Eger - napilap, 1933/2

1933-11-21 / 217. szám

2

EGER-GYÖNGYÖSI UJSÄG

1933. november 21.

S a magyar sora csak akkor leaz ismét telje», ha ezalatt a Szent Korona alatt hűségben, bizalomban éa ize 'eleiben iámét erős pllérként ott fog állami jő éa roaaz soriban öaazefogva: a

nemzet éi a törvényei király.

Minden máa keresgélős, tepo- gatődzáa uj tekintélyek, uj tör- ténelemvfigányok felé ingoványba vezető lidércfény, a nemzet jövőjének kockára vetéae, lelkének kettéhaaadáaa, életerejének caökkentéae. Ha valaha ia fon- toa volt egy erőa nemzeti egy- aégnek megteremtése, most kü lönöaen fontos ez, de mindennél fontosabb a jogfolytonoaiág gondolatának megóvása terén. Ma vétkezik a nemzet vitália érdekei ellen, aki a jogfolytonosság ezeréves várbáatyáiből csak egy dareb bővet is kitörni enged, még ha a nemzet jogainak védelme sokszor gyanúsan erőltetett szólamával történik ia ez.

A nemzeti egyiég igazi, a nemzet lelkQletének megfelelő a ezeréves alkotmányunk szellemében történő mrgvalőaítáaa csakis a jogfolytonosság alapján, a királyi izéknek az arra jogosult által valő betöltése alapján lehetséges. Más nemzeti egységet nem lemérhetünk e). A királykérdést magát csak abban a vonatkozásában takinthatjük kérdésnek, hogy a Szent Koronát mely időpontban találja alkalmainak a felelői kormányzat pl. külpolitikai szempontok kö- teleaaégazerfi figyelembevétele után az arra jogosult örökös királynak fejére tenni, de sohasem engedhetjük kérdéssé tenni abban a vonatkozásban, hogy a Cionkaország tizenhárom vármegyéje egy esetleges királyválasztás tragédiáját játssza meg a magyar törvénytárba idegen nyomásra bekényszeritett izé* gyeDtőrvény, az u. n. detronizá- ciós törvény alapján. A trónt a forradalom törte össze s a nemzet többsége a jogfolytonosság elvének megtagadásával nem akar forradalmárokkal egy gyé kényen árulni. Nem járhatunk azonban a csehek, szerbek és románok kedvében sem, akik a királykérdés minden más formájába szívesebben beletörődnének, mint a legitimista megoldásba.

Éppen e megoldások alapján kell aggasztó tünetnek tartanunk a jelenlegi felelős kormányzat ideges félelmét és érthetetlen álláspontját a legitimista gondolattal szemben. Pedig ha igazi nemzeti egységet akarna, őszintét, tartósat és viharállót, a meg nem valósított 95 pontok és semmit sem mondó 15 pontok helyett egyetlenegy programmpon- tot kellene beiktató! a holnapért felelős kormányzat programm- jába: mielőbb visszatérni a Szent Korona fényét és tekintélyét sugárző megkoronázott törvényei király pártok éa emberek felett álló tekintélyéhez s mindahhoz, ami ebből következik, az igazi tekintély uralmához, a közéleti tiiztaiág feltétlen érvényesülésS- hez, nemzetközi súlyúnk emelkedéséhez. Ezt a programmot nem kellene fizetett párttitkárokkal éa hatalmas közigazgatási apparátuisal, tisztviselők megfélemlítésével és nyugdíj törvénynyel terjeszteni és a «nemzeti egység« jelszavával az egész nemzetre rákényszeríteni, ennek a programéinak az ország óriási többsége tapsolna, ezt leikéből lel*ezetta6k Őrezné.

De addig is, amig ez az áhított programmpont beiktatődik, szálljon el lelkünk minden hűséges érzése a 21 éves születésnap őrőmünnepőn és mindenkoron II. Ottő örökös királyhoz. Mondjuk j

; el Naki, hogy mi ez övé vagyunk s ő a nemzeté elválaszt- hatathnul. Ragaszkodó szeretettel várjuk azt a napot, amikor lepattan trianoni megaláztatásunk egyik bilincse, kilépjük megbecstelenítőit törvénytárunk egyik szégyenlepját s helyébe tesszük az ő királyi hitlevelét. Mondjuk el. hogy a jegyes égő türelmotleuségével várjut haza a budavári koronázó templomban kötendő sient nemzeti frigyre. Da ne vesszen ki a bizalom szívéból-lelkéböl, ha mégannyi időnek is el kell kelői eddig ; mi becsületes, kirőlybű múltúnk tudatában merjük bizton ígérni, hogy a mi szivünkből nem fog ez az érzés kifakulni soh , még ha esetleg börtönt, gúnyt és megaláztatást kellene is elviselnünk a megvallott igazságért.

Dr. Urbán Gusztáv.

„Itt nemcsak egy hetre

korlátozódik a munka, itt mindig dolgoznak az ifjúságért és a nemzetért"

Az Egri Katolikus Legényegylet 73. közgyűlése.

Eger, november 20.

Az Egri Katolikus Legényegylet november 19-én, vasárnap délelőtt 11 őrskor tartotta 73 rendes közgyűlését, amelyet szentmise előzött meg az Irgalmatok templomában.

A közgyűlést vitéz Subik Károly prelálu», kanonok, elnök nyitotta meg és kemény beszédben mutatott rá a társadalom hibáirs, azokra az okokr?, amelyek a nemzeti összefogást gátolják és ezzel a nemzet jövőjét gáncsolják el.

Kolping Adolf, a cipészlegény- böl lett pap, — mondta többek közt — elvetette száz évvel ezelőtt a legényegyleti gondolat mustármagját, abban a meggyőződésben, hogy az iparoiifjűiá- got ciak akkor lehet a zülléstől megóvni és a boldogulás útjaira vezetni, ha lelkében naggyá és erőssé ieiz ; a hit kováizát kereste bárom ország: Német, Magyarország és Ausztria ifjúságában és elindult azon az ű'on, amelyről valljuk, hogy nemcsak egy társadalmi osztályt, hanem az egész társadalmat elvezeti a jobb jövő fe!é.

— Nem kellenek nekünk a jelszavak. Bárhogy emlegessék a nemzeti öncélúiágot, a nemzeti munkaheteket, bennünket senki és semmi nem fog eltéríteni azoktól a céloktól, amelyeket az evangélium tűz elénk.

— Nemzeti munkahétről beszélnek ? Nos hát: itt a munka nem egy hétre korlátozódik, itt áll és él a munka mindig, itt a munka tűzés lélek az ifjúságért, a társadalomért, a nemzetért.

Amikor ez ifjúságot neveljük és a mestereket támogatjuk és ösz- ■zefogjuk a közös cálban, szent meggyőződénél hisszük, bogy mi végezzük az igazi nemzetmentő munkát.

— Mi a Legényegylet célkitűzése? A műhelyek sokszor bomlasztó levegőjében nőtt ifjúságba vallásos lelket nevelni. Lélek, istenes lélek nélkül ember csak pusztulhat, a haza csak vallásos lelkekre építhet, a család ciak ezekben bízhat. Arra is ráneveljük az ifjúságot, bogy a haza soraa egy minden polgára aortával és megfordítva. Tüzes, hazafias lelket oltunk az ifjúságba, amely teljesíti kötelességét a polgári béke idejében, de életét ii tudja áldozni, ha kell. Gondot fordítunk arra, hogy megbeciülteisük a tisztei iparos- muakát, amelyet Jézui izzadtságának cieppjei szenteltek meg; ráneveljük arra, hogy a családi életet tiszta lélekkel és testtel kezdjék meg; ráneveljük a takarékosságra, verje fogához a garast, mert családja majd nyomorogni fog.

— Sokkal kevesebb volna itt a baj, ha ebben az országban nemzet élne, melynek tagjai egymást ismerik, erősítik, támogatják. Ez, sajnos, ninos meg nálunk. Itt a társadalmi osztályok a maguk útját járják. A tanult osztály a többi fölött képzeli magát és nem emeli magához a gyengébbeket; az iparosság ma- radiaágban él és nem látja, hogy a mai gazdasági harcokban nem a vasalt nadrág, hanem a tudás a fő. Vérzik a szivem, mikor azt

látom és azt kell mondanom, hogy ha ez az ország nem tanult a múltból, nincs jövője és inkább pusztuljon el.

Beszédje végén vitéz Subik Károly prelátu*, kanonok üdvözölte a megjelenteket, elsősorban Erődi'Harrach Béla egyetemi tanárt, aki a főiskolai ifjúság szociális nevelésével foglalkozik és céljául tűzte ki, hogy a magyar érte'miséget közelebb viszi az elsőbb társadalmi rétegekhez.

Köhler Imra főtitkár számolt be ezután pompásan megszerkeszteti, minden részletre kiterjedő jelentésben a Legényegylet működéséről. Az Egylet szervezetének nyolcszáz tagja van, akik tevékeny részt vesznek az egyesület életében. A mesteregylet, tacoDcoltbon, ének és zenekar, cserkészcsapat, leventealakulat végzik részletmunkáit annak a nevelési programúnak, amely az egyesület működésének gerincét alkotja.

Kusner István másodelnök a pénztári helyzetet ismertette. A Legényegyletnek 15 ezer pengő adóssága van, amelyből 14 ezer még a házépítésből áll fenn. Ezt a hatalmas összeget vitéz Subik Károly elnök törleszti nagy áldozatkészséggel.

A pénztári jelentéshez bz elnök figyelemreméltó megjegyzést fűzött. A jelentésből ugyanis ki űot, hogy ez Egyletnek a múlt évben 1800 pengős villanyszámlát prezentáltak. — így nem lehet egyesületi életet folytatni — mondta vitéz Subik Károly — amikor az egyesületek bevételeiből ilyen hatalmas összeget kénytelenek áramért fizetni. Jól jegyezzék meg az illetékesek, hogy az egyesületi tevékenység nem passzió, hanem nemzetfenntartó munka. Mi fog történni, ha bezárjuk az Olvasóköröket és a Legényegyletet ? — Ha majd az ucoán nevelkedett ifjúság beveri azoknak az uraknak az ablakát, akik vakságukban nem látnak, személy szerint viselhetik ezért a felelősséget.

A közgyűlés végül köszönetét szavazott a ti*z ikarnak éa megválasztotta az új tisztikart, majd a Kolping-dal elénekléae után az ülés befejeződött.

Szent Erzsébet ünnepség az Angolkisasszonyok intézetében.

Eger, november 20.

Az Angolkisasszonyok egri érseki leánygimnáziuma és felsőkereskedelmi iskolája növendékei szépen sikerült ünnepséggel hódoltak Árpádházi Szent Erzsébet emlékének szombat délután az intézet dísztermében. Az ünnepség műsorának első számaként Kalovits Alajos dr. nyitányát adták elő zongorán Hamza Viktória és Macassy Noémi,