Eger - napilap, 1933/2

1933-11-21 / 217. szám

Eger, XEIV. évfolyam 217. szám A B A 6 FILLÉR ♦ Kedd ♦ 1933 Trianon 14, November 21. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYED ÉVRE 4 PEN­GŐ. FÉLÉVRE 7 PEN­GŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 9 FILLÉR. — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY SÁN­DOR UCCA 1. TELE­FON: 118. — KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. A gyöngyösi munka diadalmas ünnepe a vasárnap megnyílt kiállítás 158 iparos és gazda vonult fel a gyöngyösi munkahétre. Gyöngyös, november 20. Régen volt olyan mozgalmsa képe ennek a váróinak, mint ezen a vasárnapon. A munkát, az építő munkát ünnepük itt ma, azt a munkát, amely a nagy tűz­vész óta folyamatos és egyre fokozódó ütemben folyik ennek a városnak a jövője érdekében, a friss élet és cél felé törő aka­rat dinamikájával töltve meg itt a levegőt, de csak most jutva öntudatra ebben a kiállításban, Az ucoákcn ragyog a késő őszi nép, ragyognak az arcok és a kereskedők kirakatai is, amelyeket a nemes versengés díszített fel a kiállításra.A Bruck­ner előtt őrifiai tömeg várakozik a megnyitásra, amelyre ide ér­kezett Hedry LőriDC dr. főispán és Ofcolicsányi Imre alispán is. Pontban 10 órakor köszönti Kovács Gyula ipartestületi elnök az előkelőségeket, akik Puky Árpád dr. polgármesterrel érkez­nek meg. Az ipartestületi elnök üdvözlő beszédében kérte a pol­gármestert, hogy azt a négy jó­akaratot, amelyet eddig is tanú­sított az iparossággal szemben, a jövőben is tartsa meg. Puky Árpád dr. polgármester válaszában Gyöngyös vitalitását hangsúlyozta. Sok csapás érte ezt a váróit, de ma szebben 111, mint valaha, mert lakói testvér­ként szeretik egymást. Valahány­szor lerombolta ezt a várost végzet?, mindig a templomokat építették fel legelőször. Dr ál­dott is lett itt az embsrek mun­kája azokban a természeti kin­csekben, amelyek a város kör­nyékén vannak. A Mátrában látja a város legnagyobb erejét, amely évi 1 millió pengő forgal­mat jelent Gyöngyösnek. A Ma­vart 1929 ben csak 7 ezer utast szállított a Mátrába, az idén már 45 ezernél tart. Még tegaap is 300 munkás talált a mátrai munkáknál kenyeret. amely előtt megáll az egész Gyön­gyös és azt mondja: mennyi érték van itt. Igen, valahogy így van ez, ezért vidámak és öntu­datosak az arcok, mindenki egy kicsit magáénak érzi azt a sok értékét, amelyet a Bruckner nagy­termében összehordott a gyön­gyösi iparosság,meg a Hungáriá­ból gazdakiáilítást, amelyen a föld népe, ez a kifogyhatatlan és kimeríthetetlen energiaforrás vo­nult fel. A gyöngyösi nép szorgalmas, szorgalma nagyobb a mébekénél is, mert ez a nép akkor is dol­gozik, amikor csak pihen. Ez a munka Gyöngyös erőssége és megmentője. A megnyitó beszédre Hedry Lőrinc dr. főispán válaszolt, hangsúlyozva, hogy Gyöcgyös megértette a nemzeti munka de­monstrációjának eszméjét. Ezután sorbajftrta a megnyitó közönség a kiállítást, amelynek termében alig lehetett megmoz­dulni. A bejáratnál Huba László hen­tes és mészáros árui, Jesztre- bényi Pál péksüteményei, Kovfits Gyula festő és vegytisztító árui, a városi villamosom fűtési és világítási cikkei állították meg a közönséget. Feldmann Sándor vízvezeték szerelő egy fürdőszo­bával, az Andrássy és Viczsna cég rádió, gramofon és villamos- sági cikkeivel, Szíjártó Jenő épí téti vállalkozó tervezéseivel, Kra- kőozfcy János modern konyha- berendezéssel, Hegyi Dániel szo­bafestő és mázoló munkákkal, Krausz L li kézimunkáival, Szabó Gyula plakátjaival, Barna Ferenc szobafestő ügyes képekkel sze­repelt. Galambos Sándor és Weisz Gábor cipőkkel,Hajagos Nándor késes rűgőnéiküli zsebkéssel, özv. Goldberger Miklősné kötődője kötött ruhákkal és pulóverekkel, Rusznyák Dezső díizhordőkkai, Tóth István lakberendező és bú­tortervező értékes modern búto­rokkal, Verik Géza saját készí­tésű motorbioiklivel s titkos zár­ral vonúlt fel, Lehel Antal kár­pitos munkáit állította ki. össze­sen 80 kiállító szerepel itt szebb- nél-szebb anyaggal. A Brucknerből a Hungáriába mentek az előkelőségek s itt Balogh Sándor a gazdakör el­nöke üdvözölte keresetlen sza­vakkal a főispánt. A négy teremben a Gazdakör rendezte a kiállítást. Eddig a gazdák országszerte visszavonul­tak a kiállítások elől, csak ke­reskedők szerepeltek a nyilvá­nosság előtt, de ez egri borhéten kollekfiv kiállítás volt 28 gazdá vsl s ma Gyöngyösön 78 gazda állította ki sajáttermésű borát. Először szerepel a kiállításon az Othello, mint öaálló bor. Eddig kadarka és siller néven ismer­ték, da most polgárjogot nyert ez a gyöngyösi specialitás, a- melyből az itteni szőlőkben éven­ként 40—50 ezer hl. tere». A 78 gazda 9 ezer hl. bort képvisel. A Gyöngyösi Eoetipari Vállalat borecetet állított ki. A »Gyön­gyösi Szesz és Borkereskedelmi r. t.< 50 éves rum és likőrgyár ingyen likörkósiolást adott. A Hevesmegyei Gzdasági Egye­sület Balogh István »Boll« játé­kaival aratott nagy sikert. Szabó Gyula boraival, körte, alma éa facsemetéivel, a gyöngyösi ker­tészetek pedig virágaikkal. A Hungária kistermében a Gyöngyöd r. k. Felsőmezőgnzda- sági iskola példás rendben iskola­szerű bemutatást rendezett Gáb­ris Lajos, az iskola tanára állí­totta itt össze az anyagot. Az önálló gazdasági népiskola vssz- szőfonást, fafaragást, csemetéket állít ki. Szőke Sámuel ny. tanító saját készítésű hegedű, fuvola s fafaragásaival, Körösi János a Mátra domborművű térképével szerepelt. Délben fél 12 órakor nézte meg a zsűri a kereskedők kirakatait. A bírálat eredményét 25-én, az Iparos Dalkör hangversenyén hirdetik ki. * Este van. A kirakatok ragyog­va hirdetik a gyöngyösi munka­hét kezdetét, reflektor világítja m^g az ipari kiállítás díszkapu­ját, amely alatt a város munkás népe tődúi szakadatlan sorok­ban a kiállítás termeibe, hogy saját munkájától s erejétől meg- iltasűlva ülje meg a gyöngyösi munka ünnepét. Királyi születésnap. Aki olvasni tud az isteni Gondviselés sokszor kifürkész- hetetlennek látszó rendeléseiben, vegye csodaszép szimbólumnak azt a tényt, hogy a ködö», osa- takos szomorú magyar őszbe a magyar sors irányítója novem­ber 20-ával egy tavasznepot ül­tetett. A Szentkorona jogos vá- | romáDyosának, ifjú örökös kirá­lyfinak születésnapját. A sokat gyászoló, ritkán ün­neplő nemzetnek meg kell érte­nie ezt a szimbólumot. Saját magának szerez bizalomforrás­sal tele, meghitt ünnepet, ha ezen a napon megáll vérző robotjá­ban, elfordul a politikai élet fon­toskodó zsivajától, a hétközna­pok vásári lármájától s ráeaalé- kezik arra, aki a száműzetés mész- ■ze idegenségében élve, ezernyi mértföldes távolságon tűi is egy­nek érzi megát vele, érte dobban ifjú királyi szivének minden lüktetése. önmagának ad királyi ajándé­kot a nemzet, ha reménytelennek, vigasztalannak látszó őszében pompás tavaszi ifjúságában vi­rágzó, tehetségében és felkészült­ségében egyre jobban kibonta­kozó, nagy ígéreteket magában hordozó örökös királya nemes alakja felé fordul. A szebb, bol­dogabb jövő Ígéretét kapja meg ilyenkor. ígéretet arra, hogy a magyar államiságnak 1918-ban bűnös > “'"^tíiműséggel és erő­szakon megcsonkított életét ő fogja ismét teljessé tenni. Mert a magyar államiság év­ezredes épületének két hatalmas, minden más alkotmányban is­meretlen tartópillére van : a nem­zet és a király, amiket átível, átfon, egybrtkspciol a világtör­ténelem legszebb és legelevenebb misztériuma: a Szent Korona. Tizenöt évvel ezelőtt &z egyik pillért megcsonkították, a mási­kat ledöntöiték, a Szent Koronát azóta a Gondviselés kegyelme, a magyarságnak ebből táplál­kozó csodálatos életereje s a fel­támadásban való rendületlen re­ménykedése tartja modern Állas­ként a magyar föld felett a ma­gyar égboltozaton égő fényfor­rásul, éltető napul, a sötétben botorkálóknak vszérlő csillagul.

Next

/
Thumbnails
Contents