Eger - napilap, 1934/1
1934-03-27 / 69. szám
Trianon 15, 19S4 március 27. aba 6 FILLÉR Eger, XL V. évfolyam 69. szám + Kedd ♦ ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA RÉTKÖZ- NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP ■f—1WiHiWWIWIWIIII ilTflHMIliinrillBl'rri'ÍIBMflilirnrWYiW MII I) IIIIIBWllllllMMMWBMWBMBMHMBBBMBBWBMBBMBMMWMBWMBMBMEBttiMWÉBllMWBMIWaaa SE—— SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON : 118. Hálaadó ünnepi szentmise az Érsekfőpásztor kinevezésének 22. évfordulóján Eger, március 26. Ma délelölt 9 érakor a főszé- kesegyhőzban hálaadő, ünnepi szentmise volt abból az alkalomból, hogy az Érsekfőpásztort 22 esztendővel ezelőtt nevezte ki I. Ferenc József király Samassa József bíboros,érsek mellé ütőd löst joggal koadjutorrá,ó«zentsé- ge beleegyezésével. A bíboros-érsek klasszikus latinaágű körlevélben adta tudtára ez egyházmegye papságának ezt ez eseményt: »Arra kértem Őizeotségőt, — mondja a körlevél, hogy Szmre- caáDyi Lajost kegyeekedjék érseki székem öröklési jogával koadju- torommá kinevezni . . . Mint az Űr egyazon szőlőjében dolgozó munkatársammal,együtt fáradoztunk. Á menyei parancsolatokban gyökeredző ritka szívnemességével azonos hitszilárdcágát Krisztus ügye szolgálatában sem kedvezések, sem a legkeményebb megpróbáltatások meg nem ingathatják. Mindent összevéve: a törhetetlen lelki szilárdság oly magaslatán áll ő, melyen Krisztus ügye vezérbajnokának állania kell.« A 22 évfordűlőn a íőszékes- egyházban Ridárcsik Imre pápai prelátus celebrálta az ünnepi szentmisét, amelyen részt vettek a főkápialan tagjai és a hivatalok képviselői. Megkezdték a hatvani Strázsahegyen a bronzkori telep feltárását Hatvan, március 26. (Saját tudósítónktól.) Jelentette az Eger legutóbb, hogy a hatvani Strázsahegyen ásatások indúlnak meg egy bronzkori település feltárására, amelynek nyomait nemrégiben fedezték fel. Az ásatások Tompa Fereiic dr. a Nemzeti Múzeum kiküldöttjének vezetésével már meg is indúltak s rövid idő alatt igen becses leletek kerültek felszínre a bronzkorszak második feléből. A jelek szerint a Strázsahegy őskori települése a bronzkorszaknak ebből a részéből olyan gazdag emlékeket őriz, amilyenekre hazánkban még nem bukkantak rá régészek. A házhelyek «lapjaiból és a cölöpök sokaságából arra lehet következtetni, hogy a strázsa- hegyi telep igen nBgy volt és kultúrája feltűnően fejlett. Erről a körülményről tanúskodnak a felszínre került edények, bronz- öntő tégelyek és házieszközök. Az ásatások további folyamán még igen gazdag anyag felszínre kerülése várható. Anyagilag nem volt kielégítő a városra a bortermelőkkel és italmérökkel kötött logyasztásl-adé egyesség Eger, március 26. Annak idején megemlékeztünk róla, hogy a város szakított a borfogyasztási adó behajtásának eddig követett rendszerével s elhatározta, hogy egyeaeégi alapon oldja meg ezt a kérdést, a- mely a szőlősgazdáknak egyik legfájdalmasabb problémája volt már évek óta. Az egyezkedési tárgyalások meg is indúltak s a tél végén fejeződtek be. Általános volt a gazdák között a vélemény, hogy a város ebben a kérdésben a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsította s a tárgyalásokkal sikerült kiküszöbölni a város és a termelők közül ezt a súrlódási felületet, amelyet a borfogyasztási adó jelentett a múltban. Hogy a város csakugyan igen messzemenő előzékenységgel kezelte ezt a kérdést, bizonyítja Frank Tivadar tanácmok jelentése is, amelyet a szombati városi közgyűlés elé terjesztett s amelyből kitűnik, hogy a városra nézve az egyesség nem végződött kielégítően' anyagilag, amennyiben a kiegyezési összeg messze alatta marad a költség- vetési előirányzatnak. Eszerint a 2390 termelőből 1748 kötött egyességet az 1938—34 évre s 1933-re 16.344, 1934-repei in ................— i ■ un uw 'in ii ni ■■■ui« »in di g 18.618 pengőre rúg az egyes- ség összege. A termelőknek körülbelül harminc százaléka nem kötött egyességet s ennek oka nagyrészt az a körülmény volt, hogy a tavalyi rossz termés következtében sok gazdának már nem volt bora a tárgyalások megkezdésekor. A 146 italmérő közül hetvenegyen kötöttek egyességet 20.250 pengő összegben. Az előirányzat 66 ezer pengő a költségvetésben s a még várható 8—10 ezer pengő a ki nem egyezett italmérőktől, valamint a termelőktől befolyó 2—2500 pengő ezt az összeget nem éri el s legfeljebb 55 ezer pengőig emelkedik velük a város fogyasztási adóbevétele. A FŐISPÁNI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE, a heggőrbér drágasága, a sertéstartási szabályrendelet és az idegenforgalom fejlesztése A VÁROSI KÉPVISELŐTESTÜLET ELŐTT Eger, március 26. Eger város képviselőtestülete szombaton tartotta rendes közgyűlését. A közgyűlés képén meglátszott a tavasz, a földműves képviselők már csekély számban jelentek meg. Általában nyugodt hangulat uralkodott a nagyteremben, csak a hegyőrbér és a sertéstartási szabályrendelet idézett elő hevesebb vitát. A közgyűlést 4 őrakornyilotta meg Braun Károly h. polgár- mester. Lendületes szavakkal mutatott rá a közelmúltban tartott római tárgyalások jelentőségére, amelyek Magyarország gazdasági és politikai helyzetét négy mértékben emelték. A római eseményeknek tulajdonítható, hogy a velünk négy év óta vámháborúban állő Csehország most újból törekszik felvenni a gazdasági kapcsolatokét. Már magában ez a körülmény igazolja a római tárgyalások politikai hatását. — Indítványozta, hogy a város képviselőtestülete szeretettel üdvözölje a római hármas egyezmény aláírása alkalmából Gömbös Gyula miniszterelnököt. A javaslatot a közgyűlés nagy éljenzés közepette fogadta el. Napirend előtt Láng Nándor szólalt fel és az Irgalmasnővérek szépasszony völgyi kápolnájához vezető út megépítését sürgette. A helyettes polgármester kijelentette, hogy a városnak most nincs pénze az említett helyen kőutat építeni, azonban a jövő ősszel az ínségekciő keretében nagyobb munkálatokat fog olt végeztetni. Drága a hegyörbér, nem őrzik a hegyet. Ugyancsak napirend előtt Vida Ferenc javaslatot terjesztett a képviselőtestület elé, hogy a hegyőrbért 60 százalékkal mérsékeljék. A referáló Frank Tivadar tanácsnok azt indítványozta az elöljáróság nevében, hogy a közgyűlés ne foglalkozzék érdemben a javaslattal. A hegyőrbért ugyanis már annyira apasztották, hogy már csak a személyi kiadásokra futja. A javaslat tehát ennyit jelent, hogy a hegyőrök 60 százalékát el kell bo- csájtani. Inkább terjesszen a közgyűlés kérelmet a földművelési miniszterhez, hogy minél előbb alkossa meg a hegyközségi törvényt, amely önrendelkezési jogot biztosít a gazdáknak a hegyőrzés megszervezésére. A javaslatot Yida Ferenc felszólalás formájában is hosszasabban indo-
