Eger - napilap, 1934/1

1934-06-02 / 115. szám

Eger, XL V. évfolyam 115. szám Aha 6 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 15, 1934 június 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBA« 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON : 118. Megválasztották a hevesmegyei Mezőgazdasági Bizottság kamarai tagjait Titkos szerb katonai alakulatok a jugoszláv—magyar határ- sértések mögött... IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES. Szerdán a Hevesmegyei Me­zőgazdasági Bizottság, amelynek választásai nemrégiben zajlottak le, Okolicsányi Imre alispán el­nökletével ülést tartott a várme­gyeházán. A gyűlés egyetlen tárgya a Bizottság részéről a Tiszajobbparii Mezőgazdasági Kamarába tagokűl küldendő he­vesmegyei képviselők delegálá­sa, illetve választása volt, ame­lyet a következőképen ejtettek meg: elnök Borhy György, fel­sőházi tag, a Hevesmegyei Gaz­dasági Egyesület elnöke, alelnök PIÓ8Z István. A vármegye községeinek és járásainak a Kamarába küldött tagjai a következők lettek: I. csoport: Kis p. János Gyön­gyös, Kirják Kálmán Vémos­Dsbreoen városa az Alföld szépségének propagálására Deb­receni Hetet rendez június 1-töl, amelyre az államvasutak, mint megírtuk, 50 százalékos menet­térti díjkedvezményt biztosíta­nak június 12-ig bezárólag. A Máv az említett kedvezmé­nyen kívül június 5-én kulturvo- natot is indít a Debreceni Hétre. A vonat költsége 9 pengő 10 fii­Eger, június 1. A hevesmegyei csereeznyeex- port elé a legutóbbi napokban nehézségek tornyosultak s az a veszedelem fenyegetett, hogy a kivitel meg fog akadni, mérhe­tetlen kárára a termelőknek, a- kik akik a könnyen romló árú­val nem tudtak volna mit kez­deni. A baj az volt, hogy az átuta­lások tekintetében nem volt dis- poziciő, a kereskedők pedig e­györk, Gábor János HatvaD.Nagy József Heves, Dienes Lajos Tisza- igar. — II. csoport: dr. Petro Kálmán Eger, Mezei Ferenc Me- zőtárkány, Vitéz Lévai Fereno Apc, Szabó István Tarnazsa- dány, Botos Péter Poroszlő. — III. csoport: Krisztián Imre Ká­polna, Karsai István Gy. Sóly­mos, Felföldi János Egerbocs, Dömén Sándor Ujlőrincfalva, Szabó litván Pásztó. — IV. cso- port: Okolicsányi Imre Eger, Plősz István Aldebrő, Túri Já­nos Hatvan, id. Pap János Er­dőtelek, Balog Antal Egerbocs. — V. csoport: Beniczky Aladár Egerciebi, Borhy Gvörsv G^ön. gyöstarján, H-dry Lőrinc dr. Eger, Ivády Gábor Ivád, dr. Soblpiminger László Tiszafüred. lérbe kerül és jűnius 2 ig kell jelentkezni az Idegenforgalmi Hivatalban a részvételre. Való­színű azonban, hogy a Miskolc­ról induló vonat Egerből nem sok csatlakozó vendéget kap Fü­zesabonyban, mert ez 50 száza­lékos kedvezménnyel olcsóbban lehet Debrecenbe utazni, mint a kötött progremtnű iultűrvonat- tal. nélkül vásárlásaikat képtelenek lettek volna folytatni. Balogh István, a HGE igazgatója a baj elhárítása és az export akadály­talan lebonyolítása érdekében nyomban Budapestre utazott, hogy ott tárgyaljon az illetéke­sekkel. Közbelépésének mag is volt az eredménye, mert sikerüli a dis- poziciók nélkül is biztosítani a a további exportot a cseresznye számára. Mindenki előtt ismeretes, hogy a magyar kormány legutóbb Genfben panaszt adott be a Nemzetek Szövetségéhez, mely­ben orvoslást kér a Jugoszlávia részéről eddig történt sorozatos határiértések és erőszakoskodá­sok ellen. Ismeretes az is, hogy mily bombaként hatott a magyar kormány bátor fellépése nemcsak a kisantantnál, hanem francia körökben is. A nagy protektor anélkül, hogy megvárta volna a vizsgálat eredményét, vagy leg­alább is tájékozódott volna a panaszban foglalt esetek miben­léte felől, azonnal a lec'él««phb»r> állást foglalt ellenünk és sajtója cepos ő^a tüzes nyilakat szőr reánk, mint a béke háborgatóira. Nem lesz talán érdektelen éppen a genfi tárgyalással egy- időben, hogy a negyközönséget tájékoztassuk a szerb erőszakos­kodások indító okai felől, lelep­lezzük a szerbek szörnyű hábo­rús készülédéseit és általában megpróbáljuk az olvasót végig vezetni a Balkán gonosz, hazug gondolkodásmódján,ezen az úton elvezetni a nagy protektor züllött erkölosi alapjához és az egész Népszövetségnek konokul go­nosz, minden emberi igazságot lábbal tiprő berendezkedéséhez. Hogy ezt megtehessük, jő messzire vissza kell az olvasót vioni, egészen 1914-be, a saraje- vói gyilkosságig. Amikor a volt Monarchia trónörököse ellen merényletet követtek el Sarajevőban, a bé­csi külügyminisztérium kiküldte Wiesner osztálytanácsost, hogy a tett színhelyén minél gyor­sabban tanulmányozza át az ak­tákat és iparkodjék minél több adatot felhalmozni a szerb kor­mány ellen. A vizsgálat eredmé­nyéről Emil Ludvig német bi- ografus a következő írja »Tizen- négy július« című könyvében: ■Az osztálytanácsos űr pedig inaszakadtáig kutat és kutat, de becsületes ember létére 14 nap múlva csak annyit luü Bécibe sürgönyözni, hogy 1. A merénylet előtti időből való anyag semmi támaszt nem nyújt arra, hogy a szerb kor­mány előmozdította volna a pro­pagandát. Arra nézve, hogy a mozgalmat Szerbiában a szerb kormány elnézése mellett egye­sületek támogatták, van bizonyos szegényes, de azért elegendő anyBg. 2. A szerb kormánynak a me­rénylet vezetésében, előkészíté­sében vagy a fegyverek szolgál­tatásában való bűntárs voltát semmi sem igazolja, sőt inkább arra vannak támpontok, hogy kizártnak tartsuk. 3. A bombáknak szerb kato­nai raktárakból való származá­sát objektive kifogástalanul lehet igazolni, de semmi támpont ar­ra, hogy azokat csak most, ad hoc vették volna ki a raktárak­ból. A merényletre irányuló to­vábbi kutatások betekintést en­gednek a Narodna ©brana pro­pagandájának megszervezésébe. Itt értékes éa felhasználható anyag áll rendelkezésre. Mielőtt tovább mennénk, már is megállapíthatjuk 20 évi táv­latból, hogy az osztálytanácsos ur valóban túl becsületes és igen naiv ember lehetett. Azóta sok idő telt el. Becsü­lettel végig küzdöttük a világ­háborút, ránk erőszakolták a Párizs környéki békét, melynek első pontja gyanánt el kellett ismernünk bűnösségünket a há­ború megindításáért. Gonosz szándékkal megalakították a Nemzetek Szövetségét, mely már megszületésekor hazugságra épült fel és nem volt más célja, mint a kierőszakolt békék rendelke­zéseinek örökké tartő őrzése, a legyőzőitek állandó rabszolga­sorban való tartása. Ha az elmúlt idő távlatából nézzük a sarajevői merényletet, ha azóta Horvátországban és a Délvidéken lefolyt eseményeket, nevezetesen Radios horvái ve­zérnek nyílt parlamenti ülésen való lelővését, Sufflay egyetemi tanárnak Zágráb ucoáján való Június 5-én kultúrvonatot inéit a MÁV Miskolcról és Egerből a Debreceni Hétre Elhárították a cseresznye­export devizával kapcsolatos nehézségeit

Next

/
Thumbnails
Contents