Eger - napilap, 1933/2
1933-11-30 / 225. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1983. november 80 vezetője hivatásának magaslatán állott. Az evangélikus papság nagyrésze cseh földön nevelkedett, cseh szellemben fanatizálták őket, végül is ezek nem pánczlávok, hanem csehbarátok voltak ! A felvidéki világi intelligencia sem volt nemzetiségi, henemkis részben magyar, nagyrészt pádig cseh Í8kolázottsdgú. A túrócszentmártoni egyezség pattantotta ki a cseh-szlovák állami ideológiát. Nígy szerencsétlenséget jelentett ez a körülmény, hogy a kommunizmus alatti briganti visszaélések után a tőtság felszabadítóként volt kénytelen üdvözölni a cseheket. Megemlékezett a háboruelőlti, és mostani felvidéki pártviszonyokról és szélesen ismertette azokat. Félő, hogy a revízió, ha i későn jön, a magyarul beszélő I felvidéki lakosságnál sem fog magyar érzelmet találni. Örömmel kell azonban megállapítanunk, hogy Isten malmai nekünk őrölnek A revízió előtt revideálnunk kell régi álláspontunkat, mert nem lehet ott folytatni a nemzetiségekkel, ahol 1918 ban abbahagytuk. Meg kell valósítanunk elsősorban az igazi értelemben vett demokráciát. Akkor lehet hinni és erősen bizakodni, ha kiirtjuk a nemzet élősködőit, belső ellenségeit, akik nem teljesítik kötelességeiket, avagy épen positiv cselekedeteikkel vétenek nemzetük elleD. Ha Szent István koronája a maga igazi helyén lesz, beragyogja fényével ez ezeréves Magyarország egészét. A hallgatóság hosszasan és lelkesen ünnepelte az előadót. fl tizeshonuéd hadirokkantok és haóiözuegyek üöülőhdza jaua'ra december 7-én előadás lesz a Utírosi 5zínhdzban Tizeshonvédnap Egerben. Eger, november 29. A világháború kitöréséig az egri várlaktanyában állomásozott a miskolci 10. honvédgyalogezred II. zászlóalja. A város közönségének szívéhez nőttek a várbeli honvédek, akiknek leg többje, mivel vagy egri vagy hevesmegyei volt meleg érzésekkel ragaszkodott az ősi városhoz, ahol nemcsak tényleges éveiket, hanem fegyvergyakorlataikat is töltötték. Mindenütt ott voltak, ahol a legnagyobb volt a veszedelem, igen sokan elvesztek közülük a különböző frontokon. Nemes kezdeményezésre már a háború Blatt létesült ez ezred özvegy és árvaahpja, amely a háború után, ha szerény keretek között is, de mindig nagy lelkiismeretességgel segélyezte a volt tízes honvédek hátramadottjait. Ma a keresetképtelen tízes rokkantakon akar ez ez alap segíteni, az által, hogy a Miskolc melletti Tapolcán üdülőházat épít számukra. Hogy ezt megtehesse, anyagi forrásokra van szüksége, éppen azért elhatározta, hogy a volt tízes városokban előadásokat rendez a tapolcai üdülőház alapja javára, Egerben december 7-én este 8 órakor lesz ez az előadás. A volt ezred bajtársi szövetsége ebből az alkalomból azokhoz fordul, akik a 10. honvéd- gyalogezredben harcolták végig a világháborút, azokhoz, akik a világégés idején nyugodtan végezték itthon munkájukat avval az érzéssel, hogy honvédeink megvédik a határokat az ellenséges betörésektől, végűi azokhoz, akik szerették a tízes honvédeket, akik büszkék voltak a várbeli ezinrnsgyar fiúkra. Hisszük, hogy ezek nem fogják megvonni filléreiket a nemes céltól és igyekeznek maguknak helyet biztosítani a decamber 7 i tízeshonvéd-előadáson, amely minden tekintetben nemei művészetet is fog nyújtani. Az előadás részletes műsorát vasárnapi számunkban közöljük. Rendjük alapításának háromszáz éves fordulóját ünnepelték az egri irgalmas nővérek. Ma háromszáz éve annak, hogy 1633 november 29-én Paulai Szent Vince és boldog De Marillac Lujza megalapították az Irgal- mas-nővérek Rendjét. Azóta a rend elterjedt az egész világon s a »szeretet leányai« mindenfelé gyakorolják a keresztény irgalmasság nagy igéinek teljesítését. Magyarországon száz évvel ezelőtt telepedett le a rend. Egerbe 1858. súg. 20.-án jöttek s azóta itt folytatják csöndben áldásos szociális munkájukat. Bölcsődét vezetnek a dohánygyárban dolgozó munkásnök gyermekei részére, modern elmegyógyintézetükben kétszáznál több bateget ápolnak a gondozzák a női kórház betegeit sib. A háromszázéves jubileum nspján ma reggel az egri rendház templomában dr. Turtsányi Ambrus teológiai tanár mondott szentmisét. Egész napos szentségimádás után esteVa^ kor a litániát és szentbeszédet dr. Mar- kovits Bálint ciszteroi esperes tartj a. Döntött a Kúria a forradalmi kártétel miatt beperelt, volt szóláti bíró perújítási kérelme ügyében Rendkívül érdekes perűjitási kérelem ügyében döntött tegnap a Kúria. A per, mint annakidején megírtuk, az egri törvényszéken zajlóit le még 9 évvel ezelőtt s középpontjában Nagy Alajos egerszőiáti volt törvény- bíró állott. Nagy Alajos egy végzetes tévedés folytán került bele az ügybe s a volt bírónak ez a véletlen 11 ezer -pengőjébe került. A kommunizmus alatt történt, hogy mintogy hetven szóláti lakos elfoglalta dr. Vecsey József h. államtitkár birtokát és a gazdaságot teljesen kifosztották. A kommunizmus után a felforgatók ellen bűnvádi eljárás indult s el is Ítélte őket a törvényszék. Nagy Alajos volt törvénybíró kivételével, akiről megállapították, hogy állandóan fékezni igyekezett a fosztogatókat és mindent elkövetett, hogy megakadályozza a rablást. 1924 ban dr. Vecsey József polgári pert indított forradalmi kártétel címén 300 millió korona erejéig a hetven szóláti lakos ellen, akiknek névsorába — nyilván tévedésből vagy félreértésből — Nagy Alajos is belekerült. Idézést is kapott a tárgyalásra, de nem jelent meg, mire a törvényszék marasztaló ítéletet hozott. A marasztaló ítélet véletlen folytán n6tn került a gazda kezébe, elkallódott. Négy Alajoi 1932-ban írást kapott a telekkönyvi hatóságtól, hogy 8 hold földjére rátáblázták a terhére megítélt 11 ezer pangőt. A volt törvénybíró kétségbeesetten próbált védekezni és perújítást kért. Kérelmével a törvényszék és a tábla is elutasította, mivel elkésett. Végső fokon tagnap döntöttek a perűjitási kérelem ügyében s a két alsó bíróság ítéletét megváltoztatták, kimondván, hogy a per-újítási kérelem nem késett el, mert az ötéves határidő nem a mulasztási ítélet jogerőre emelkedésétől számít, hanem a pertársakra vonatkozó ítélet jogerőre emelkedésétől. Az ügy iratait a Kúria a Táblához tette át. Az egyik egri kerftlet negyedmesterei elhatározták, hogy egyszerűsítik a fertálymesteri „tr aktát“, mert olgan költséges, hogy sokan azért nem vállalják a naggedmesteri tisztséget. A negyedsnesteri választásokkal kapoiolatban úgynevezett »traktäi« szoktak tartani. A lelépő negyedmester nagy vacio- rát ad, a székfoglaló negyedmester pádig villásreggelire hívja meg a negyedének volt mestereit és jő embereit. Ezek a trakták valamikor nagyon híresek voltak, mert a görryadö asztalokra dúsan felhordtak minden jót, amit szem száj kívánt, a negyedmester borjút, sertést vágott, akó borokat vert csapra, úgy, hogy tekintélyes összegbe került a tisztség viselése és előfordult, hogy súlyos adósságokba verte m gát, akit a szerencse ért, hogy vállára vehette a száz- ráncú köpönyeget. Ez a szokás máig fennmaradt, ha a trakták keretei némileg szűkültek is. A gazdasági helyzet azonban olyan súlyos, hogy nem lehet továbbra is ragaszkodni ehhez a drága tradícióhoz, annál inkább nem, mivel emiatt tok érdemes és arravaló polgár tartózkodik a negyedmesteri tisztség vállalásától. Példaedő határozatot hozott tehát most a város II. negyedének mesteri kara. Kimondották kötelezd erővel, hogy ezentúl a negyedmesteri trakta étekrend- jét leegyszerűsítik és a jövőben a meghívottakat pörkölt és túrós- csusza fogja várni. Ezt a határozatot azonnali kötelező erővel ruházták tel. Nagyon egészséges ez az újítás ős föltétlenül követésre érdemes, mert nem olyan időket élünk, hogy >n8gy pipájű és kevés dohányű« magyar mivoltunkat hangsúlyozhatnánk, különösen akkor, amikor a pipa drága, dohány meg alig akad. A negyedmesteri programm az utóbbi években annyira gazdagodott lelki és szociális tartalommal, hogy nine* szükség a negyedmesteri méltóságot a trakták gazdagságával kifejezésre juttatni.
