Eger - napilap, 1934/2
1934-10-21 / 195. szám
«BÄ 10 FILLÉR Eger, XL V. évfolyam 195. szám + Vasárnap ♦ Trianon 15,1934 október 21 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES BÍZ ÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP :: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOM. DA. — TELEFON: 176. — POSTA TAKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZÁM. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP November elsején kezdődik meg az egri ínségakciő Az ínségmunkák keretében először a várbeli ásatásokat folytatják Eger, október 20. Eger városa, mint évek óta, moat ia november elsején kezdi meg az ínsőgakciőt, amelynek százezer pengés költségvetését még szeptemberben jóváhagyta a belügyminiszter, biztosítva a 45 ezer pengős államsegélyt. Az akoiő keretében megkezdi működését a második népkonyha és a végzett ínoégmunka arányában kiosztásra kerülnek a természetbeni és pénzbeli segélyek. Az ínségmuakák kapcsán először a várbeli ásatásokat folytatják s különösen a város alatt elhúzódó kazamaták és emeletes börtönök feltárását végzi az ásatások vezetősége. Ezen kivül, amennyiben az időjárás engedi, néhány űt építésébe is belefognak, természetesen a forgalom veszélyeztetése nélkül. Új próbálkozása lesz az íoségmunká- nak, hogy egy háziipari műhelyben foglalkoztatják az ínséges női munkaerőket. A műhelyben szőnyegszövéai és javítási munkával dolgozzák le a kapott segélyt az ínségesek. Rotter Lajos időrekordjára távolsági rekorddal akar válaszolni Hardy Molnár Árpád, a kiváló gyöngyösi motornélküli repülő Gyöngyös, október 20. A közelmúltban döntötte meg Rotter Lajos budapesti gépészmérnök, cierkőszrepülő, a motornélküli repülés magyar időtartam rekordját, amelyet a gyón gyösi MOVERO kiváló repülője, Hardy Molnár Árpád tartott. A sportéletben állandó a küzdelem és a túlszárnyalt rekordok ujebb rekordokat teremnek a nemes versenyben, amelyben Gyöngyös országos nevet vívott ki magának. Olyan szabály ez, amely alól nincs kivétel. Nem látszott tehát valószínűnek, hogy Hardy Molnár Árpád »hagyja magát,« Munkatársunk felkereste a kitűnő repülőt, aki azonban keveset árult el újabb rekordter- veiről, mindössze annyit mondott, hogy a hidegre fordult időjárási viszonyok s a kedvezőtlen széljárás már nem engedik meg az időtartamrepülést. Inkább távolsági rekordról lehet sző. A sportember szerénységével cs3k ennyit mondott Hardy Molnár Árpád s nem lehetetlen, hogy egy-két héten belül fel is állítja az időtartamrepülés rekordját. A gyöngyösi MOVERO egyébként már ismét négy, teljesen üzemképes motornélküli géppel rendelkezik és már kiheverte azokat a károkat, amik az utóbbi zuhanásokkal kapcsolatban érték az egyeiülatet. Mégis indul Esztergomba holnap a filléres gyors A debreceni filléressel 80 tagú vitézi csoport érkezik Egerbe Eger, október 20. Tegnapi számunkban jeleztük, hogy az esztergomi filléres gyorsra Egerben mindössze hat jelentkező akadt s így kevés a remény a vonat indítására. A miskolci Idegenforgalmi Hivatal azonban értesítette az egri Idegenforgalmi Hivatalt, hogy Miskolcon a vonat indításához a létszámon felül jelentkeztek s így indulni fog a vonat, amelyhez az egriek csatlakozhatnak. Az egri utasokat vasárnap az Egerből 5 őrá 40 p.-kor induló menetrendszerű személyvonat viszi le Füzesabonyig, ahol rövid várakozás után átszállhatnak a miskolci filléres gyorsra, amely 10 óra 40 p.-kor érkezik Esztergomba. Innen este 7 órakor indul vissza a vonat. Az egriek ismét megvárják a Füzesabonyból éjjel 1 óra 30 p.-kor induló menetrendszerinti szerelvényt s azzal 2 óra 20 p.-kor érkeznek Egerbe. A debreceni filléres gyors 10 óra 21 p. kor érkezik Egerbe és 20 óra 16 p.-kor indul vissza 880 utasával. Ezzel a gyorssal 80 tagú vitézi csapat is érkezik, vitézi énekkarral. Az egri vitézek élőn Kemény Alajos vitézi székkapitány fogadja a vendégeket az állomáson, ahonnan a 60-as emlékműhöz vonulnak b azt a vendég énekkar hangjai mellett megkoszorúzzák. Ugyancsak e vonattal jön Egerbe a debreceni Kereskedő Ifjak Dalköre, amely a Programm szerint Gárdonyi sírjánál és a Dobó-emlékműnél ad elő néhány hazafias énekszámot. Sajtóhadjárat Magyarország ellen ÍRTA: M1LASSIN KORNÉL NY. EZREDES. A meggyilkolt szerb király már örök álmát alussza a Ka- ragyorgyevicsek topolai temetkezési helyén, de azért az egész európai sajtó állandóan a mar- seillei királygyilkossággal foglalkozik. A világsajtó egyik része alávaló módon egyenesen Magyarországot vádolja meg az értelmi szerzőséggel, — a világsajtó másik része pedig nyíltan mellénk áll. Azon nem csodálkozhat senki, hogy a csehek a farkas és a bárány mese szerint mindig, minden esetben, de még amerikai emberrablás esetében is bennünket támadnak, — ehhez hozzászoktunk már, inkább azon csodálkoznánk, ha ez az alávaló támadás egyszer elmaradna. Ha a világbékét hirdető hatalmas Franciaország sajtója is helyet ad Benes támadó hadjáratának, azon se mi lepődjünk meg, mert mi Barthou bukaresti uszítása után ehhez is hozzászoktattuk magunkat, hanem csodálkozzanak szövetségesei, a világ semleges és jóhiszemű nemzetei. Mivel is vádolnak bennünket? Nem kevesebbről van sző, mint arról, hogy a gyilkosság után elfogott cinkostársak, akik még személyazonosságukat is titkolni igyekeztek, mindenféle hazugságokkal vezették félre a rendőrséget. Mindegyiknek cseh útlevele volt, Benes és Novák névre kiállítva, de mivel kihallgatás közben egyik azt találta mondani, hogy Magyarországon is lakott pár hónapig, — ez az egy mondat elég volt arra, hogy ellenségeink megfejtsék a rejtélyt: — a gyilkosok Magyarországból indultak útnak, náluk eszel- ték ki ezt a gaztettet. Alávaló fantáziájukhoz hozzávették a kis- ántántnál szokásos névelemzést és kisütötték, hogy Petrus Ka- leman álnév nem lehet más, mint Kelemen Péter magyar ember. Azóta kisült, hogy Kelemen Péternek az ig&zi neve Vlado Georgieff és nem magyar ember, hanem veszedelmes macedón forradalmár. A többi cinkostársai pedig egytől egyig hor- vátok voltak. A magyar jellem, a magyar vérmérséklet sosem használta a gyilkot politikai eszköznek. Évszázadokra visszamenőleg egyetlen példa sincs a magyar történelemben, hogy magyar ember uralkodót, vagy idegen állam- férfiút meggyilkolt volna, pedig ezer éves küzdelmünkben sokszor leheteti volna ok erre a kétségbeesett cselekedetre is. Mindenkor elítéltük és most is elitéljük a merényleteket, mint politikai eszközöket. A merényletek balkáni szokások. Nem is kell nagyon messzire menni, hogy erre példát találjunk. A sarajevői gyilkos merénylet a Monarchia trónörökösét pusztította el el éppen ilyen recept szerint, mint most a szerb királyt és a hivatalos szerb kormány nagy szövetségesének Franciaországnak asszisztálása mel-
