Eger - napilap, 1933/2
1933-11-29 / 224. szám
2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1933. november 29. gyelőbizoltságát é* tantestületét ii abból az alka’omból, hogy az iskola dec. 3-än fogja ünnepelni fennállásának félszázados évfordulóját. Az iskolai és temetői ügyek elintézése után a Szent Rozália- kápolna építéséről tárgyalt a tanács. Az elnöklő kanonok ple bános kijelentette, bogy a kápolna építése örvendetesen halad s ha az időjárás engedi, az építés mág az ősz folyamán befejezést nyer. Az építkezés bevégzéséhez nem 30 ezer pengő, — mint ahogyan híresztelték — hanem csak 5—6 ezer pergőre van szükség. A tanáéi az építéli tervek díjtalan elkészítéséért és az építkezés levezetéséért a Márkus Testvéreknek, a munkálatok körüli lelkes tevékenységükért Juhász Pálnak és Pongrács Jánosnak, a gyűjtés körüli buzgőlko- dásőrt pedig Vida Ferencnek, valamint a fertálymesteri testületnek és az adakozóknak köszönetét mondott. Kimondta végül a tanács, hogy az Actio Catholica szolgálatában f. é. december hő 7 én és 8 án, majd január hó elején a Krisztus Királyról nevezett Népművelési Testvérek közreműködésével az egri tanítónők számára iskolán- kívüli népművelési pedagógiai szemináriumot tsrt, melynek gazdag programját legközelebb bővebben fogjuk ismertetni. Két napos ülést tartott a gyöngyösi képviselőtestület Gyöngyös, november 28. Két napos közgyűlést tartott Puky Árpád polgármester elnökletével a gyöngyösi képviselőtestület. A tárgysorozatot) több kisebb jelentőségű ügy mellett a városi szeszfőzde engedélyezésének kérdése is szelepeit, amelyben a gyöngyösi gazdákat nagy meglepetés érte, mint arról lapunk más helyén beszámolunk. A közgyűlésen több iDterpel- láciő is hangzott el. Mádi Ferenc a putnoki és püspöki utak miatt, különösen a Mechanika Rt. mellett elhúzódó sikátorban uralkodó rendezetlenség, valamint egyes lámpák felállítása miatt interpellált, Tremko Ferenc dr. pedig az egri úti gyalogjárók kijavítása ügyében szólalt fel. A polgármester az interpellációknak sürgős intézkedést ígért. Bemutatták a közgyűlésen a virilisek névsorát, majd a szeszfőzde ügyében döntöttek 21 szavazattal 16 ellenében Hajdú Dezső engedélye mellett. Kihirdették a r. k. temetőkről alkotott szabályrendeletet s 10 tagú temetőbizottságot alakítottak. Szélhámosok gyűjtenek az egri tüdöbeteggondozó céljaira Eger, november 28. Az egri tüdő- és nemibeteg- gondoző felállításának ügyét már évek óta napirenden tartja a sajtó. Újabban ismét felvetették a kérdést azzal kapciolatban, hogy a minisztérium és a város megkezdték a tárgyalásokat a régóta szükséges intézmények megvalósítására. Úgylátszik, hogy a híradások néhány szélhámosban felkeltették az üzleti szellemet, mert tegnap a Felső-Károlyváros házait két jólöltözőtt ember látogatta végig azzal, hogy a város nevében gyűjtenek az említett közegészségügyi intézmények felállítására. Az első pillanatban lehetetlennek látszott, hogy egy közület, hatósági jelleggel, ilyen eszközökhöz folyamodjék, hiszen megvan a módja arra, hogy költség- vetési keretek közt teremtsen anyagi fedezetet létesítményeinek, mégis, úgy tudjuk, hogy többen feljegyezték adományaikat a gyűjtőiben. Trak Gáza polgármester ma délelőtt úgy nyilatkozott, hogy senkinek nem adott gyűjtői engedélyt a tüdöbeteggondozóra. A gyűjtők tehát közönséges szélhámosok, akiket azonnal át kell adni a rendőrségnek. A keresztény demokráciáról beszélt a miskolci Legényegylet tagavatásán vitéz Subik Károly prelátus jnianuiv, Tiuvornuvr úo, (Saját tudósítónktól.) Nagy esemény volt Miskolc katolikus életében a Katolikus Legényegylet vasárnapi tagavatása és első nyilvános szereplése. Az ünnepség délelőtt szentmisével kezdődött, amelyet vitéz Subik Károly prelátus, kanonok celebrált, A szentmise alatt avatták fel a hetven űj legényegyleti tagot. Délután 4 órakor díszközgyűlés volt, amelyen vitéz Subik Károly prelátus mondott izzó lelkesedéeű beszédet. Azzal kezd te szónoklatát, hogy amilyen szívesen hallgatja a Himnusz akkordjait, ép úgy nem lelkesedik minden alkalommal a nemzeti Hiszekegyért, mert annak hitvalló szavai azt követelnék, hogy erős és kitartó meggyőződéssel, minden idegszállal harcoljunk az ország feltámadásáért. — Reméli, hogy az elmondott imádság most nem volt üres sző, hanem komoly fogadalom. Mint az egyházmegyei legényegyletek elnöke elsősorban az értelmiségi osztályhoz szól, amelynek kötelessége, hogy összegyűjtött szellemi kincseit azokhoz is eljuttassa, akiknek nem volt módjuk Ma délután a gazdaadósságokról tárgyalnak a Házban Budapest, november 28. Ma délután folytatják a képviselőházban a gazdaadősságok rendezésének tárgyalását. Különösen a földművelésügyi miniszter újabb kijelentéseit várják nagy érdeklődéssel illetékes körökben. A Gárdonyiak. — Gárdonyi Géza életrajzának első fejezete. — Irta: Gárdonyi József. (Idézet Gárdonyi Gézától:) »Nem tudok róluk te jót, se rosszat. Apai öregapám lakatos volt Sopronban, aztán meg Ne- meakéren. Mindössze annyit tudok róla, hogy hirtelen haragú embernek ismerték, és hogy a család magyarul beszélt, érzett és gondolkozott. Da tudtak németül is, mert az egyetlen könyvük : a biblia, német könyv volt. (Apámmal van eltemetve.) Az ottani templomban németül tisztelték az Istent. Anyai öregapám meg kisbirtokos és kocimárof, bíró és esküdt, alighanem parasztféle ember, Szőlősgyörökben. Nemes Nagy Sándor a neve. Da azért tisztán paraszt se lehetett, mert kántortanítő leányát vette el, aki nemcsak a krumpli hämo- záshoz értett, hanem orgonáiéi is tudott. Az ősapjai már parasztok, somogyi bicskasok, nem nemesek. A mi nemességünk nea a királytól való, hanem Istentől. Kezdődik attól a naptól, mikor az apám kardot ragadott 1848-ban és hazajött Béosből: hogy vagyonát és életét feláldozza a hazának. Ha megütköznétek azon, hogy a neve német, tudjátok meg, hogy neki mindig szándéka volt a nevét megmagyarosítani. Da mint hivatali járatokat nem ismerő ember, évről-évra halasztotta. Anyai ágon azonban, — amely ágnak testi formáit velem együtt viselitek, — ha kutattok, ilyen neveket találtok: Nagy, Csutoráé, Henici, PaizsCsaládfák keletkeznek és elhalnak. A mi családfánkat keltezzétek az éu apámtól, aki bizonyára magyarabb volt, mint azok a Zrínyi-mentőkben kevély- kedő címeres főurak, akik magyarul nem is tudtak, a szabadságharc elől külföldre futottak, s csak aküor aezcuefc vissza- szállingózni, mikor a muszkáknak vezető kellette Ezek után 1848 a Gárdonyi család születési éve. Született 1848-ban és él 1848 nak még akkor is, mikor mások kezet nyújtottak már régen a Habsburgoknak és az osztrákoknak. Az 1848-i szabadságharc mozgalom kezdetén a Béosben élő Z.eg- ler Sándor vasgyárát pénzzé váltotta s ezt és minden vagyonát felajánlotta a magyar kormánynak egy fegyvergyár felállítására. Mint a haláifejes légió hadnagyát Kossuth Lajos kormánya természetesen megbízta a gyárvezetésével. A gyár berendezkedett Pesten a Váci utón a Sioger-féle házban, innen Nagyváradra költöztették a Fehérlő fogadóba, majd Aradra a Popovich-féle házba. A világod fegyverletétel után Ziegler Sándor az aradi várba menekült, de érezte az osztrák katonák boszut lihegő szándékát, as uiuito pDicuen lonaion ugratott ki az aradi várból. Ha akkor elfogják, ő a tizennegyedik az aradi dicsők sorában. Pedig szerették volna elfogni. Fejére díjat tűztek. Azonban Ziegler Sándor oláh parasztnak öltözötten mentette életét. Bukarestbe szökött s megkerülve az országot Bácten át Budára. Budáról a szülőföldjére: Nemes> kérre. Nemeskéren a saját keresztapja (Erdólyszky Mihály prédikátor) feljelenti a hatóságnak. Megláccolva Sopronba kísérik, ahol a haditörvényszék ítélete elől az a bécsi gyáros menti meg hamis igazolványokkal és fizetett tanukkal, akinek a gyárát eladta. Néhány évi bécsi tartózkodás után visszatér a magyar földre, Magyarországon gőzmalmok felállítását vállalja. Akkoriban nagyon nagy dolog volt ez Magyar- országon. E munkája közben kerül Jankovich grőfékboz Sző- lősgyőrökbe, hol megismerkedik
