Eger - napilap, 1934/1
1934-06-02 / 115. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI UJSÄG 1934. június 2. agyonverését, egybevetjük trőn- örököiünk meggyilkoláifival, — ha meggondoljuk, hogy az emigrálni kényazerített horvát vezéreket mint az üldözött vadakat lelik kiküldött bérencek idegen vároaokban, magyar alattvalókat ezrével gyötörnek, vagyonukból kifosztanak és kiutaaítanak, a határ mentén eddig 16 ártatlan magyart gyilkoltak le, a Kaposváron nemrég 15 évre elitéit horvát emigráns Premecnek gyéké* nyesi házára valamelyik éjjel sortüzet adtak a határon átlopakodott szerbek, hogy feleségét agyonlőjjék, és ezeknek a szörnyűségeknek tettesei még eddig ■osem kerültek kézre, lehetetlen, hogy a legiárgyilagoiabb szemlélő ne kérdezze, vájjon a szerb kormánynak ne lenne tudomása ezekről? Vájjon a szerb hivatalos államnak ezekben az erósza- | kosságokban nincs benne a keze? j Erre a kérdésre megadja a választ pár évvel ezelőtt Olaszország könyvpiacán megjelent Mario del Gaslini olasz publicistának »Sasok az Adrián« címen megjelent könyve. A szerző itt adatokkal bizonyítja, hogy 1925-ben a szerb hadvezetőség egy katonai titkos utasítást adott ki, mely azoknak a titkos szervezeteknek feladatait, kiképzését írja elő, melyek hívatva vannak egy háború esetén Olasz-, illetve-Magyarország ellen a határsávban működni. Megborzad a legerősebb idegzetű ember is, ha ezeket a szörnyűségeket elolvassa. Azonnal megérti a politikai gyilkosságok sorozatát, aki ebbe a könyvbe betekint és világosan látja, hogy miért nem kerül az igazságszolgáltatás kezére a tettes. (Folytatjuk a legközelebbi j számban.) Erzsébet-fürdő egek WBT _________pheumát gyógyító iszapfürdője nyitva. A z egri siketnémák növendékei nagy sikert arattak a fővárosi sportbemutatón A nemzetközi ifjúsági testnevelési kongresszussal kapcsolatos ünnepi programm legkiemelkedőbb eseménye a budapesti Városi Színházban zajlott le, a- hol az illusztris külföldi vendégek előtt bemutatták a magyar ifjúság testi nevelésének teljes munkáját az ővődától a főiskoláig. A sok idegen szakember, berlini, genfi, dán, kínai, mexi- kői ős egyébb professzorok s a hatalmas színházat zsúfolásig betöltő közönség elragadtatva gyönyörködött a magyar vetés legújabb termésében. A műsor számai kaleideszköpszerűen váltakoztak gyors egymásutánban s a közönség alig tudott betelni a azebbnél-szebb látnivalóval. A fejlett testkullűrájú fővárosi iskolák mellett hét vidéki csapat is részt vett a sportbemutatón. Egert — miként gmárjmegírtufc — a Motesz meghívására a siketnémák intézetének tornászcsapata Sturm József tanár vezetésével képviselte a nagyszabású ünnepségen. A siket fiúk talaj- tornagyakorlatokat mutattak be igen nagy sikerrel. A boszorkányos gyorsasággal pergő gyakorlatokat a zsúfolt nézőtér sűrűn felhangzó, hatalmas kitüntető tapssal honorálta. A fővárosi sajtő is a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg az egriek szerepléséről és »szenzációsnak«, »dioséretreméltónak« találta a kis siketek munkáját. Fáradozásuknak, ügyeskedésüknek igazi jutalma azonban az volt, hogy meglátták, megcsodálhatták sok vidéki, szegény gyermek álmát, a fővárost — annak nevezetességeit, szépségeit. Fogytán van a raffia, mert a Nemzeti Bank nem gondoskodott a behozatal feltételeiről Eger, június 1. Hogy a kormány és a Nemzeti Bank mennyire hézagosán védik a mezőgazdaság érdekeit, igen élénken bizonyítja az a — most már szerencsére nem komoly jelentőségű — helyzet, hogy a szőlők kötözésére használt, külföldről behozott raffia fogyatékán van s többet importálni már nem is lehet. A raffiBhiány oka az, hogy a Nemzeti Bank nem tud devizát adni s most várni kellene, míg elegendő deviza összegyűlik. Szerencsére most már nincs szükség nagyobb menyiságű raffiára, mert ha ez a hiány csak egy hőnappal ezelőtt állott volna be, igen kellemetlen helyzetbe hozta volna a gazdaközönséget. Most is ugyancsak megérzik a kellő gondoskodás hiányát azok, akik még kőtöztetik szőlőiket, mert a raffia ára 100 pengőről egyszerre 115 pengőre szökött s még további emelkedés várhatő. * Fürdőköpenyek és dresszek nagy választékban. Olcsó árak. Pál Károly divatáruházában. Nagy háborúság van Miskolcon a záróra-ellenes kereskedők miatt Eger, június 1. A vasárnapi záróra-mozgalom, — amely Egerben, mint jelentettük, nemrégiben erőteljes indítást kapott s a kereskedők tekintélyes része örömmel csatlakozott is az akcióhoz, még mindig nem elintézett ügy. Akadnak kereskedők most is, akik nem akarják belátni a vasárnapi záróra szükségességét s nem hajlandók megérteni azokat a szempontokat, amelyek a vasárnapi zárvatartás mellett igen erősen esnek latba. Miskolcon most ugyancsak erősen dűl a harc a záróra mellett és ellen hadakozó kereskedők között s az ellentétek mind jobban elmérgesednek. Ott is a kereskedők nagyrésze kívánja a vasárnapi zárvatartást, de néhá- nyan megfelebbezték az elsőfokú iparhatóság döntését. A kereskedelmi alkalmazottakat rendkívül elkeseríti az áldatlan viszálykodás és elhatározták, hogy amennyiben a polgármester hatálytalanítaná a zárvatartásről intézkedő rendeletet, felhívják a város közönségét, hogy bojkottálja azokat a kereskedőket, akik vasárnap is nyitva tartják üzleteiket. A kereskedelmi alkalmazottak ezenfelül esetleges sztrájkkal is fenyegetőznek. Filléres viszontagságok Egertől Esztergomig és vissza Eger, júaius 1. Vasárnap filléres gyors járt Egerből Esztergomban, mintegy viszonzásaként annak az atyafisá- gos látogatásnak, amelyet a prí- mási város lakossága tett nálunk nemrégiben. Az utazás megrendezéséért és nagyszerű adminisztrálásáért minden elismerés megilleti az egri Idegenforgalmi Hivatalt, a szíves és meleg fogadtatásért pe dig az esztergomiakat, akik igazán tökéletes előzékenységgel kalauzolták az egri utasokat az ősi testvérváros látnivalói között. A Bazilika monumentális csarnoka, a keresztény múzeum, Balázs kápolna, Szent István születési helye, a prímási templom kriptája, a finom és pompázó Szent Anna-templom felejthetetlen emlékei maradnak az egri filléres utasoknak. Az egyéb elfelejthetetlen dolgokról pedig az esztergomiak tehetnek legkevésbbé, őket igazán nem érheti szemrehányás. Ott kezdődött, hogy az Idegenforgalmi Hivatal jóvoltából a vonatban mindenki azzal a társasággal utazott, amelyik neki éppen legkedvesebb volt. Vidáman indult hát a 11 bociiből álló szerelvény a messzi Esztergomnak és nem is volt semmi — Füsesabonyig. Ahogy kifutott a vonat az állomásból, űgylát- szik, a mozdony megijedt a hosszú úttól, mert csökönyösen prüszkőlnikezdett, aztán hirtelen megállott. Hogy ő bizony nem húzza. Megveregették a nyakát, simogatták, kopogtatták: végre aztán jobb belátásra tért. Da csak rángatta a kocsikat. Ettől kezdve azért nem állott meg, csupán Vámosgyörkön, Hatvanban Angyalföldön és Óbudán. Innentől Esztergomig a nagyobb bakterházaknál fújta ki magát a gőzös, úgyhogy a »gyors« egy órás késéssel pöfögött be a prímáéi városba. Az állomáson a levente-zenekar fogadta az egrieket és kísérte a városba, ahol egyenesen a Hősök emlékéhez vonultak az utasok. Itt hatalmas babérkoszorút helyezett el rövid beszéd kíséretében 2 arján Pál dr., a Nemzeti Bank egri fiókjának helyettes főnöke, az ünnepség végével pedig az esztergomiak kalauzolása mellett a város nevezetességeinek megtekintésére indűltak. Előzékeny és kedves vezetők mutatták meg a prímási város látnivalóit s az uccákon késő délutánig jóformán csak egri arcokat lehetett látni mindenfelé. Vidámság és jókedv uralkodott a filléresek között, még a rossz idő ellenére is, csak akkor változott meg kivétel nélkül mindenkinek a kedélye, mikor az ebédre került sor. Szárnyas, aminek csak nyaka van. Főként az István király vendéglő kertjében, terraszán lehetett látni acsarkodó arcokat. Tegyük hozzá mindjárt, hogy teljes joggal aciarkodtak az emberek, akik Esztergomnak ezen a »legelőkelőbb* helyén keserves tapasztalatokra tettek szert. Leülvén az asztalokhoz, megőszülhetett a vendég, míg egy pincér arra méltatta, hogy leereszkedik hozzá s megkérdi, mit kíván. Ezt az időt arra fordította a filléres nép, hogy a gyanús szür- keségü tányérokból a melléjük helyezett papír-asztalkendővel ki- súrolja a tisztátalanságot. A tányérok ugyan nem sokkal lettek fehérebbek, viszont a papír- asztalkendők feketékké váltak.
