Eger - napilap, 1933/2
1933-11-22 / 218. szám
A If A U HLLtH Eger, XLIV. évfolyam 2 IS. szám * Szerda ♦ 1033 Trianon 14, November 22. ELŐFIZETÉSI Dlj A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYED ÉVRE 4 PENGŐ. FÉLÉVRE 7 PEN- Gő 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 9 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY SÁNDOR UCCA 1. TELEFON: 118. — KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. Vége a munkahétnek — kezdődjék a munka. (dr. k. e.) Elhalványult az ünnepi rakéták éa görögtüzek fénye, nem megy hát ünneprontáa számba néhány köznapi aző. El kell mondani ezeket a azavakat már oeak azért if, mert az esztendőben több a köznap, mint az ünnep, — a ha az ünnepek lendülete felemeli, pihenéae megnyugtatja is a lelket, mégis a kőtkőzuapok dolgából él a fáradtságos embar. Az a roppant apparátus, amely a munkahét rendjét kidolgozta, a kongreaz- azusok tömegét lebonyolította éa százezer állampolgár hódolatát mozgósította éa hívta be szol- gálattételre, megszüntette működését, bár megmaradt a remény, hogy energiáját a jövőben gyakorlatibb feladatok megvalósítására fogja fordítani. Nézzük azonban, ezen a reményen hívül maradt-e máa is, valaai pozitívum, biztosabb bizakodás, akár tanulság is; éa mit lehet jósolni az ünnepi tüzek hamujából, az elhamvadt lángok pernyéiből. Szónoklatok hangsúlyozták, cikkek írták, mikrofonok továbbították, hogy a munkahét a munka ünnepe a az a megnyilatkozás, ami hét napon keresztül feltárult, kezdve a felvonulásoktól egészen odáig, hogy a Dréher sörgyárban korlátolt számú szomjas polgárnak ingyen sört lehetett inni, a miniszterelnöki munkaszőzat, minden, minden azért volt, hogy a munka megbecsülését előmozdítsa. Nagy baj van, ha a munkáról beszélni kel). Még nagyobb a baj, ha a hézbeli szerszámot ünnepi magasságba emeljük, mert ez azt jelenti, hogy nem dolgoznak vela. A pöröly nyelét csak akkor lehet rézzel kipitykézni, ha hideg a tűz és áll a munka a műhelyben. A munka igazi ünnepe az, ha folyamatosan megvan és fennáll mindenütt, a pörölyé ha zuhog az üllőn, a gyalué, ha sivit a fin; a munka igazi ünnepe az, ha kenyeret ed, megelégedést nyújt, keresetet, megélhetést, boldogságot terem. Hogy a munka milyen nemzeti érték, tudjuk nagyon jól s ha eddig nem ludtuk tán, megtanultuk volna most, amikor vagy ninos, vagy keveset ér. Becsüljük és tiszteljük, mióta a názáreti ács Fia vésővel dolgozott, mióta a paraszt szánt, vet és nem nyereg alatt puhítja a húst, ismerjük a jelentőségét évezredek óta, filozófiai, közgazdasági, társadalmi szempontból, ahogy tetszik. Becsüli a munkás, aki évek óta ül sutján és kiégett szemmel nézi tétlen kezét, becsüli az életből kiszabott intelligencia, amely villamosjegyet lyukaszt és havat lapátol, ha van; de becsüli a spekuláció is, amely ingyen hasznot hűz belőle, becsülik a kartellek, amik kiuzsorázzák, becsüli a becstelen Pénz, amely önmagát hizlalja vele. Nem volt különösebb szükség arra, hogy a munkáról szóló s már ezerszer megfogalmazott elveket a bormányelnök újra fogalmazza százezer ember jelenlétében a tizenöt uj ponttal növelje a nemzeti pontállományt. Mi már a végső ponton vagyunk s hogy nem fogadtuk mannaként a munkaszőzatot, a kémia fejletlenségének tulajdonítható, amely még nem találta ki: miképpen lehet mondatokból táplálkozásra alkalmas pasztillákat előállítani. A magyar vidéknek külön panaszai is voltak a munkahéttel kapcsolatban. Ilyentájt, tél elején nagy károkat okoz a vidéki iparnak és kereskedelemnek minden olcsó utazási alkalom, amely a fővárosba viszi azt a kevés vásárlóerőt, ami éppen esak arra elég, hogy egyik napról a másikra alátámogassa a kisiparos és kiskereskedő roskadozó üzemét. Kevés város jött rá a véde kezés helyes módjára, amellyel ugyan csak csökkenteni lehet a veszedelmet, tudniilik kiállítások rendezésére, amik a helyi munka versenyképességét hangsúlyozzák. Persze ez részletkérdés, de ebben a minöségéban is fontot, mert exlsstenciákat érint. Mindez azonban már elmúlt. A munkahét befejeződött és hihetőleg most már sor kerül a munkára is. Az államférfinek nem szükségképpeni vonása, hogy sokat beszéljen, inkább az, hogy róla beszéljenek. Elismerjük és méltányoljuk azokat az eredményeket, amik a kormány eddigi működésével kapcsolatosak, azonban nem tartjuk őket elegendőknek. »A munka feltételeinek megteremtése vezetőid feladata« — mondja a munkaszőzat egyik pontja. Lássuk tehát ezeket a feltételeket egészséges hitelviszonyokat, megreformált pénzügyi és adópolitikát, a tőzsdék meg- rendszabályozását, a kartellek letörését, a nemzeti jövedelem i Eger, november 21. A képviselőház ma folytatja a gazdaadósságokról szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelynek vitájára eddig huszonhárom képviselő iratkozott fel. A mai ülésen főleg a kereszténypárt szónokai fognak felszólalni, részben a javaslat mellett, de Túri Béla ellene iratkozott fel. Ugyancsak a javaslat ellen beszélnek Gyöngyös, november 21. (Saját tudósítónktól.) A Thioa Emericana egyik nyári kirándulásán vetette fel P. Herman Hermenegild azt a gondolatot, hogy a osonkaország legmagasabb pontján, a Kékesen, fel kell állítani a Patrona Hungáriáé szobrát. Ennek a szobornak monumentálisnak kellene lennie s nemzeti ünnepeken kivilágítanák, ügy hogy a cionka határokon túlra is eljusson a fénye. »Ezt ez egyetlen magyar hegyet történelmünk műltjával úgy kell dekorálni, hogy a magyar érzést, a történelmi múlthoz való ragaszkodásunkat teljes egészében kifejezze az egész világ előtt«, —mondotta P. Herman Hermenegild. eloszlásának megnyugtató rendezését, lástunb egy új munka- törvényt és főleg munkaalkalmakat. Mert hiába állítjuk szavak és lelkesedések glóriájába a szerszámot, hogyha rozsdás, vagy ha rajta rosszul fizetett munkások, haszon nélkül dolgozó mun- kálók verejtéke szárad. Nem a munkának kell ünnep, hanem az embernek — becsületesen elvégzett és becsületes jövedelmű munka után. a független kisgazdapárt szónokai is, valamint Grieger Miklós. Hír szerint Gömbös miniszter- elnök a jövő hónap folyamán folytatja az ország különböző városaiban a nemzeti egység pártjának szervező gyűléseit. A szerdai interpelláciős napon Turchányi Egon az ismeretes IBUSz ügyben két interpellációt szándékozik elmondani. A gondolat felvetése után P. Herman több beszédet mondott az eszme megvalósítása érdekében s a szobor felállításának tervét mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. Gyöngyösön Puky Árpád dr. polgármester tette magáévá az eszmét s a város már fel is ajánlott erdejéből a szobor felállításához másfél ho’dnyi területet. A Patrona Hungeriae szobra Magyarország legmonumentáli- sabb emlékműve lenne, 30 méter magasra tervezik. Eddig önkéntes adományok folytak be a szoborra, de rövidesen országos gyűjtésre is kérnek engedélyt s a szobor felállítására indított akció fővédnökéül Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trőnállőt Ma folytatja a Ház a gazdaadósságokról szóló javaslat tárgyalását Folyik a társadalmi gyűjtés a Mátrában felállítandó Patrona Hungáriáé szoborra 70 ezer pengőbe kerülne a 30 méter magas szobormű.
