Eger - napilap, 1934/1
1934-02-25 / 45. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI UJSÄG 1934, február 25. Elkészült a javaslat a gyöngyösi vizdij és villany* áram leszállítására Ha betegség gyötri, arra legyen gondja, -val emésztését mindig rendben tartsa! Hetekig dolgoztak a közmű- vak irodájában azon a javasla- ton, amely az egész Gyöngyös közönségét igen közelről érinti ■ amely a víz- és villanydíjak leszállítására vonatkozik. Most módunkban van Nagy Dezső igazgató információi nyomán nyilvánosságra hozni azt a javaslatot, amely a polgármester beleegyezésével rövidesen a városi közgyűlés elé kerül, A javaslatot úgy dolgozták ki, hogy a víz- és villanydíj leszállításánál a vízmű igényeinek biztosításán felüli összeg teljes egészében a polgárság terheinek könnyítésére szolgáljon. Nem- ; csak egyszerű díjmérséklésről vau sző, hanem átszervezésről is. 1 Elsősorban általános vízdíj- > mérséklést hajt végre a város, az alapdíjak csökkentésével, a II. díjövezetet azonban ezen felül még két részre osztják. Vannak ugyanis házak, különösen a perifériákon, amelyek sem teherbírásuk, sem vízigényük alapján nem volnának a jelenleg legtöbbet fizető II. díjövbe oizihatők, de technikailag mégis odatartoznak, az uccujukon végigvonuló csőhálózat miatt. Ezeken kíván Eger, február 24. A cseh zománoedőty igen keresett cikk volt a békevilágban. Verte az összes ilyenfajta edényeket, sok hazai kezdő gyárat buktatott meg, míg végre most majdnem megbuktatta az osztrák kormányt ős csaknem láng- ralobbantotta ismét egész Európát. Évek óta egész Európa égő fáklyákkal lőporos hordókon j táncol G kivált ez utóbbi évek- j ben olyan feszült a légkör, úgy j tele ivódott robbanó anyagokkal, ' hogy csak egy szikra kell «olyan robbanást okoz, amelyhez képest a világháború borzalmai gyerekjátékok voltak. Párisban napokig tartó forradalommal játszottak. A rothadt közéisti erkölcsök végre kirobbantak és ha hamarosan helyre is állott a nyugalom, nem bizonyos, hogy tartós lesz. Akárhogy is próbálgassák tákolni a rozoga épületet, nem vagyunk messze ez igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a franciák talán segíteni a város olymódon, hogy a második övezetet két rászre osztja s ezek mérsékeltebb díjat fizetnek. Külön elbírálás alá esnek majd a pontos fizetők, azok, akik az év végéig vízdíjukat kifizetik, ezek számára visszatérítést adnak. A hátralékosok méltányos részletekben fizethetik tartozásukat, de ezentúl a nemfizstók ellen a legszigorúbb rendszabályokat fogja életbe léptetni a váró». A villanydíjaknál a kővetkező mérséklést javasolja a közművek igazgatósága: az eddigi 5 ős 7 filléres tarifa helyett a jövőben egységes tarifát léptetnek életbe, előreláthatólag a két egységár között. A kereskedések és más nyilvános helyiségek a műit évi i kontingensükön felüli fogyasztás esetén külön kedvezményt kapnak. A cél a reformok bevezetésénél az, hogy a fejlődést m»g ne akasszák s a fogyasztásnövekedését elősegítsék. A javaslatot sürgősen a közművek igazgatósága elé viszik s a legközelebbi közgyűlés döntése után a mérséklés azonnal életbelép. maguk sem tudják, mi bajuk van, csak érzik, hogy kezdik elveszteni tiszta látásukat, érzik, bogy a világon kezd változni minden, és bamsrosan elszige- : telve találják magukat, ha vala- i mit nem csinálnak. Kezdik érez- | ni, bogy a világkatasztrófának, ! az egéez világ nyomorúságának j az ő hajthatatlan erőszakosságuk az oka. Érzik, hogyha ők pár évvel ezelőtt valamit is engedtek volna a németeknek, ma nem találnák magukat szemben egy veszedelmesen összekováciolő- dott, izzó nemzettel: Németországgal, amely kezdi már erejét mutogatni. Az egész forrongás ezért van, mert a katonai fegyverkezés már nekik is elviselhetetlen, a takarókor, pénzét féltő nyáripolgár már kezdi *o- kallani a tőle beszedett frankokat és csak egy kis mellékhajó tása a dolognak, hogy a keservesen behajtott frankokból több száz milliót még e* is lopkodnak nemcsak csalók és zsiványok, de magas bözfunbeionáriusok is. Nézzünk át a szegény, leipart szomszédhoz. Három napig tarlóit a rendes háború, mart hiszen egész hadserege, amely mégis csak háború esetére képződik ki, rendszares támadást hajtott végre a lázadók ellen. Az oiz- trák-csah háború —mart a vizsgálat szerint így lehet nevezni, — befejezése után látjuk csak, hogy a lázadó osőcsslék nem is igen volt alábbvalő, mint a sorkatonaság, mert éppen olyan puská- kat, gépfegyvereket, kézi gránátokat használtak, mint azok, — ha nem modernebbeket. M rt hiszen az osztrák katonaság a bőkepirancs értelmében ciak előírt fegyvereket használhatott. A lázadók azonban kikeresték barátaikat, akik megfeleld pénzzel ia rendelkeznek e ezek a barátok a cseh »zománc gyárosok«. Ilyen cím alatt érkeztek meg azok a fegyver- és géppuska- szállítmányok, melyeket az osztrák szociáldemokrata munkás- védőrségnek küldöttek. Jobban működő kémirodát tartottak fenn Bécsben, saint a hivatásos hadsereg, több pénzűk is lehetett, mert hiszen nemcsak az osztrák vörösök látták el pénzzel, hanem a hivatalos cseh vezérkar is. Ugyanaz a koasitá, amelyik Ausztria minden gyárában titkos embereit helyezte el s minden állami munkát ellenőrzött, a fegyverszállítások ellenértékéképpen köteles volt Magyarországon is katonai kémszervezetet tartani és katonai titkokat beszerezni. Nem kell tehát csodálkozni a pár év előtt cseh részről annyira felfújt hirtenbergi eseten. Ott állítólag a hivatalos olasz állam szállított volna fegyvereket a hivatalos Magyarországnak. Állítólag, — de valószínű, hogy az egész fegyverszállítást a cseh A Ház és Telektulajdonosok Or*z. Egyesülete intervenciójára a pénzügyminisztérium a tata- rozási adókedvezményeket nemcsak a jövő évtől — miat az eddigi rendelet intézkedése volt —, hanem már f. évi julius 1 töl fogja megadni, 'illetőleg az sdő- leirást már f. évi julius 1 i hatállyal fogják eszközölni, ami kétségkívül jelentékeny segítséget nyújt a házbirtokosoknak és a közérdekű tatarozási akciónak is nyilvánvalóan erős lendületet fog adu. Az érdekeltség előterjesztése folytán a pénzügyminisztérium a jövedelmiddé rendelet «kezekémiroda rendezte Lőw századossal csak ezért, hogy ellenünk fel tudjon lépni. Odaát most az történt, hogy egy hivatalos kormány ellen egy másik állam titokban fegyvereket szállított azoknak, akik az ország readjét akarták felforgatni. Most miért nem mennek a csehek a népszövetséghez? Most fog majd megmutatkozni a Népszövetség igazi arculata, ha ez osztrákok a kivizsgálás befejezése után a cseheket a Népszövetségnél bepanaszolják. Figyeljük meg, hogy kenik el a franciák és szövetséges társaik a dolgot. Komikus védekezés, amit a ctehek már eddig is adtak: »Ha csah jelzésű fegyverek és géppuskák vannak a lefoglaltak között, azok csak csempész úton juthattak át Ausztriába. Tisztában vagyunk a csempészés lebonyolításával. — Tojást, brilliánst, valutát, cipőt lehet át- csampészni a határon, de 80—100 darab géppuskát, tíz- húszezer fegyvert és hozzávaló többszázezer töltényt és kézigránátot csak úgy átcsempészni, igazán □ egy merészség és naivság. Teljesen igaza van annak az olasz lapnak, amely kifejd, hogy ez egész világ minden államában ez a szokás, hogy a fegyvergyárak állami ellenőrzés alatt állanak ■ minden egyes fegyverről tudnia kell a hivatalos áliamnak. Figyeljük a fejleményeket és figyeljük majd azt a játékot, a- meiyet a Népszövetség fog végezni ezzel a tiszta üggyel. Vájjon meddig tart a jóhiszemű angolok türelme, mert lehetetlen, hogy sokáig támogassanak ilyen alávaló, tisztán az ököljogra felépített hazugságot és erőszakos kétszínű játékot? lesi és fenntartási kiadások« tjeiénél a biztosítási díjakat a feltétlenül levonható költségek közé sorolhatónak jelölte meg. Nagy megnyugvásra szolgál a pénzügyminisztériumnak az az álláspontja, hogy a rendeletnek azt a büntető jellegű rendelkezését, mely szerint az adóhatóságoknak bizonyos esetekben jogukban állott a már egyszer jogerősen eldöntött jövedelemadó- alapot öt évre visszamenően újra megvizsgálni és adatokat, bizonyítékokat bekövetelni, olykép változtatják meg, hogy annak visszaható hatályát meg fogják szüntetni. A hirtenbergi fegyverszállítástó! a bécsi vörös forradalomig Tanulságok a cseh „zomanc-edénygyarak“ működéséről . Irta: MiUssin Kornél ny. ezredes. Módosítják a tatarozási- és jövedelemadó rendeletek kirívó hibáit
