Eger - napilap, 1934/1
1934-02-25 / 45. szám
Eger, XL V. évfolyam. 45. szám abä 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 február 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA l.SZ. TELEFON: 118. Tegnap ismertettük az egri városi üzemek igazgatósági jelentését az üzemek múlt évi zárszámadásáról. A jelentés egyik figyelemreméltó pontja volt az, amelyik megemlítette, hogy a város vízfogyasztása abnormi- aan nagy s a múlt évben 1 millió 461.843 köbmétert tett ki. A ▼áros lakosságából 15 ezret véve vízvezetéki vízzel ellátottnak, a fejenkénti és naponkénti vízfogyasztás 299 literre rúg. Munkatársunk ma felkereste Ringelhann Béla műszaki tanácsost, a városi üzemek igazgatóját, aki érdekes nyilatkozatot tett ebben a kérdésben. A fogyasztók — mondotta — négy mértékben pazarolják a vitet, ami arra indította az igaz gatóságo*, hogy sürgősen tegyen javaslatot a képviselőtestületnek vízmérő órák beszerzésére. Hosz- szasan tanulmányoztuk az ügyet és az összes vízvezetékkel rendelkező vidéki városoktól statisztikát kértem az átlagos vízfogyasztásról. Meg kell említenem, hogy alig akad város, ahol vízmérő órák ne volnának. Ezekben a városokban a fejenkénti vízfogyasztás naponta 60 litertől 160 literig terjed, a fogyasztók tehát takarékoskodnak. Sátoraljaújhelyen, ahol szintén nincs vízmérő, a fogyasztás 222 litert tesz ki. A pazarlást hűen kifejezi az egri vízfogyasztási statisztika, amely azt mutatja, hogy télen legnagyobb a fogyasztás, holott nyáron kellene lennie, amikor a Eger, február 24. Az elmúlt év húsfogyasztásáról most állították össze a statisztikát, amelynek adatait ösz- szehasonlítva az 1932 évi kimutatással megállapíthatja, hogy az parkok, kertek öntözésére nagymennyiségű vizet használ fel a város és magánosok egyaránt. Ezt a vízmennyiség-1 nem ellensúlyozza az erősebb téli fürdőszobahasználat sem. Tudomásunk van arról, hogy sok helyen a vízvezeték meleg vizével fűtik a fürdőszobákat, úgy, hogy állandóan folyatják a csapot. Mg- torló intézkedéseket nem tudunk tenni, míg vízmérő óra ninoi. — Ez a víipazarlás rendkívül sokba kerül az üzemeknek, mert minden hektoliter víz gépi felhajtása 06 fillérünkbe kerül. Föltétlenül szükség ven tehát a vízmérő órák beszerzésére, ami két célt szolgál: egyrészt igazságosabbá teszi a vízdíjak fizetését, mert aki az elapdijak által meghatározott vízin nnyisé- gen felül fogyaszt, az fizetni fogja a többletet; másrészt az üzem jobban ellenőrizheti a hálózati hibákat, amik vízveszteséget okoznak. Ez az előny a fogyasztók részére is fennáll, a háztulajdonos is ellenőrizheti a csőhibákat. — A vízmérő órák íelszerelé- sével 800 ezer köbméter, azaz 8 millió hektoliter vizet lehet megtakarítani, ami a legpesszi- miiztibuiabb számítás szerint is 48 ezer pengő megtakarítást jelent. Erre a pénzre az ütemnek nincs szüksége és hajlandó alapdíjban visszaadnia fogyasztóknak. így nyert részben megölést a vízdíjciökkentés kívánsága. Az órákat természetesen az üzemek vásárolják meg. 1933. évben Eger sokkal kevesebb húst fogyasztott, mint az előzőben. Stabő Ferenc tűzbiztos a következő számszerű adatokat bocsátotta rendelkezésünkre: — Az egri közvágóhídon az 1933. évben levágtak 1397 marhát, 3185 borjú*, 685 juhot, 16 kecskét, 104 bárányt, 2 gödölyét, 6297 sortéit, 26 lovat és 44 maEger, február 24. Néhány héttel ezelőtt erőteljes mozgalom indult meg vármegyénként a földtulajdonosok szervezésére, amit az tett szükségessé, hogy a földtulajdonosoknak eddig nem volt és még ma sincs olyan intézményük, amely egyedül és kizárólag az ő érdekeiket képviselje a többi erős érdekképviseletek mellett, vagy szükség esetén azokkal szemben. Most van alakulóban a Föld- tulajdonosok Országos Szövetsége, s az új intézmény vezetősége részéről Seent-Ivány Farkas földbirtokos nyert megbízást, hogy Hevesvársaegyében elvégezze a gazdaszervezés munkáját. Az elmúlt hét elején Gyöngyösön, pénteken délelőtt pedig az egri vármegyeházán tartott szervezőgyűlést Szent-Ivány Farkas, aki a megjelent földtulajdonosok előtt meggyőzően fejtegette a szervezkedés szükségességét és célját. Nemcsak a földtulajdonos van nehéz helyzetben — mondotta többek közt— hanem halódik az egész magyar gazdasági élat; mégis a legnagyobb baj a magyar földé. A gazda a gyökere, az ipar a szára, a kereskedelem a levele a közgazdasági életnek s ha a száron hiba esik, beheged idővel, ha a levél lepsreg, új női helyébe, ha azonban a gyökér indűl pusztulásnak, elvész az egész élet. Ezért országos érdek a földtulajdonosok szervezése. A magyar gazdának rossz tu lajdonsága, hogy mindig kívülről, — leginkább a kormányhatalomtól várja a segítséget. T-gttdhatatlau, hogy a jőszán- dékú kormányok mindent elkövetnek a helyzet javítására, de egyedül ez nem segít. lacot. Az 1932. évhez képest a fogyasztás esése közel 40°/o o», ami különösen a disznó- és borjú- vágások csökkenésénél mutatkozik. A gazdarendelet jóindulatú voltát nem lehat tagadni, de vannak a helyzetből folyó eredendő hibái, így a 10 holdon aluli gazdák közül kevesen élvezhetik a hasznát. A kamat- leszállítás sem elégséges, mert míg a gí zda a jobb időkben 8 mázsa búzából kifizethette a kamatot, ma még mindig 30 mázsa búza árát kénytelen kamatokra adni. A tervgazdálkodás sem lesz az az eszköz, ami a kisgazdákon segít, valószínűleg csak a hűsosfazéknál ülő nagybérlők előnyére fog szolgálni. Súlyos hibák vannak az adózás terén is. A vagyon- és jövedelmi adót fizetni kell még akkor is, ha nincs jövedelem, így az állam a gazdák vagyonát dézsmálja meg. A kisgazdák az állatkivit&l- ben sem részesülnek, helyettük ugyancsak a nagybérlők kapják a kiviteli engedélyeket. Ezeket a hibákat csak egy földtulajdonos szervezet életerős működése javíthatja meg. Ilyen szervezet a Földtulajdonosok Országos Szövetsége, amely egyesíti magában a nagy és kisbirtokosokat egyformán. A kisbirtokosok 50 holdon felül személyesen lehetnek tagjai a Szövetségnek, az 50 holdon aluliak pedig valamely gazdakör, olvasókör stb. útján. A szervezés Egerben is megindul és minden földtulajdonos saját érdekébau cselekszik, ha belépésével erősíti a szervezetet, mert itt van az ideje, hogy amikor a gazdasági élet egyéb tényezői szervezetten lépnek fel érdekeik védelmére, a gazda- társadalom is közös akarattal küzdjön sorsának jebbrafordu- lásáért és egyértelmű cselekvéssel szorgalmazza panaszai orvoslását. A vízmérő órákkal évi 48 ezer pengőt lehet Egerben megtakarítani, amit az üzemek hajlandók visszaadni a fogyasztóknak Megindult városunkban is a földtulajdonosok szervezése A kis- és nagybirtokosok egyformán helyet kapnak a fontos szervezetben negyven százalékkal csökkent a húsfogyasztás Egerben
