Eger - napilap, 1934/2

1934-10-30 / 199. szám

Aba 6 fillér Eger, XZ/V. évfolyam 199. szám ♦ Kedd ♦ Trianon 15, 1934 október 30, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA! 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES BZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP »: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — POST A TAKAR ÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- SZÁMLA 54 558. SZÁM. Az OTI székházvásárlása az egri városi képviselő- testület előtt A közgyűlés bizalmat szavazott azoknak, akik a kérdést a város gazdasági életének javára akarják megoldani Eger, október 29. Eger város képviselőtestülete szombaton tartotta rendet köz- gyűléaét Trak Géza polgármes­ter elnökletével. A közgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvá­nult meg, mert pénteken híre ter­jedt, hogy az OTI székháza ügyé­ben fontos bejelentések és in­terpellációk várhatók. Az OTI ügy valóban tárgya­lásra került, amennyiben 7rak Géza polgármester napirend előtt ismertette a kérdéskomplexumot, a fővárosi lapokban megjelent cikkekkel kapcsolatban. — Meglepetéssel olvastam több fővárosi lapban, hogy egyes iparosok akciót indítottak annak érdekében, hogy a Hevesmegyei Takarékpénztár és az Egri Ta­karékpénztár fúziója alkalmából az OTI ne vegye meg a Heves­megyei Takarékpénztár épületét, hanem űj székházat építsen Egerben. En magam, aki a közgazdasági élet szempontjából figyelemmel kisérem ezt az akciót, örömmel értesültem arról, hogy nemcsak a két takarékpénztár megerősí­téséről van sző, hanem az egri iparosok érdeke szempontjából is kívánatos, hogy itt a helyzet alapos ismerete alapján, azok tartsák kezükben ezt az ügyet, akik azt megindították, mert ebből csak jó háremolhatik a közgazdasági életre az egri ipa­rosok munkaalkalma szempont­jából is. Mert azt az épületet, melyet megvenni készülnek,csak alapos átalakítással lehet és kell OTI intézeti célra alkalmassá tenni, ami pedig az egri iparosok ré­szére jelentős munkaalkalmat je­lent. Viszont ha a viszonyokkal nem ismerős emberek avatkoz­nak bele ebbe a fontos kérdésbe, megtörténhetik, hogy az OTI sem házat nem vesz, sem épít­tetni nem fog. Mert tudni kell azt is, hogy a város által felajánlott Klebelsberg telek az OTI-nak nem kell, s másik alkalmas telket pedig a város felajánlani nem tudott. — Éppen ezért az volna az indít­ványom a kellőképen nem tájékoztatott iparosság érdeké­ben, hogy a város képviselőtes­tülete ez alkalomból jelentse ki, hogy nem osztja felfogását a megjelent cikkekkel, és azt tartja kívánatosnak,hogy ezt az ügyet vigyék tovább azok a közgazda­sági tényezők, akik eddig is megtettek mindent a város köz­gazdasági életének fellendítésére az iparosság megélhetési viszo­nyainak feljavítása érdekében. Mert az kétségtelen mindnyá­junk előtt, hogy az egri építő iparra nézve sokkal nagyobb előnnyel jár, ha az OTI egri székházának kérdése vásárlás utján oldódnék meg. Uj székház építése esetén alig van remény arra, hogy a vál­lalatot egri vállalkozók fogják megkapni, mig a fúzió sikeres keresztül vitele esetén úgy a vásárolt székház, mint a bank uj helyisége igen négy átalakí­táson fognak keresztül menni, amely munkákat feltétlenül egri vállalkozók fogják elnyerni. További előnyöket pedig ab­ból fog az egri építőipar élvez­ni, hogy az OTI az esetben, ha a székház kérdését vásárlás ut­ján oldja meg, hajlandó és ter­vezi Egerben egy idegszanató­rium felépítését vagy pedig te­kintélyes hozzájárulást biztosit a város nyaraló szállodájának felépítéséhez s mivel mindkét építkezési terv a város kezelé­sében fog lebonyolódni, bizto­sítva lesz az egri építőipar ki­zárólagos foglalkoztatása. Mindezek alapján kérem a tekintetes képviselőtestületet, mél- tóztassék kijelenteni, hogy a fenthivatkozott hírlapi közlemé­nyek az ügy előzményeinek is­merete nélkül adott információk alapján láthattak csak napvilá­got s Eger város érdekét csak az szolgálja, ha az OTI szék­házának kérdését a bankfúzió­val kapcsolatos vásárlással oldja meg, mert csak ez utón kerül­hető el, hogy a város közgazda­sági érdekében katasztrófád ha­tású károk ne álljanak elő, an­nál is inkább, mert az ez építő iparágakra nézve sérelemmel nem jár, sőt az egri építőipar foglalkoztatása így sokkal ered­ményesebben biztosítható. A javaslat után Radii Károly szólalt fel elsőnek. Az OTI vá­lasztmányában — mondotta — én tettem indítványt, hogy az OTI székházat építsen Egerben, mert méltányosnak Őt jogosnak tartom az iparosság ilyen irány­ban megnyilvánult kívánságát. A választmány bizalmasan tár­gyalt a kérdésről s nyilván in- diszkréció az oka, hogy az ügy idő előtt nyilvánosságra kerüli. Fenntartom most is a választ­mányban hangoztatott elvi állás­pontomat, azonban az adott vi­szonyok között kérdés, nem kell-e más szempontokat is figyelembe vennünk. Igen fontos gazdasági érdekek szólnak ugyanis a ház vétel mellett, mert ez a megoldás a bankfúzióval kapcsolatban meg­indítaná ez eldugult hiteléletet. De még fontosabb szempont az, hogy az OTI Egerben idegsza­natóriumot akar építeni, amely 150 beteg elhelyezését biztosítva, nagy és állandó hasznot jelent a város piacának.Ha ma ragasz­kodunk a székház építőiéhez, esetleg kockáztatjuk a szanató­riumot, amely a székházépítés­nél jóval nagyobb munkaalkal­mat jelent az iparosságnak. Ezek miatt a fontos gazdasági érdekek miatt nem kívánom felfogásomat érvényesíteni, hanem a várako­zás álláspontjára helyezkedem. Lang Nándor elfogadta a pol­gármesteri javaslatot. Miakolczy István kijelentette, hogy a fővá­rosi lapokban megjelent cikkek az iparosságtól indultak ki, a- mennyiben az Ipartestület rend­kívüli közgyűléséről számoltak be. Az ipartestületi közgyűlés egybehívásakor a kérdés nem volt teljesen megvilágítva. Hang­súlyozni kivánja, hogy az iparos­ság nem követelőzött, csak kért és nem lehet az iparostársadal- mat azzal megijeszteni, hogy ha küzd saját érdekeiért, az OTI elzárkózik az építkezéstől és a vásárlástól. Be kell látni a ház- vételhez fűződő gazdasági érde­keket, csak arra kéri a képvise­lőtestületet, hogy az átalakítási, vagy szanatórium építési tervek realizálásakor gondoskodjék ar­ról, hogy a munkákat osszák szét a kisiparosok között. Nem lehet engedni, hogy néhány vál­lalkozó és munkásai állandóan keressen, a többi pedig éveken át ne jusson munkához. Szajlay Sándor nem minden­ben helyeselte a javaslatot. Leg­jobb, ha a közgyűlés a várako­zás álláspontjára helyezkedik és akkor nyilvánít véleményt, ha látja, hogy az OTI siet a mun­kaalkalmak teremtésével. A vita után a közgyűlés nagy szótöbbséggel elfogadta a pol­gármester javaslatát. Az évnegyedes jelentés volt a tárgysorozat következő pontja, amely részletesen beszámolt az elmúlt negyedév városfejlődésé­ről, az idegenforgalomról pedig az egész idényre vonatkozó ké­pet festett. Az Idegenforgalmi Hivatal kimutatásaival legköze­lebb foglalkozunk. A jelentés vitájában Lang Nándor megelégedését fejezte ki afölött, hogy az elöljáróság tel­jes erejével a polgárság helyze­tének javításán fáradozik. Kérte a Szvorényi űt megjavítását. Vida Ferenc szóvátette, hogy a városházán még mindig töb­ben húznak fizetési egy család­ból. Hónapokkal ezelőtt Szajlay Sándor indítványt tett ennek az állapotnak a megszüntetésére, a közgyűlés bizottságot küldött ki, a polgármester azonban a mai napig sem hívta össze ezt a bi­zottságot. Egyébként örömét fe­jezte ki, hogy a polgármester egészséggel visszatért hivatalába. Szajlay Sándor ugyancsak a többfizetésű családok leépítéséi tette szóvá, majd rátért a közbiz­tonsági viszonyokra. Az utóbbi időben megint elharapóztak a verekedések. A Maklári-űt kör­nyéke sokszor valóságos csata­tér. Itt tenni kell valamit. Ha a

Next

/
Thumbnails
Contents