Eger - napilap, 1934/1
1934-04-17 / 85. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. április 17. hogy a szőlőtulajdonosok közi is akad »kezes« ember, aki meg- dézsmálja a szomszéd szőlejét. Ezek ellen a legnehezebb a védekezés. Szőváteszi, hogy ez ínségakcióban sokan érdemtelenül kapnak segítséget. Cigány- kultusz van a népkonyhákon s a cigányok nem dolgozzák le a kapott támogatást. A jövőben szigorúbban meg kell rostálni az ínségkatasztert. Győrfi Mihály a Makiári ne- gyedi olvasőkör előtti gyaloghíd megépítését sürgeti. Siller János pedig sérelmezi, hogy a szőlő■ telepítéseket Miskolcról járnak ellenőrizni, ami nagyon megnöveli a költségeket. Vitéz Subik Károly a tej kérdésben szálai fal. Többféléi érdeklődött, hogy hogyan jött létre a vámszedési szabályrendelet módosításáról szőlő határozat. Senki sem emlékszik arra, hogy a szabályrendelet módosítását részletesen felolvasták volna. A módosítás tehát nem jött létre szabályszerűen. Kétségtelen,hogy a tej vámjának megdrádítása a fogyasztóra hárul. Belekapcsolódik Nagy Kálmán felszólalásába és hangsúlyozza, hogy az értékesítés Isgfontosabb előfeltétele mindenütt a helyes piac és csomagoló hely. Az egri piac reggel túlzsúfolt, úgy, hogy az a kereskedő, aki egyszer itt járt, másodszor már nem hajlandó idejönni vásárolni. Legalább ideiglenes megoldást kell találnia a városnak, olymódon, hogy a piac mai területét csak az őstermelők részére tartsák fenn, az iparosokat, kereskedőket pedig telepítsék a Knézich Károly uccába. Nem hatalmi szóval, hanem barátságos megbeszélés formájában kell ezt megoldani. Mi van a tűzoltósággal? Práff Nándor szólalt fel ezután. 60 éve, mondja, hogy az Egri Önkéntes TúzoliőSesmlet megalakult és azóta mindig megállta helyét. Önfeláldozó munkával igyekezett mindenkor elhárítani a vészt a város polgárságáról és mindenütt ott volt, ahol ezt megkövetelte a város vagyon és élet- biztonsága. Négy év óta azonban, mióta a hivatásos tűzoltóságot megszervezték, az önkéntes tűzoltók háttérbe szorulnak. Legutóbbi tapasztalások alapján állíthatom, hogy most már annak is ki vagyunk téve, hogy ha kimegyünk a tűzhöz, rendőrrel vitetnek el onnan. Kérdezem: szükség van-e itt az önkéntes tűzoltőtestületre, el tudja-e látni a tűzszolgálatot a hivatásos tűzoltóság? Ha szükség van ránk, jogaink védelmét kérjük az illetékes tényezőktől s ha ez nem történik meg, kénytelenek leszünk a munkától visszavonulni. Ä polgármester- helyettes válaszol. Braun Károly h. polgármester válaszolt ezután a falmerült kérdésekre, A hegyközség ügyében felírt a város a földművelési miniszterhez. A védett területért már régóta harcolunk, s remény van rá, hogy a készülő új bortörvény meghozza a kívánt eredményt. Javaslat van a miniszter előtt, hogy bikavért sehol se lehessen előállítani, csak Egerben. Ennek azonban az a feltétele, hogy az egri szőlősgazdák 80 százalékban vörösbort termeljenek. Az utak megépítése szükséges, azonban erre egy fiilér fedezet sincs. Láng Nándor felszólalására válaszolva kijelenti,hogy a gyű- mölostelepítás ügyét a város igyekszik előmozdítani s a ripá- ria árának leszorításáért is mindent elkövetnek majd. Az almaértékesítés megszervezése nem a városon múlik, hanem az a baj, hogy nincsen egységes és nagytömegű árú. Exportra is lett volna kilátás, de legalább 20 mázsa, egyforma almát kellett volna szállítani egy-egy termelőnek, ilyen pedig Egerben egy sem volt. A piaokérdés égető problémája a városnak, de az ügy rendezése igen nehéz. A kereskedők nem mennek el a mai piacról, még a csizmadiák sem, akiknek pedig saját helyiségük van. — A kereskedőkkel és iparosokkal megállapodást kell kötni. Annyi azonban bizonyos, hogy ezt a kérdést nem lehet nyugvópontra juttatni, míg vagy a gőzmalom telkével, vagy más módon gyö keres megoldást nem csinálnék, ilyenre azonban a városnak nincsen pénze. Práff Nándornak válaszolva kijelenti, hogy szabályrendelet intézkedik a hívatásos tűzoltó- tiszt hatásköre felől s az önkéntes tűzoltóságra a jövőben is szükség van, mert nincs pénz megfelelő létszámú hivatásos tűzoltóság szervezésére. Áttért ezután a képviselőtestület az 1933 évi zárszámadás tárgyalására. Kakuk Jenő főszámvevő ismertette az adatokat s az állandó választmány javaslatát. A képviselötastület vita nélkül tudomásul vette a zárszámadás adatait. Rálnoky István a Dréher sörgyár ajánlatát referálja ezután. A gyár felajánlotta a városnak hogy a Korona bérlőjének biztosítékára adott 10.000 pengős garancialevelet készpénzzel oie- réli ki, amelyet a város tetszés szerint felhasználhat a 1939-től kezdődően 6 év alatt köteles visszafizetni, ha biztosítja, hogy üzemeiben kizárőlag a gyár söreit árúlják. A képviselőtestület az ajánlatot elfogadta azzal a kikötéssel, hogy Dréherék azonos áron kötelesek a sört szállítani, mint a többi gyárak. Ugyancsak Kálnoky István referálta ezután a gépüzemek igazgatóságának tervét a villanyáram díjának és az árammérő órák bérének leszállítására, olyan formában, ahogy azt legutóbb már ismertettük. A javaslat fölött, amelyet Radii Károly indítványára dolgozott ki a gépüzamek igazgatósága, rövid vita indult, majd a képviselőtestület megnyugvással elfogadta az igazgatóság javaslatát. Kánitz Dezső indítványát nem tárgyalta a képviselőtestület,mert nem szabályszerű időben nyújtotta be, így csak a legközelebbi közgyűlés dönt a fantasztikus bérbeadási terv fölött. A városi fürdők zárszámadását ismertették ezután, amely szerint 10000 pengővel csökkent a múlt évben az 1932-höz képest az üzem bevétele. Novák Sándor szólott elsőnek a zárszámadáshoz s emlékeztette a képviselőtestületet, hogy egy esztendővel ezelőtt, mikor a közös strandot megcsinálták, 30 ezer pengős többletjövedelmet ígértek. Akkor sokan azzal szavazták meg és csak azért szavazták meg a közös uszodát, mert a város anyagi hasznát látták benne. Most azonban kiderült, hogy nemcsak a 30 ezer pengő többletjövedelam nincs sehol, de még az 1932. évi eredményhez képest is 10 ezer pengővel csökkent a bevétel. Javasolja, térjen vissza a város a régi rendhez és régi szokáshoz, vesse ol a közös strandnak még a gondolatát is és akkor nemcsak a békét teremti meg, hanem a jövedelmet is fokozhatja. Szajlay Sándor szerint, ha nincsen strand, a jövedelem még kisebb lett volna, mint amilyet elértek. Frank Tivadar : Nincs összefüggés a fürdő anyagi eredménye és a strand között. StatiszEger, április 16. Elénk emlékezetben él még az a romantikus házasság, a- melyet Egerben kötött egy ősrégi lengyei arisztokrata család tagja: Krosnowsky Jenő gróf. A lengyel főnemes, akinek egyébként nagy kiterjedésű birtokai és gyárai vannak Varsó közelében Egerben házasodott meg. Egyszerű földmíveslányt, Leist- ner Máriát vette feleségül, akivel Budapesten, a Szent István tika bizonyítja, hogy az egész országban csappant tavaly a fürdők bevétele, deficites volt a nyár, mert nem volt jő az idő. A város különben nem a strandra fizetett rá, hanem a gőzfürdőkre, amelyeknek napi bevétele ninos annyi, amennyibe a kazánok fűtése kerül. Frindt Jenő : A város eltéveszti szem elől az idegenforgalmi érdekek hangoztatásakor, hogy Eger idegenforgalmát elsősorban iskolaváros jellege adja meg s ebből van a legtöbb haszna a közületnak. A jogakadémia vidéki hallgatói tíz hónapon keresztül többet jelentenek anyagilag, mint a két hónap alatt megfordnlő idegenek. A gőzfürdőnél jelentéktelen a differencia, tessék az igazgatóságtól kikérni a két számadatot ■ akkor meglátjuk, melyik üzemre fizetett rá a város. Frank Tivadar: Kétezer pengővel volt kevesebb az uszoda bevétele az 1932, eredménynél, de a nyár csak három hétig tartott. Radii Károly: A múlt évben, mikor a fürdő átépítése olyan tekintélyes összegei vett igénybe, a város azt hangoztatta, hogy 40 ezer pengő bevételi többlet lesz. Már akkor is kijelentette, hogy egy vállalkozásnál, amely az időjárás szeszélyeitől függ, amelynek bevételei ilyenformán teljesen bizonytalanok, nem lehet ilyen jövedelmezőségről beszélni. Ezt a kijelentését igazolva látja a zárszámadásból, amelynek részletes adatait nem ismeri, s így nem tudja megállapítani, hogy melyik üzemnél nagyobb a visszaesés, de most is hangsúlyozza, hogy a strand kierőszakolása súlyos hálátlanság volt. A közgyűlés ezután a villamosművek vizsgálatáról szőlő jelentést tárgyalta volna, ezt a pontot azonban Radii Károly javaslatára levették napirendről azzal, hogy néhány napon belül rendkívüli közgyűlésen fogja tárgyalni a képviselőtestület. napi ünnepségen ismerkedett meg. A romantikus szerelem pár nap múlva házassággal végződött, mert a gróf Egerbe utazott a leány szüleihez és megkérte a kezét. Rövid ideig még itt maradtak Egerben, aztán Krosnowsky elvitte fiatal feleségét Varsóba, ahol azóta kisfiúk is született. A boldog, romantikus házasságnak azonban most tragikus Meghalt Krosnowsky lengyel gróf, aki három évvel ezelőtt egy egri lányt vett feleségül
