Eger - napilap, 1934/1

1934-03-27 / 69. szám

2 tolta. Hangsúlyozta, hogy még másutt 6 kilő búza holdanként a hegyőrbér, ez egri határban 18 —80 pengőt kell fizetni. A pász- torok munkáját nem ellenőrzik a hegybírók, akiket mindig a váróiban lehet látni. így for* dúlnak elő egyre-másra nagy vesazőlopázok. Súlyos hiba, hogy a pásztoroknak nicci fegyverük éa fegyverhaaználati joguk. Nagy László olyan eseteket hoz fel, hogy a hegyőr hamisan jegyzi be a megjelenést az ellen* őrző könyvbe. Sós Mihály ugyan- ciak a pásztorok fegyverrel való ellátását szorgalmazza. Frank Tivadar: A legnagyobb baj az, hogy a hegyőri szarve­zet nem megfelelő. Ha őszig nem hozzák tető alá a hegyközségi törvényt, a város újra fogja szer­vezni a hegyőrséget, modern, ka­tonai szellemben kiképzett, hiva­tásuk magaslatán álló fiatal em­berekből. A közgyúlés ezután elhatá­rozta, hogy felír a földművelés­ügyi miniszterhez a hegyközségi törvény érdekében. Hány sertést lehet hizlalni a városban? Szajlay Sándor a sertéstartási szabályrendelet módosítására ter­jesztett elő béreimet. A szabály- rendelet szerint a városban csak saját szükségletre szabad 4 ser­tést tartani és hizlalni. Emelje fel a képviselőtestület ezt a szá­mot 10*re. Eltekintve attöl, hogy vannak a belvárosban porták, ahol 100—200 sertést ia tartanak, anélkül, hogy a szabályrendelet szerint büntetés járna ezért; nem lehet a polgárság vagyono­sodéba elé ilyen nagy akadályo­kat gördíteni. A városnak is ér­deke, hogy az adófizetők gazda­godjanak. Videi Ferenc ugyan­ilyen értelemben szólalt fel. Dr. Simonyi Nándor referens tanács­nok szerint az elöljáróság javas­lata az volt, hogy a közgyűlés kultűrális és idegenforgalmi okok­ra való tekintettel utasítsa el Szajlay Sándor kérelmét, mert telepengedély kérésével megvan a mőd tömeges tenyésztésre a város külső területén. A köz­gyűlés azonban dr. Kálnoky Ist­ván tanácsnok indítványát fo­gadta el. Kálnoky litván dr. sze­rint az 1891-ben kelt szabályren­delet fogyatékos, mert kimondja ugyan, — hogy a belvárosban négynél több sertést nem lehet tartani, azonban nem határozza meg a belváros területét és ha­tárait. A közgyűlés ezért bizott­ságot jelölt ki, amely meg fogja határozni, hogy melyek a sza­bályrendelet alá tartozó város­részek, úgy, hogy a külsőbb ne­gyedekben akadálytalanul lehes­sen sertést hizlalni. A föispáni vizsgálat ered­ménye. A közgyűlés további folyamán dr. Kálnoky István tanácsnok EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. március 27. A kisántánt vezérkari főnökei nagy tanácskozást tartottak a vármegye főispánjának a vá­rosi közigazgatásnál és üzemek­nél tartott vizsgálatát ismertette. A nyolcvan oldalas vizsgálati jegyzőkönyvből szemelvényeket olvasott fel, amelyekben a fő­ispán a városi hatóság és üze­mek több intézkedését szigorú bírálattal illeti. Helyteleníti a fő­ispán a túlméretezett városfej­lesztési politikát és elítéli a vesz­teséges építkezéseket, valamint a villamosom építkezéseit. Ezek­re vonatkozólag az elöljáróság előadja, hogy az építkezéseket s a fejlesztési politikát még a konjunktúra idején indították meg, s nem számított a hirtelen bekövetkezett gazdasági krízis­re, amely nélkül a város anyagi helyzete ma megbírná a beru­házásokat. A fürdők helyzetét a József fürdő építése rontotta le, a villamosmű építkezését pedig pontos statisztikai adatok alp­ján az áramveszteség elkerülése végett határozták el. A föispáni vizsgálat jegyzőkönyve inti a várost, hogy szakítson eddigi hitelpolitikájával, tartózkodjék a beruházásoktól és a kiadásokat a pénztári készlet figyelemmel tartásával eszközölje. Végül fel­világosítást kér a pusztagazda­ságokról. Az elöljáróság meg­jegyzi, hogy a felsorolt hiányok pótlása folyamatban van. A közgyűlés vita nélkül tudó­méiul vette b jegyzőkönyv fel­olvasását. Újjáalakítják a gépüzemek Igazgatóságát. Braun Károly h. polgármester ezután elrendelte a városi gép­üzemek igazgatóságának és fel­ügyelőbizottságának újjáalakítá­sát, mert a tagok mandátuma lejárt. A megejtett titkos szava­záson 34 szavazatot adtak le s az eddigi igazgatóság és fel­ügyelőbizottság tagjait a kép­viselőtestület változatlanul he­lyükön hagyta. Az igazgatóság névsora a kővetkező: Dr. Heller József, dr. Petro Kálmán, Radii Károly, vitéz Subik Károly, Velcsey István, Vida Ferenc. A felügyelő bizottságba : Dr. Friedl Károlyt, Fleischmann Vil­most, Kiősz Jenőt és Lőw Bélát delegálta a képviselőtestület. A közgyűlés tárgysorozatának végén a Szmrecsányi ucca épí­tésének elszámolása is szerepelt. Ennél a pontnál Radii Károly indítványozta, hogy a képviselő­testület mondjon köszönetét Oko- licsányi Imre alispánnak, aki tu­domása szerint, kilátásba he­lyezte, hogy portalaníttatni fogja a Pyrker és Szmreoiáuyi uccá- kat. A közgyűlés egyhangú lel­kesedéssel mondott köszönetét az alispánnak, hogy támogatásá­val sikerűi megoldani ezt a rég­óta kívánt s idegenforgalmi szem­pontból fontos újítást. Az idegenforgalom kérdéséről, amelynek nagyfontosságű pro­blémái ugyancsak szóba kerül­tek, külön cikkben számolunk be. A kisántánt vezérkari főnökei tegnap nagy tanácskozást tar­tottak. Az erről kiadott hivitalos jelentés hangsúlyozza, hogy a tanácskozásnak nincs különösebb jelentősége, csupán a három ál­lam vezérkari főnökeinek ezoká­Gyöngyös, március 26. Az első szép tavaszi nap a Mátrában nagy forgalmat hozott. A fővárosi és környékbeli ki- rándűlők szép számban keresték fel a hegyeket és Mátraházán, Kékesen rengeteg autős-tűrista fordűlt meg. Ennek ez örvende­tesen indűlő forgalomnak azon­ban volt egy kellemetlen kisérö jelensége is, mert a mátrai utak­ról mindeuött hatalmas porfelhő verődött fel. Attól eltekintve, hogy az autók és egyéb jár­művek valósággal fuldokoltak a porban, az út mellett fekvő sós évi megbeszélése céljából hívták össze a konferenciát. Ezzel szemben római jelenté­sek azt mondják, hogy a kis­ántánt vezérkari főnökeinek meg­beszélése a legutóbbi európai eseményekkel van kapciolatban. Mátrafűredre is végnéiküli por- fölleg zúdúit. Most, a szezon legkezdetén még kevés ember élvezi ezt az állapotot, de mi történik, ha majd 800 embert fenyeget elnyeléssel ez a porfelleg ? Már most felhívjuk az illeté­kesek figyelmét, hogy a portala­nításról gondoskodjanak. A ta­valyi olajozásnak nyoma sincs már és sürgős intézkedésre van szükség, mielőtt még országos felháborodás nem provokálja ki itt a portalanítást. Eger jövendő boldogulásának egyetlen útja: a növekvő idegenforgalom Hz idegenforgalmi propaganda kérdései a városi közgyűlés előtt Eger, március 26. Abban az élet-halálra menő versenyben, amely ma nemcsak az egyének között folyik a társadalomban a boldogulásért, hanem az államokon keresztül le, egészen a legkisebb közüle- tig, csak azok lehetnek győzte­sek, akik ki tudják használni a rendelkezésre álló erők és lehe­tőségek összességét s mindent meglesznek a győzelem biztosí­tásáért. Olyan városnak, mint Eger, amelynek nincsenek nagy- kiterjedésű birtokai, nem lehet más módon biztosítani boldogu- t lását, kizárólag csak polgárai ’ jólétének, fizetésképességének . biztosításával. Ez könnyű mun- ■ ka abban az esetben, ha olyan eszközök állnak rendelkezésre, amilyenekkel Eger rendelkezik, hiszen egyike az ország leg­szebb városainak, természeti kincsei, műemlékei, valamint e- gyébb adottságai révén egyene- sen predesztinált arra, hogy ide- ■ genforgalmi gócponttá legyen. Az illetékesek meg is tesznek miGdent, hogy ezeket az előnyö­ket a város és elsősorban a pol­gárság számára gyümölcsöztes- sék s látva az utóbbi időben tett lépéseiket, nyugodtan meg lehet állapítani) Eger idegenforgalmi politikája olyan irányba halad, amely el fog vezetni a város boldogulásához. Meg kell állapí­tanunk, hogy ebben a céltuda­tos várospolitikában, amelyet a kormány Petro Kálmán dr. or­szággyűlési képviselő közbenjá­rására erősen támogat, legna­gyobb része Frank Tivadar ta­nácsnoknak van, aki nagy erő­feszítéssel készítette elő ennek ez idegenforgalmi fejlődésnek az útját. A szombati városi közgyűlésen referált a tanácsnok azokról a lépésekről, amelyeket legutóbb mi is ismertettünk már, amikor beszámoltunk a kereskedelem­ügyi minisztériumban folytatott nagyfontosságű idegenforgalmi tárgyalásokról. A közgyűlésen rámutatott az előadó arra, hogy az ínségakciő során is igyekezett a város az idegenforgalom érdekében szépí­teni a város képét s a kővetke­ző lépések, amelyeket ebben az ügyben tesznek, a polgárság jó­létének emelését célozzák. A kö­zeljövőben a kereskedelemügyi miniszter utasítására négynyelvű prospektus készül a városról, azonkívül képes kalauzt is bo- osát ki az Idegenforgalmi Hiva­tal. Megszervezik a fizető-vendég mozgalmat és az olcsó nyaralási akciót, bekapcsolódik az Idegen­forgalmi Hivatal az Országos Week-end Egyesület mozgalmá­ba is és ezen a réven igen tok egri polgár juthat állandó, tekin­télyes jövedelemhez a nyár fo­Az első tavaszi vasárnapon nagy forgalom volt a Mátrában

Next

/
Thumbnails
Contents