Eger - napilap, 1934/2
1934-11-11 / 206. szám
«» 10 FILLÉR Eger, XJL V. évfolyam 206. szám * Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 november 11. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HŐNAPRA « 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP :: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 3ZERKESZTÖSÉGi EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — POST A TAKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZÁM. VÁBMEGYEI POLITIKAI NAPILAP 600 ezer pengő keretében indul meg a vármegyei inségakció »R Mátra fejlesztése és közmunkák az ászáig sújtotta vidékeken, ez az ínségakció programmja« — módja dr. Hedrg Lőrinc főispán A vármegyei ínaégakciő az idén szokatlanul szélen keretek közt indul meg, mert a megye lakosságának ellátása, különösen a déli részeken, siralmasan elégtelen. A Tiszavidék példátlan gabonakárai nagy nyomorúságot teremtettek alsó Hevesben. A rovar és aszály kettős veszedelme úgyszólván mindent elpusztított, sikerületlen maradt a lencsetermelés, a legelők kiégtek, úgy, hogy az állatállomány is veszedelemben forog. Ezek az okai annak, hogy a mull évihez képest közel háromszorosára j nőinek a megyei inségakció méretei. Munkatársunk felkereste dr. Hedry Lőrinc főispánt, aki több, mint öt éve irányítja teljes odaadással a satgye ínséges lakosságának sorsát s az idei már hetek óta járja a mintsztériumo- ) kát, hogy minél több pénzt szerezzen a nyomorúság sújtotta lakosságnak. A főispán a következőkben nyilatkozott a téli programmról: — A aapgyai ínségabciö, tekintettel a súlyos körülményekre, az időn mintegy 600 ezer pengő keretében indul meg. Ebből 382 ezer pengőt tesz ki az az ösz- ■zeg, amelyet a vármegye a tranizferaiapból kölosönképpsn fölvett. — A több, mint félmillió pengős íüségakoiőprogrsmmját részben a Mátra fejlesztése alkotja. Továbbfolytatják aj mátrai tranzverzális út építését, amely összeköti a p*rádi utat a Gallyatetőn keresztül Passióval. Ennek a munkának nagy jelentősége van a vármegye idegenforgalma szempontjából és sokat segítünk vele a pásztói, hasznotkörnyéki ínséges lakosságon. — A vármegye északi része mellett különös gondot fordítunk az alsőhevssi lakosságra, amely az idén nagy aszálykárokat szenvedett. A költségek legnagyobb része itt nyer felhasználást, ugyancsak útépítések formájában, és ügyelni fognsk szigorúan arra, hogy a közmunka hasznából minden ínséges igazságosan részesüljön. — A földművelésügyi miniszter bécsi útja miatt nem fogadhatta Eger város küldöttségét a zárt terület ügyében Eger, november 10. Eger város legutóbbi közgyűlése elhatározta, hogy kérelemmel fordul a földművelésügyi miniszterhez, nyilvánítsa zárt területté az egri borvidéket. Ez a kívánság már régen felhangzott az egri szőlőtermelők közt és szinte csodálatos, hogy eddig nem akadt hangja. Az elmúlt esztendők borválsága kellett ahhoz, hogy a zárt borvidék nagy előnyeit mindenki belássa és hogy egy termelői réteg kívánságából közkívánság legyen. Eger gazdasági életében a bor a legjelentősebb gazdasági tényező, érthető tehát, hogy az egész városi képviselőtestület egyértelműig csatlakozott a zárt borvidéket célzó elöljőrösági indítványhoz. Az októberi közgyűlés elhatározta, hogy a város kérelmét küldöttség viszi fel Kállay Miklós földművelésügyi miniszterhez és Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő megígérte, hegy kieszközli a miniszternél a fogadást. A küldöttség Irak Géza polgármester elnökletével a következőkből alakult meg : Petro Kálmán dr., Braun Károly, Frank Tivadar, Bóta Viktor, Gröber Jenő, Győrffi Mihály. Lang Nándor, dr. Lipcney Páter, Lukács Dezső, Nagy Kálmán, Nagy László, Sós Mihály, Schiller János, Szajlai Sándor. A küldöttséghez csatlakoztak a városi mezőgazdasági bizottság képviseletében Nagy Lajos elnök és Sztregova András. Petro Kálmán dr, országgyűlési képviselő ki is eszközölte a miniszteri fogadást a küldöttség részére, időközban azonban Kállay Miklós miniszternek Báotbe kellett utaznia. így a küldöttség fogadása egyelőre bizonytalan időre eltolódott. FI jöuő éuben megépíti Gyöngyös a mátrai uölgyzárógátat Sikerül biztosítani a Mátra vízellátását Megemlékeztünk azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Gyöngyös város vezetői tesznek a Mátra vízellátásának biztosítására s eszel a város és e Mátra idegenforgalmának nagyarányú fejlesztőére. A vízellátás kérdését egy hatalmas völgyzárőgáí megépítésével lehet legalkalms- sabbara megoldani, az építkezések azonban 400 ezer pengőt emésztenének fel s ennek az összegnek előteremtése ad most legsúlyosabb gondos Gyöngyös vezetőinek. Arról értesülünk illetékes helyről, hogy a kérdést már a tél folyamán a döntésig viszik, > így remény van arra, hogy a gát megépítése már a jövő év folyamán megkezdhető. A költségek nagyobb részét a gyöngyösi úgynevezett »baromälläi« mintegy 300 ezer pengős értékesítéséből biztosítaná a város, amiből az építkezést már meg lehet kezdeni. A még hiányzó mintegy 100 ezer pengőt a mátra- füredi telkek eladásából teremtik elő. Munkatársunk felkereste dr. Puky Árpád polgármestert, aki nagy fontosságot tulajdonít a gát srielőbbi felépítésének, mert a z és a további építkezések Gyöngyösön egy űj helyi konjunktúrát fognak elindítani s — a polgármester szerint —elsősorban a mátrafüredi villatulajdonotok érzik majd meg az értékemelkedést, amelyet ez a fellendülés nekik okozni fog. A fogyasztási adóhivatal megkezdte a be nem jelentett borkészletek felvételét Kihágás! eljárás indul a bejelentést elmulasztók ellen Eger, november 10. A bortermelők idei termés- mennyiségének hatósági bejelentési ideje a szüret befejeztével lejárt. Eddig az ideig minden bortermelőnek be kellett jelenteni összes borkészletéta városi borfogyasztási adóhivatalnál a a gazdák a legnagyobb részben eleget is tettek a bejelentési kötelezettségnek. Most már a bejelentések adatai alspján körülbelül végleges kőpat lehat alkotni az idei egri szőlőtermésről, amelyet lapunk az elmúlt hetekben hozzávetőleges számítások alapján már ismertetett. Eger idei bortermése eléri a 25 ezer hektolitert. Ebből 1500 hektó a vörösbor, siller 7 ezer 500 hektó, fehér bor pedig 16 ezer hektó körül szerepel. Az óbor készlet még mindig eléri a 20 ezer hektó litert, ami egyrészt a kedvezőtlen exportlehetőségekre mutat, másrészt a belföldi szilárd áraknak a következménye.
