Eger - napilap, 1934/1
1934-01-06 / 4. szám
2 EGER-GYÖNGYÖSI UJSÄG 1984 jaguár 6. Az egész országban nem termett olyan jóminőségű bor, mint Gyöngyösön és Egerben A gazdák most kárpótolhatják magukat a tavalyi jobb, de olcsóbb termésért. Bármennyire hihetetlenülhang- zik azok előtt, akik az idei egri éi gyöngyösi borok gyönge minőlégét lamerik, mégis ez az igazcég, hogy az 1933 as rossz ecztendö jobb napokat hozott a borértékeiítésre a két város gazdáinak. Az a helyzet ugyanit, hogy az ország egész területén, Tokaj- hegyalját sem véve ki, ciak Egerben ős Gyöngyösön termett, ha nem is kiváló, de megfelelő minőségű, 10 Malligend foknál negyobb szesztartalmú bor. Kétségtelen, hogy a két borvidéknek évek őta nem volt ilyen rossz bora, de a többi vidékekről beérkezett jelentések még gyöngébb minőségről számolnak be. A borkereskedelem természetesen rövid idő alatt tájékozódott az ország borpiaoának minőségéről s Eger és Gyöngyös 1 űjborei iránt ragy kereslet in- | Eger, január ő. Az egervárosi római katolikus egyházközség január 7-én és 8-án délelőtt 9 és délután 3 órai kezdettel újabb pedagógiai szemináriumot rendez a város katolikus tanítónői részére a belvárosi állami elemi iskola nagytermében. A továbbképző elő- edásokat e Krisztus királyról dúlt meg, ami állandóan fokozódik. A gazdák azonban, igen helyesen, tartózkodnak az eladástői, mert remélik, hogy tavasz- szal és nyáron jóval magasabb árakat fognak elérni termésükért. S ennek a reménységnek bs is kell válnia, tebintettel arra, hogy a borpiacon Gyöngyös és Eger állnak az első helyen. A két város termelői az idén kárpótolhatják magukat az elmúlt évek nagy gazdasági leromlásáért, amit részben a mindenütt kiválő minőségű bor olcsósága, a feü földi piacok elzárkózása s nem kevéssé a szesz- kartell önző politikája idézett elő. A gazdák, akiket bankádéi- ságoh, súlyos termelési költségek és adók szorítanak, most lélegzethez juthatnak azzal a tudattal, hogy igazán itt volt az ideje egy jobbpénzfi esztendőnek. nevezett Népművelő Testvérek tartják és az iikolánkívüli nőnevelés számos komoly és nagy- érdekű kérdésével foglalkoznak. A szeminárium előadássorozatán a következő értekezések szerepelnek : Hogyan képezzem magam a lefinyifjűság nevelőjévé. Az egri leány pszichológiája. Ö 'képzőköri és egyesületi életnevelés. Foglalkozási tervek készítése. Anyagkivélisziás az önnevelés és nemzeti élet tárgyköréből. Aoyagkiválasztás a női hivatás tárgyköréből (otthon- gondozás, gyermeknevelés, háztartás, családi egészségvédelem stb.). A kedélynevelés foglalkozási anyega és megválasztása. A továbbképző szeminárium előadöi Amies Adalberta rend- főnöknő, Winkler Ágnes, Krms Etelka és Mintsik Blanka népművelő testvérek, akik nemcsak elméleti fejtegetésekbe bocsátkoznak, hanem gyakorlati megbeszélést és bamut»tőt is tar*aSzamosvölgyi Béla egri piac- biztos fegyelmi ügye uj fordulathoz érkezett. A piaobiztos ellen a vármegye alispánja azért indított vizsgálatot, mert a húsárakat a valóságnál magasabb összeggel jegyezte hosszú időn keresztül ■ ez a ténykedése alkalmas volt arra, hogy kárt okozzon szoknak a közöleteknek, amelyek a hivatalos városi húsárjegyzés alapján számolnak el szállítóikkal. Az ügyben először a polgárBukarest, január 5. Tatarescu dezigoált miniszterelnöknek mára sem sikerült kormányát megalakítani. A politikai Hosszú évek óta beváltak az ASPIRIN tabletták minden meghűléses betegségnél és reumás fájdalmaknál. A valódiságért és jóságért szavatol a minden tablettán látható felírás: m IA I Gyógyszertárban kapató. nak. Az előadássorozatot közös tea fejezi be. mester tartott megelőző vizsgálatot, majd ez alispán Lukács Gyula vm. másodfőjegyzőt bízta meg a fegyelmi lebonyolításával, aki több tanút hallgatott ki. A vizsgálat befejezése után a vármegyei tisztifőügyész most készítette el a vádiratot Számos- völgyi Béla ellen, aki tizenöt napon belül adhatja elő észrevételeit és védekezését. A válasz beérkezése után dönt az alispán a fegyelmi tárgyalás batáridejének megállapításáról. helyzet annyira zavaros és olyan fejvesztett hangulat uralkodik ez egész országban, hogy a politikusok közül senki sem akar Újabb pedagógiai szemináriumot tart az egri katolikus egyházközség A vármegyei főügyész elkészítette a vádiratot a városi piacbiztos ellen Változatlanul zavaros a politikai helyzet Romániában A mesterebéd vagy mesterasztal. Irta: Richter Mótijás. Ha valaki egy testület, egyesület, társaság, szövetség vagy kör tagja lesz, legyen elkészülve rá, hogy nemsokára felszólítást kap, fizessen tsgsági díjat. Tudd meg, szegény halandó, ha valahová beiratkozol, elő kell venned a pénztárcádat, akárcsak egy üzletben, ha valamit vásárolsz. Ingyen sehol sem látnak szívesen. így volt ez mindig, így volt a céhvilágban is. Mikor az inas felszabadult s a legények közé, az úgynevezett »ifjú társaságba« akart bejutni, >társpoharat* tartozott fizetni, azaz bizonyos összeget — az egri csizmadiáknál (25. art.) 8 tallért — ... italra. S hogy a remekelt legény a mesterek sorába kerüljön, nagyon mélyen kellett a bugyellárisába nyúlnia. Mindenekelőtt befizette a céhládába az előírt cébpénzt (Zech- geld), t. i. a mesterdíjat, még pedig a céblevelek, illetőleg a céh rendelkezése szerint vagy egyszerre ez egészet, vagy a felei, vagy csak az első részletet (das erste Geld), azsz a harmadrészét, a többit pedig egy év alatt. Uiána pedig kötelessége volt a mestereknek a jóindulatát és kedvét keresni ás megnyerni. Hogy miképpen? Mivel? az uem okozott neki fejtörést, arra megfeleltek maguk a céhlevelek. Ezek ugyanis azt írták elő, hogy a remekelt legény vendégelje meg a mestereket. Már pádig a vendégség, mint tudjuk, pénzbe kerül. A mesterek alatt sokszor nem az összes mestereket értik a céhlevelek, hanem osak ez öregmestereket, a céhmester bizalmas tanácsadóit, ezeket kellett a remekelt legénynek négy trakta- mentumme), többféle étellel és jófajta itallal megnyernie, a maga részére meghódítania. Mert hát ezek a kedves, mosolygós képű, jókedvű bácsik, — hanem is voltak mindig éhesek, de szomjasak annál inkább — elvárták, hogy a céhbe, a mesterek közé felveendő legény jő napot szerezzen nekik, hogy elmondhassák: mégsem kár megöregedni! A remekeli legénynek akarva, nem akarva, jő arcot kellett vágnia, amikor telt marokkal szőrta véres verejtékkel szerzett s nagy gonddal össze- kuporgatott pénzén szerzett ajándékait. Milyen vendégséget kívántak a oéhlevelek a remekelt legénytől? Az egyik beérte egy jő áldomással (A németprőnai szabő- cébnek 1642-ből származó céhl. 2. art. 8 pint borról beszél); a másik ebédet emlegetett (Győri és székesfehérvári osizm. céhl. 3. art.); a bajmőczi és németprőnai csizmadiák céhlevelének 6. art. az ebéden kívül még ivő- pohár vételére is kötelezte cze- i gényt. A németprőnai varga céhlevél (4. art.) már becsületes ebédet és 12 pint bort írt elő, sőt az öregmesterek részére még külön egy forintért bort. Az egri csizmadia céblevél 5. artikulusa ezt mondja, adjon tisztességes mesterasztalt, amely két asztalból álljon ; minden asztalra kerüljön 6 tál étel, azután két pecsenye, hozzá egy tál salaid es oiageudo cipó. Imiül pedig 6 köböl bor. Az egri szabóknál (5. art,) tartozott »beköszöntő pohárral* (év- tendö az a bor, amellyel a céhben az űj mestert üdvözölték), néhány tál étellel és egy pecsenyével a céhmester által kijelölt mestereknek. Aztán a céhnek »öregbülésére* (hasznára) 2 rhénes forintot és 4 font viaszt; azonkívül a hét céhmesternek 1—1 pér keztyűt kellett vennie. Volt olyan céhlevél is, amely reggelit, úgynevezett •fölöstökömet* és egy becsületes ebédet kívánt (Székesfehérvári és bicskei szűcs céhl. 7. art); — aztán olyan, amely arra kötelezte a remekelt legényt, hogy adjon az egybegyült mestereknek egy •mérendőt* (uzsonnát), az összes mestereknek pedig az ebédért 20 forintot, azután az úgynevezett mesterforintot és 2 font viaszt a céhládába (Pozsonyi és fejérmegyei takáciok céhl. 5. és 6. art.); — sőt olyan is akadt,ameiy azt kívánta, hogy egyelőre adjon a mestereknek egy uzsonnát, és ha polgárjogot szerzett, az
