Eger - napilap, 1934/2
1934-10-21 / 195. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. október 21. lett dicsőítő emlékoszloppal örökítette meg a gyilkoonak, Prin- cipnek nagyszerű cselekedetét. Ezt az emlékművet ne felejtsék el azok, akik ma uralkodójukat siratják és ne felejtsék el azok sem, akik ma a gyilkosság okait kutatva Magyarországon kereskednek. Amikor boldogult Sándor jugoszláv király 1929. január 6.-án a diktatúrát életbeléptette Sauar- wein francia újságírónak a következőket mondotta: «A diktatúrának, mint a sürgős gyógyítási munkának én állottam az élére, anélkül, hogy a magam számára bármilyen fedezéket keresnék, vagy bármi utón is próbálnám csökkenteni a rám súlyosodé felelősséget, Ha sikerűi a dolog, ha nem, — én személyesen vagyok felelős a történtekért.* Ez a férfias nyilatkozat nem csak azt jelentette, hogy ha nem sikerűi a diktatúra, lemondás, vagy trónfosztás következhet, hanem jelentette a halált is. A diktatúra ezzel kezdődött, hogy a jugoszláviai kisebbségek vezéreit börtönbe vetették. A marseillei királygyilkocság magyarázata fentiek ismerete után világos és érthető. Saraje- vói recept szerint készült és számított egy másik dicsőítő emlékoszlopra. A világ minden táján lakó jugoszláviai emigránsok eléggé el lehettek keseredve ahhoz, hogy leselkedjenek minden szenvedésük irányítójára. Francia- országban, ahol a rendőrség a jugoszláv uralkodó bevonulását majálisnak, népünnepélynek tekintette, a bosszút esküdött forradalmárok felhasználták a kedvező alkalmat. Mi büszkén elmondhatjuk,hogy a francia külügyminiszter, Bar- thou, aki bukaresti uszításai után gyűlölt volt minden magyar ember szemében, — Budapesten át- utaztában egy éjjelt a keleti pályaudvaron tartózkodott, és még sem esett bántódása. Nálunk a szenvedélyeken uralkodni szokás. Egész Európában a legnagyobb fegyelem, a legpompásabb rend, és a legszebb biztonság nálunk, a sokat szidott Magyarországon van. Ide jöhet tanulni a francia rendőrség, de jöhet tanulni kötelesség- érzetet, lovagiasságot és tisztességet a cseh külügyminiszter is. — Karambol a Líceum előtt. Tegnap délben egy óra után súlyos kimenetelű karambol történt a Líceum előtt. Bolya Ernő 24 éves komlói napszámos biciklijével a Deák Ferenc útról jövet összeütközött egy igáskocsival, amely vele ellenkező irányban haladt. A kivonult mentők az eszméletlen állapotban lévő embert az Irgalma- sokhoz szállították, ahol ápolás alá vették. Bolya Ernő agyrázkódáson kívül súlyos zúzódásokat szenvedett. A rendőrség megindította a vizsgálatot a baleset körülményeinek tisztázására. Az egri szüret eredménye: 25 ezer hektoliter bor, 4—5 ezer hektoliterrel kevesebb, mint 1933-ban Eger, október 20. A szőlőtőkék szadetten állnak a hegyen, a hordók borral telten állnak a pincékben, a szüret befejeződött. Már a szüret kezdetekor bizonyos volt, hogy az idén kevesebb lesz a termés, de az is bizonyos volt, hogy a későn szüretelő gazdákat a jobb minőség és a magasabb árak kárpótolni fogják a kevesebb mennyiségért. A városi borfogyasztási adóhivatal már körülbelül megállapította az idei szüret eredményét. A város 2600 bortermelője közül ugyan eddig még csak 1600 jelentette be a termést, de a viszonyok ismerete alapján ki lehet számítani az összes bormennyiséget. Eddig 17 ezer hl. bort jelentettek be, ez a szám a nagyobb termelők jelentkezése után körülbelül 25 ezer hektoliterre fog emelkedni. Ennyi lesz az összes termése Eger háromezer hold szőlőterületének, ami valamivel több, mint 8 hektoliter holdankénti átlagnak telel meg. Az idei termés az 1932 évi eredményt közelíti meg leginkább, amikor 27,796 hl. volt a szüretelt bormennyiség. Igen érdekesen alakul a termelési statisztika tíz év óta. 1924-ben 45 ezer hl., 1925-ban 47 500 hl., 1926-ban 1054 hl. (akkor a perocoszpőra pusztította el a termést), 1927 ben 12,300 hl., 1928-ban 36800 hl., 1929-ben 17,800 hl., 1930-ban 52 ezer hl., 1931 ben 48 ezer hl., 1932 ben 27,796 hl., 1933-ban 29,696 hl. Az idei termés tehát 4—5 ezer hektoliterrel lesz kevesebb a múlt évinél. A borfogyasztási adóhivatal ismételten felhívja a termelőket, hogy akik október végéig nem jelentik be termésüket, azoknak a pincekészletét összeírják és ellenük a büntető eljárást foganatba teszik. Kis német riport A Wagner-zenemüvek előadásának színhelye: Bayreuth Bayreuth nem nagy, de nagyon tiszta, rendezett város. Itt született,fitt élt a nagy Wagner, kinek neve örökké fénylik a ze- netőrténelem lapjain. Wagner szegény családból származott, saját erejéből talán soha nem tudta volna magát felküzdeni. A fiatal, II. Lajos bajor király azonban meg tudta érteni n nagy szellemmel megáldott Wagnert, a buzdítással és anyagiakkal támogatta az űj kor komoly zenéjénők örök mesterét, a romantikus opera nagy német reformátorát. Wagnernek volt eredetileg a terve, hogy olyan intézményt létesítsenek, hol a német nemzeti zenedrámai műveket cik- lusszerűen adják elő. Wagner terve szerint a később itt felépített 1Festspielhaus ezt a célt szolgálta volna, utódai azonban ezt a helyet csak a Wagner művek előadására szentelték. A Festspielhaus alapkövének letétele 1872. tavaszán történt meg Bayreuthban és 1876-ig gyűlt össze a Festspielhaus felépítéséhez szükséges összeg, 900.000 márka. A Festspislhaus-t 1876 aug. 13-án nyitották meg I. Vilmos császár és II. Lajos bajor király jelenlétében, Wagner: »RiDg«- ciklusával. 1882-ben itt mutatták be, ■ 1913-ig kizárólag itt játszották Wagner Persifal-ját. A Festspielhaus egyike a világ legérdekesebb színházainak, s a nspga nemében teljesen egyedül áll. Maga a színház berendezése páratlan. A színházban 1200 ülőhely van. Minden helyről teljesen egyformán lehet az egész színpadot látni. A nézőtér rohamosan meredek, a sorok felfelé V-alakban szélesednek. A zenekar részén 500 ember fér el. A zenekari hely akusztikai berendezése nagyon érdekes. A hang először felvetődik szemben a zenekarral egy nagy visz- szaverő felületre, onnan a hátúit ó, zenakar mögötti felületre, innen föl egyenesen a menye- zeire, ahonnan végül a nézőtérre árad. A zenekar beosztása igen nagy méretű, a fontosabb hangszerekből egyenként 15—20, a kisebb fúvós és vonós hangszerekből négy—ötszörannyi játszik. Nem mindennapi arányú a színpad sem, amely 30 m. magas, 15 m. mély süllyesztővel, 40 darab háttér-kulisszával. Ezenkívül a legcsodálatosabb felvond, kulisszaváltő, térmegvilágító berendezések állnak a játék szolgálatában. Minden természeti tüneményt a legművésziesebbtn utánoznak. Nagy tömegjelenetek és élőképek, kőrútok tudnak percek alatt elvonulni a nézők előtt. Ezek után megérthető, miért oly drágák az előadások. A legolciőbb hely, honnan csak hallani lehet az előadást, 15 márkába kerül, a többi helyek ára 20—30 márés azért a Kathreiner maláta* kávéról és Franck kávépótlékról még sem fog lemondani senki, aki azokat olcsó áruk miatt eddig is használta. Ugyan miért? ka, ami a mai árfolyamon 50 pangónak felel mag. S mégis minden jegy elkelt minden előadásra, sőt tömegek álltak a bejárat előtt és a jegy két-három- szorosát ráígérték, csakhogy bejuthassanak a világ legnagyobb művészei által előadott játékra. A város másik részén vau Wagner lakóháza a Wahnfried. Wagner nevezte el így mert bárhol is volt, ide jött megpihenni, azért hívta e helyet a délek nyugalmáénak. A ház előtt II. Lajos bajor királynak, Wagner segítőjének mellszobbra áll. Innen nem messze van Wagner sírja. Egy vaskerítés, középen egy nagy sima kőlap. Különös érzés állni mellette, a sugárzó alkonyaiban s eltekinteni a ház felé, amelyből a nagy alkotó kibontotta szárnyait. A messzi vándor, ha erre jár, ebben a csöndes, fönséges hangulatban az »Istenek alkonyának* hangjait hallja halkan és mégis örökkévalón. Geocze Elemér II. é. joghallgató. Egy tábornok halálára. Rövid távirat jelenti Bsrlinbőí, hogy Kinek vezérezredes pénteken délután 88 éves korában eihuoyt. A halott neve 1914 augusztusának hősi époszát eleveníti fel emlékeinkben. — Húsz évvel ezelőtt, míg a magyar és osztrák haderők Keleten az orosz sereg millióinak, a nagy »gőzhengernek« hömpölygését tartották fel vitézül és szörnyű veszteségekkel, addig Nyugaton a világ- történelem legnagyobb hajráját csinálta végig a szövetséges német hadsereg. Mint az áradat rontottak keresztül Belgiumon, miét papír-játékot söpörték el Útjukban a városokat és páncél- erődöket. Ennek a félelmetes nyargalásnak a német jobb- szárey: Kluck tábornok és hadserege volt a legkiválóbb hőse. Ez a jobb-szárny vágtatott leggyorsabban előre a félelmetes offenzivában. Elérte a tengerpartot, azután Délnek kanyarodott és mint a szélvész kergette az angolokat és franciákat maga előtt. Megremegett Páris, mert már falai alatt jártak a német előőrsök, menekült a francia kormány Lionba. Azután jött a marnei csata. Kluck még itt is győzött. Megverte Gallieni francia tábornok bekerítő seregét. Es Dem Kluck hibája, hogy a marnei csata nem sikerüli az arcvonal többi részein. Legendás idők történelmi hőse szállott sírba a 88 éves tábornokkal.
