Eger - napilap, 1934/2

1934-11-11 / 206. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÁG 1934. november 11. A városi fogyasztási adóhiva­tal szombaton megkezdte a még ba nem jelentett pincekészletek felvételét, amelynek sorén a hely­színen írják össze a be nem je­lentett bormennyiséget. Még rövid ideig a fogyasztási adóhivatalban be lehet jelenteni a borkészletet, ezután a bejelen­tést elmulasztók ellen szigorú kihágási eljárást indítanak s ér­zékeny pénzbüntetéssel sújtják a kihágást elkövetőket. A SAAR-KÉRDÉS IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES. Erről a fonton kérdőiről szep­tember folyamán már tájékoz* tattam a közönséget és felhív­tam a figyelmet errs, bogy a aaarvidéki területen lefolytatan­dó népszavazás még nagy bo­nyodalmakat okozhat, töt euró­pai kavarodás, vagy nevezzük meg nyilian, európai háború ia keletkezhet a lejátszódó esemé­nyekből. Az említett cikkemben ismertettem azt ia, hogy a né­metek vezére előre látta a nép­szavazás igen veszedelmes vol­tát éa több ízben komoly aján­latokat tett a franciáknak a közvetlen megegyezésre. A né­metek minden eddigi kísérletét a legmerevebben, egyben a leg­naivabb indokokkal utasították vissza. A franciák azzal a mesével hárítják el a németek javasla­tait, hogy ez nem reájuk, ha­nem egyedül a Népszövetségre tartozik. Ilyen játékkal azonban nem fogják tudni a következ­ményekkel szemben a felelőssé­get magúkról és kizárólag ma­gukról elhárítani, mert az a leg­utolsó ember is tudhatja, aki csak havonta egyszer olvas új­ságot, hogy ha a franciák és a németek azzal a kéréssel for­dulnának a Népszövetség elé, hogy Ók nem akarnak népsza­vazást tertsni, hanem békésen megegyeztek egymással, — a Népszövetség volna a legboldo­gabb, mert igen nagy felelős­ségtől és igen nehéz tárgyalá­soktól szabadulna meg. Nem is kell azonban bővebben ezt ma­gyarázni, mert eddig ia minden kényes kérdést, — mint pl. a szerb-magyar határincidens kér­dését is, — a Népszövetség az­zal rázott le hitvány nyakáról hogy közvetlen tárgyalásra uta-; sította a kőt felet. Eihiszi-e ta- tehát valaki a is a világon, — hogy a Népszövetség áldatlan életében először elutasítana két hatalmas nagyhatalmat ezzel a javaslatával? Az azóta elmúlt idő elég bi­zonyítékot adott arra, hogy meg­érthessük az okot, amely a fran­ciákat eddig vezette. Most leg­utóbb kitalálták a franciák, hogy a német nemzeti azocialilta kor­mány a Saar vidéken puccira készül. Hiazen meg lehetne ér­teni ezt a puccs szándékot is a németek részéről, ha Hitler már most ki akarna robbantani egy reváns háborút, ha Hitler eléggé felkészülve érezné magát erre a leszámolásra. Erre azonban a franciáknak semmi bizonyítékuk nincsen, csak a rossz lelkiisme- ret, a szörnyű félelem nem hagy­ja őket nyugodni, és nem utolsó sorban az, hogy a népszavazás előtt meg akarják szállni a nép­szavazás területét s ha ellenük dől el a szavazás, vagy eszük ágában sem lesz a területet visz- szaadai, vagy pedig olyan ször­nyű pénzbeli követeléssel fognak előállani az ottani bányák meg­váltásáért, melyet a németek húsz évig sem fognak tudni megfi­zetni, így addig az egész terü­letet katonailag megszállják. Aki tehát ezeket az eseménye­ket figyelemmel kiséri, láthatja a nyugati műveltségű Francia- ország pokolian rosszindulatú tervét, mellyel egász Európát ismét a 15 év előttinél irtózato­sabb háborúba akarja és fogja is belekeverni. Kiszámítani is nehéz azokat a következményeket, melyek egy ilyen megszállás után reánk sza­kadhatnak. Ceak nem lehet el­képzelni egy pillanatig sem, hogy a nemzeti megújhodásban büsz­kén felemelkedett hatalmas Né­met birodalom ezt az újabb megaláztatást, ezt az újabb erő­szakot el tudja tűrni és ha a poklok minden szenvedése ismét rájuk szakad, akkor sem tűrhe­tik el ezt az arculciapást. A durva erőszak ellenállást vált ki még a gyenge, ieliport, védtelen emberből is, milyen ér­zelmeket válthat ki akkor egy 15 év óta kegyetlenül megkín­zott, de magára talált, fölényes erejében bízó 70 milliós nsgy nemzetből? Lehetetlen, hogy a semleges hatalmak, elsősorban Anglia és Olaszország ezt az újabb fran­cia erőszakot megengedhessék, mert ezzel nemzetüket is egész bizonyosan újabb háborúba en­gedik belekeverni. Hogy milyen sors vár reánk sokat szenvedett magyarokra, az a legközelebbi pár hónap alatt fog eldőlni. Bízzunk a minden­ható Istenben, bízzunk nagy ba­rátunk, az olaszok kitűnő vezé­rének bölcsességében és bízzunk saját erőnkben. Úgy látszik, a francia közvélemény már segít­ségünkre siet, mert az erőszakos, meggondolatlan francia kormányt máris megbuktatta és valószínű­leg olyan belső bajok fognak Franciaországban keletkezni, me­lyek könnyen egészen uj rend­SCHMIDTHAUER - féle Igmándi A VILÁG LEGJOBB KESEBŰVIZE egyben gazdaságosabb is, mert »Igmándü-ból nem kell pohárszámra inni, négyed- vagy félpohár elég szo­kott lenni. — Kapható mindenfitt, kis- és nagy üvegekben. ______ A z egészség Á-B-C-je Legyen rendes emésztése, Legyen piros-tiszta nyelve. Soha nincsen semmi bajom, Ha néha <Igmándi*-t iszom. Gyomrom-belem kitisztítom, Ráadásul jól is alszom. Ha betegség környékezi, „Igmándi“-víz megelőzi. szert, ez eddigi politikának el­lenkező irányba valő terelését | fogják eredményezni. Nagy át- ' alakulás készül Franciaország­ban, amit onnan is gyaníthatunk, hogy napokig tarló államtanács tartama alatt egész Páris hely­őrsége készenlétben volt. Csen­des, eseménytelen légkörben nem szoktak miniiztertenáciokat hely­őrségi mozgósítással tartani. Eger város egész társadalmának részvéte az ínségesek felé fordul Megindultak a szegénygondozók, — gyűlnek az adományok a város szegényei részére Eger, november 10 A téli gondok küszöbén álluak. Eger város szegényeiről, akik a keserves tél nélkülözéseit két­szeresen érzik, kétszeres gonddal ■ szeretettel kell gondoskod­nunk. — így kezdődik ez a felhívás, amellyel a város szegényeinek hivatásos gondozói, a Sttgéhy- gondozó Nővérek a zord tél elején Eger város társadalmá­hoz fordulnak, természetbeni a- doményokat kérve a nélkülöző szegények részére. Tudják azt a szegények istápolói, hogy a irgalmatlan időben nehéz fel­adatot vállaltak, amikor az amúgy is hallatlanul prőbára tett em­beri részvét, embertársi szána­lom felé fordulnak, de az égiek erejét 8dja lelkűknek az a tudat, hogy a nyomornak minden le­törölt könnye egy-egy evangé­liumi igazsággá válik, ’melyek­nek első elsője: szeresd feleba­rátodat, mint tenmagadat! Megindultak hát, hogy elkér­jék a jólét morzsáit s elvigyék a nyomor fekete asztalánál ülők­nek, mert mindig így volt az: a megelégedett bőség,vagy nem is bőség, ctak kielégült szükség mindig juttatott valamit a meg nem elégüiteknek, akik Krisztus szegényei, mert Krúztut nevé­ben kopogtatnak. A Szegénygondozó Nővérek az idei fokozott szükségre való tekintettel .szélesebb mederben indították meg a »harcot« a tár­sadalom szíve ellen. Felkeresik nemcsak a magánosokat, hanem felhívást intéztek az összes egri iskolák tanári karához, kérvs hogy az ifjúság szívében gyújtsák lángra az adakozás szociális megértését és a szegé nyék szeretetét. Azonkívül va- ■árneponkint Isten házaiban is elhangzik a kérő sző a hívek seregéhez, bizonyára nem ered­mény nélkül. A gyűjtési akció már eddig is szép eredményeket mutat s kedvezően indul, mert a város egész társadalma impo­záns egységgel és megértéssel fordul a szegények ügye felé. Már eddig is nagyértékű termé­szetbeni adományok érkeztek a Szegénygondozó Nővérekhez s remélhetőleg szegényeinknek biz­tosítani tudják majd az elsőren­dű életszükségleteket. Az adományokat vagy a Szegénygondoző Hivatalba (Vá­rosháza), vagy a Nővérek rend­házába (Almagyar u. 7.) kell eljuttatni. Ha az adományok be­szállítása az adakozónak ne­hézségekbe ütköznék, a szegény- gondozók készséggel gondos­kodnak a beszállításról is az adakozás szándékának bejelen­tése után. Verembe hullt levél. Ráfúj az ősz az erdőre, de sok levél megy el tőle! De sok sárga falevéllel száll a kelekótya szél el. Mit csinál a szél hóbortja ? Azt napos tetőre hordja, ezt felejti mély veremben, mint goromba sorsom engem. Vaksötétben éldegélek; nem is bánt e félszeg élet. Nem tudom, hogy mi volna jobb, .. verembe hullt levél vagyok. Zsigmond János. — A Cifranegyedi Róm. Katii. Olvasókörben vasárnap délután öt órakor Dávid Bertalan s. lelkész tart előadást. és azért a Kathreiner maláta- kávéról és Franck kávépótlékról még sem fog lemondani senki, aki azokat olcsó áruk miatt eddig is használta. Ugyan miért?

Next

/
Thumbnails
Contents