Eger - napilap, 1934/1
1934-04-17 / 85. szám
Eger, XL V. évfolyam 85. szám Ara D fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 15, 1934 április 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi I P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKESZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TÉLEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON : 118. Vita nélkül fogadta el a szombati közgyűlés a város 1933. évi zárszámadását A képviselőtestület elfogadta Radii Károly indítványára a villanydíjak módosítását Kétórás vita az évnegyedes jelentésnél Eger, április 16. Eger váró« képviselőtestülete szombaton tartotta meg rendes közgyűlését, meglehetősen gyér képviselői létszám mellett. A teremben a városi tisztviselőkön kívül mintegy 20 képviselő volt jelen s vitatta meg a tárgy- sorozatot. Kováts János emlékezete. A közgyűlést 4 órakor nyitotta meg Braun Károly polgármester- helyettes.Bejelentette a képviselőtestületnek, hogy Trak Géza polgármester hétfőn visszatér betegszabadságáról és elfoglalja hivatalát. Majd megemlékezett Kováts János halálának százéves fordulójáról.— A legnagyobb hálával elevenítem fel néhai Kováts Jánosnak, Eger régi, nagy polgárának emlékét. Bécsban töltötte életét kora ifjúságától és mint főúri családok nevelője, — később mint udvari nevelömes- ter a legnagyobb elismerést vívta ki. Idegenben sem feledkezett meg szeretett szülővárosáról s nagy anyagi áldozattal megvetette a városi kórház és szegényház alapját, — ugyancsak nagy összeget hagyott hátra tanulmányi ösztöndíjként. Amikor egy évszázad távlatán átvilágító alakját a város közönsége elé idézem, indítványozom, méltóztassék utasítani a polgármestert, hogy levéltári kutatások és más célravezető módok segítségével állapíttassa meg hol van Kováts János szülőháza és intézkedjék egy emlékéhez méltó díszes már- ványtáblának ünnepélyes elhelyezéséről. Az indítványt egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. A tárgysorozat további folyamán Papp István aljegyző az évnegyedes jelentést olvasta fel és ismertette a város gazdasági, közgazdasági, egészségügyi stb. helyzetét. A városi üzemek bérbeadása. Az évnegyedes jelentéshez elsőnek Kánitz Dezső szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a közterhek tekintetében a mai fillapot fenn nem tartható. A kibírhatatlan üzemi díjakba belepusztul a polgárság, elsősorban a háztulajdonos társadalom. Kétségtelen, hogyaz üzemeknek is sok fizetnivalójuk van, azonban megvan a lehetőség a kibontakozásra. — Érintkezésbe lépett előkelő köz gazdasági tényezőkkel és a tárgyalások alapján az a véleménye, hogy az üzemeket bérbe lehet és bérbe is kell adni. A városnak módjában áll megszabni a feltételeket a ezek között eled az legyen, hogy a város vetesse meg a bérlővel az őt érdeklő Speyer kötvényeket. így egyszerre a vízdíj leszállítása is megoldódik a villanyéval egyidejűleg. A bérlő adja a fogyasztási áramot 8 helyett 5 fillérért, fizessen egy általános megváltási összeget és évi bért, amely nem lehat kevesebb a mai jövedelemnél, amelyet az üzemek a városnak hoznak. A képviselő- testület a mai közgyűlésben alakítson bizottságot, amely megkezdi a tárgyalásokat az üzemek bérbeadására. Braun Károly polgármesterhe- lyettes bejelentette, hogy Kánitz Dezső indítványa nem tárgyalható, mert az ügyrend értelmében az önálló indítványokat 24 órával előbb be kell jelenteni az elöljáróságnak s ez nem történt meg. Házadé, költségvetés, vámdíjak... Radii Károly szerint az évnegyedes jelentés több fontos eseményről nem tájékoztatja a polgárságot. Nem említi, hogy remény van arra, hogy a pénzügyminiszter kivonja a házadóalapból a víedíjakat, amikért a háztulajdonosok évek őta fizetnek házadét, holott nem tesznek egyebet, mint a lakó kezéből átviszik az üzemi pénztárba. — Hallottunk arról is, hogy a belügyminiszter visszaküldte a város 1934. évi költségelőirányzatát átdolgozás, csökkentés végett, mert nem hajlandó 60, hanem csak 50 százalékos pőtadót jóváhagyni. Miért nem tájékoztatják legalább a bizottságokat arról, hogy minő tételeknél történt redukció ? — Állandóan sürgetnie kell a városnak a hegyközségi törvényt, mert c«ak így nyílik lehetőség a hegyőrzés átszervezésére. Ezzel kapcsolatban mindent el kell követni, hogy az egri borvidéket zárt területté nyilvánítsák. Az egri szőlőbirtokosok tönkremennek, mert rossz homoki borok kerülnek forgalomba egri bor néven s rontják a valódi egri bor árát. Fokozatosan rendbe kell hozni a bal- városi utakat, de a szőlőkhöz vezető utakat is. Csodálkozással látja, hogy az egészségvédő intézet ügyében még mindig folynak a tárgyalások, holott a januári közgyűlésben ezt az ügyet sürgősnek minősítették. Örömmel állapítja meg, hogy a nyilvános illemhelyek közelednek a megvalósuláshoz. A vámpénzek körül baj ven. Eddig egy igás kocsi után 16 fillért kellett fizetni, mióta azonban leszállították a vámtarifát, 36 fillért szednek ugyanazért a kocsiért. Az új vámleszállítás felemelte a tej vámját és megdrágította ezt az elsőrendű fontosságú népélelae* zési cikket. Eddig 14 fillért kellett a termelőknek egy kézi teher után fizetni, most iiterenkint 1 fillérrel sújtották a tejet. Intézkedést kér, hogy a tejet ezentúl vámmentesen hozhassák bt a városba, tekintettel arra, hogy drágulása a gyermekek táplálkozását érinti hátrányosan. Mi történt a vámdíjaknál? Lang Nándor a kertészet fejlődését dicséri és felhívja a figyelmet a piiicék felé vezető utak rendbehozására. Szajlai Sándor szintén a vám- kérdést hozza fel, mire Rálnoky István tanácsnok a további vita megelőzésére bejelenti, hogy a vámszedésnél csakugyan történtek tévedések. A város ugyanis nemcsak leszállította a vámot, hanem megpróbálta arányotíiani. Eddig minden laposkocsi után egyforma vámot fizettek, most a szabály- rendelet többféle kategóriát állapít meg. A vámosok ezeknél tévedtek. A tejet ezért vámolják meg literenként, mert a falusi asszonyok visszaéltek azzal, hogy egy kézi teher után 14 fillért kellett fizetni. Össszeszedtők egymás kannáit s 3—4 asszony tejes készségét egy hozta be, hogy kevesebbet kelljen fizetni. Valósággal kijátszották a várost. Csodálkozik, hogy miután a képviselőtestület a vámdíjszedősi szabályrendelet első tárgyalásánál nem tette ezt szóvá, csak most figyel fel rá. (Több hang mindenoldalról: nem tárgyaltuk le részletesen a közgyűlésen, nem hozták ide.) Vida Ferenc a parkosításnál takarékosságot ajánl a külső városrészeken. Javasolja, hogy az évnegyedes jelentésben tüntessék fel a vámbevételeket is, majd hangsúlyozza, hogy Egert zárt borterületté kell nyilvánítani és a vidéki bort meg kell vámolni. Kakuk Ignác : A vincellériskolában termett vadvesszőket eddig ne adják ki az idegeneknek, míg az egriek igényt tartanak rá. Sok gazda nem kapta mag a kívánt mennyiséget. Kéri a Hadnagy uoca folytatásának kiépítését és a Mély ucca sarkán egy közkút felállítását. Sós Mihály védelmébe veszi a falusi tejesasszonyokat, azok nem játszhatják ki a várost, mert sokkal nagyobb az ellenőrzés. Az értékesítés és a piac kérdése. Nagy Kálmán: Sok jő és egészséges intézkedés történik a gyümölcstermelés fejlesztésére, azonban az értékesítéssel nem törődnek. Az értékesítés megszervezése induljon ki innen, a városházáról, mert a kereskedőkben nem bíznak a termelők. Az értékesítés terén Gyöngyös már rég elhagyott bennünket. A hegy- őrzéssel kapcsolatban megjegyzi,
