Eger - napilap, 1935/1

1935-04-16 / 60. szám

2

EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÁG '

1935. április 16.

télét a MURt-nak adja 71,473 pengőért; a Kaszinó, Szent Jánoe éa Irgalmas-ufcákat pádig R*jk

Sándornak 28,259 pengő vállalati öiizegőrt. A belvároai utak átépítése tehát 99,732 P-be kerül.

Nagyszabású ünnepségekkel áldozott Eger városa II. Rákóczi Ferenc emlékének

Eger, április 15.

II. Rákóczi Ferencnek, a magyar azabadiág négy fejedelmének halhatatlan emlékét idézte vasárnap Eger várói, melyről azt írják a historikusok, hogy a fejedelemnek kedvenovárosa volt. Braun Károly h. polgármester rendkívüli díszközgyűlést hívott egybe a Rákóczi jubileum alkalmából és délelőtt 11 őrára zsúfolásig megtelt a városháza nagyterme a nagy és előkelő közönséggel, amelynek soraiban megjelentek az egyházi, katonai és polgári hatóságok, testületek és társadalmi egyesületek képviselete is. ___

A közgyűlést az egyesített egri dalkörök Huszthy Zoltán vezényletével előadott szép énekszáma után Braun Károly h. polgármester nyitotta meg a múltat időző szavakkal, majd felkérte Török Kálmán pápai prelátus, kanonokot ünnepi beszédje megtartására. (A klasszikus ötvözetű és előadáaú beszédet lapunk más helyén közöljük) A szónokot hosszasan ünnepelték beszédje után, majd az ünneplő közönség a fellobogőzott utoáson át a Bornemissza cserkészcsapat fúvós zenekarának hangjai mellett a a Széchenyi utcai Orsolya zárda falán lévő emléktáblához vonult,

amely hirdeti, hogy »Itt, a régi Szent-Miklós kapujában fogadta atyaileg Telekessy István egri püspök II. Rákóczi Ferenc fejedelmet 1705 február hő 38 ikán, midőn a szabadság véres zászlóit diadalmasan erre hordozá.«

Az emléktáblát Braun Károly b. polgármester koszorúzta meg gondolatokban gazdag beszéd kíséretében. Visszapillantást vetett a kuruc kor eseményeire, majd szavait így fejezte be:

— Most, amikor rodostói száműzetésében bekövetkezett halálának 200 éves évfordűlóján Eger város közönségének koszorúját ezen emléktáblára helyezem Isten után hozzád száll fohászunk nagy fejedelem, imádkozz ott a magas mennyekben érettünk, s hogy ha már egy világégés árán nagy eszméd valóra vállt s ha bár szörnyű megosonkítottiá- gunkban, de mégis láthatod hazánkat teljes függetlenségében mielőbb láthasd meg természetes régi határaiban is.

— Végezetül psdig hozzátok szólok mai nemzedék: írjátok ti is fel zászlótokra a nagy fejedelem szellemében ezt a jelszót: «Nsgy Magyarországért.»

A nagyhatású beszéden kívül Kovács Miklós közig, tanfolyam hallgató és Mészáros Károly

joghallgató lelkes szavalatai s a dalkörök szép énekszámai alkották az ünnepség rendjét.

A koszorúzás ideje alatt Ne- mecsek Aurél tanácsnok poétikus

gondolatára Kameniczky István a ráotemplom tornyáböl tárogatón sirta el a legszebb kuruc nótákat.

Teljes rendben folynak az OTI-választások Egerben

Ma este 8 órakor véget ér a szavazás

Eger, április 15.

A Társadalombiztosító-választások Egernek az országos képviselői választásoktól nem háborgatott társadalmát szokatlan élénkséggel mozgatták meg.

Nem kétséges, hogy a nemzeti gondolat jegyében msg fog születni az a többség, amely az OTI reorganizációját egy egészségesebb és alkalmasabb vezetés útján meg fogja valósítani. Ez határozott kívánsága és akarata a Nemzeti Blokknak s azért, aki részese kíván lenni az OTI-refor- moknak, már a szavazás első napján a Nemzeti Blokk jelöltjeire adta le szavazatát.

A szavazást megelőző válasz- tásiküzdelem vasárnapra elcsen- dezkedett. Egerben a két szavazatszedőhelyen: a városházán és az OTI helyiségében működő ssavazatszedő 1 bizottság előtt már az első napon a választók hatalmas tömegei jelentek meg.

Az első napon és ma délelőtt is teljes rendben, minden zavaró körülmény nélkül folyt a titkos szavazás a választási szabályok szerint. A szavazásokat ma este 8 órakor fejezik be, amikor sor kerül a szavazatok összeizám- lálására ás az eredmény kihirdetésére. Ma délután tehát még az utolsó szavazatok leadása történik. Hazafias érzésű ember, aki a nemzeti irányt kívánja érvényesíteni az OTI-ban, csak az 1 es kockába teszi a keresztet. Mindenki adja le szavazatát ma estig.

A húsvéti ünnepek alkalmából megindul a budapest—gyöngyös—eger—lillafüredi

autóbuszjárat

Eger, április 15.

A husvét hetében meginduló nagyobb turistaforgalom lebonyolítására az államvasutak közúti közlekedési vállalata azokon a vonalakon, amelyek a látogatott kiránduló helyeket kötik

össze egymással és a fővárossal, az ünnepek alkalmából üzembe helyazi az aútőbuszjáratobat. Ciak az április 19-től 23 ig terjedő időbca tehát a budapest— gyöngyös—eger—lillafüredi autóbusz is közlekedni fog az alább

kebiztosobnak, akis felkeresték, ismételten lelkűkre kötötte, vegyék rá az udvart a megegyezésre, hogy szélső elhatározásokhoz ne kelljen folyamodnia. »Maradjon — úgymond — az ausztriai háznál a magyar királyság, de az ország nyerje visz- ■za teljes szabadságát és önállóságát.« Rákóczi magához a királyhoz is intézett levelet, melyben a legmélyebb tisztelettel szólt a király személyéről s kijelentette készségét, hogy az egész nemzettel visszatér hűségére, mihelyt a sérelmeket orvosolja.

A történelemnek e tiszta világításában tündöklik fel előttünk II. Rákóczi Ferenc a hazafi erényeinek ékességével, melynek nagyságát nemhomályosíthatják el a múló századok, mert az ő szabadiágzászlaját az alacsony önérdeknek még gyanúja sem szeplősitheti meg. Ha a nagy- majtényi síkon le is törött a zászló, a nemzet lelke előtt Rákóczi történelmi nagysága nem törpülhet soha. A nemzet múltjának tükörében egyike ö a legnagyobbaknak, akiket magyar anya szült. Szívét a hazaszeretet lobogtatja, mely nem kér, csak ad, az a hazaszeretet, mely a hazáért mindent áldozott: feleséget, gyermekeit, családi boldogságát, hercegi, fejedelmi rangját, hatalmát s gazdag, királynak is sok, dús vagyonát.

. . . Mindezekért sorsa, jutalma a hontalanság minden keserűsége . . .

De az önzetlenségnek és áldozatoknak e szinte hihetetlen és alig felértékelhető mértéke jelenti egyszersmind a szabadság- hős kitűzött céljának nemzeti fontosságát; jelenti azt, hogy milyen felbecsülhetetlen kinő, er- kölcii érték egy nemzet életében az alkotmányos fundamentum, mint a törvényes szabadság biztosítéka. Megváltóként is üdvözölte a magyar nép a bujdosó Rákóczit, midőn Lengyel- országból a szabadság zászlajának körülhordozására hazaérkezett. Amerre osak járt-kelt, megmozdult az ország s minden ciatára kész kuruc sereg özönlött zászlai alá.

... Es folyt a harc sok jő, sok balszerencsével. Egy bizonyos. Soha nem írt lapjaira a történelem szentebb célokért dicsőbb küzdelmeket. E küzdelmekben talált egymásra Rákóczi és nemzete, — mindörökre, elválhatatlanul.

— És ez az egymásrautaltság: a nemzetnek és a szabadsághőinek ösizaforrődáia a nemzet közös jussainak védelmében, magában véve még akkor is históriai siker és eredmény, ha annak virága csak későre nyiladozott s érett gyümölcse még váratott magára. Da ha a szabadság virága nem is árasztotta még illatát s gyümölcsét osak a késő nemzedék ízlelhette meg, Rákóczi szabadságharcában mégis törénelmi erők lüktetnek a nemzet vágyainak valőraváltására. Da ezek a vágyak mindenkorra figyelmeztetők is fent és lent, a hatalomnak és a hatalom alatt lévőknek arra, hogy egy nemzet életében a boldogulásnak és fennmaradásnak egyik legerősebb biztosítéka az alkotmánynak és az ebben meggyökerezt9tett szabadságjogoknak sértetlensége.

II. Rákóczi Ferenc halálának kétszázéval fordulóján ez a nagy igazság érteti meg velünk, hogy ki volt Rákóczi i mit köszönhet annak a nemzet, aki a népek, nemzetek történetében szinte páratlanul áll mint szabadságitól, a hazaszeretetnek önmegtagadásig emelkedő áldozataival.

Nem is halt meg nemzetének az, aki így élt. A kétszáz- éves halál az élet forrása nekünk, mert már a ráemlékezés megenyhít s erőt ad nehéz napjainkban. S ha megújulnak a dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei, nem feledjük az ő <Rscrudescunt< igéiben ránkhagyott tanításait.

E kétszázéves halálnapon Eger nem is öltözik gyászba. S ha könnyei ciordulnának, e köny- nyak a hálás fohászkodás kőny- nyei Istenhez, hogy Rákóczit adta a magyarnak s azért, hogy Eger Rákóczi városa volt. Ez a város nagy püspökével, Tele- kessy Istvánnal hűséges hődo-