Eger - napilap, 1933/2

1933-11-17 / 214. szám

Aba 6 filléh Eger, XLIV. évfolyam 214. szám ♦ Péntek ♦ 1933 Trianon 14, November 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­BAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYED ÉVRE 4 PEN­GŐ. FÉLÉVRE 7 PEN- Gő 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR. — POSTA­TAKAR É K PÉ N ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY SÁN­DOR UCCA 1. TELE­FONI 118. — KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. Kis malom-nagy malom. Az állam pénzügyi politikája kimerül az adóemelésben éa a fizetéiek leszállításába!?, de ez az invenoiónélküli politika caak igen kia mértékben segít az állam­háztartás súlyos gondjain. A kor­mány nem tud más politikát folytatni, mint amilyent a képes­ségei megengednek. Az ország meg volna elégedve az elért cse­kély eredményekkel is, ha az eszközök elbírnák a kritikát, egy idő óta azonban mindin­kább szaporodnak az olyan adó­ügyi intézkedések, amelyek nem­csak súlyosan sértik sz igazsá gosságot, de ezenfelül burkoltan a kartelleknek hajtanak csak hasznot. Azoknak a kartellek­nek, amelyeket Tyler népszövet­ségi biztos többször megbélyeg­zett már mértéktelen áruziorá- jukmiatt.adóterheiknekaz amúgy is kiuzsorázott fogyasztóra való áthárítása miatt, amivel közvet­ve az állam pénzügyi helyzetéi súlyosbítják. Megjeleni most a legújabb kar- tellvédó intézkedést tartalmazó 6200/1933 M. e. sz. rendelet, amely egy csapásra rendet teremt a malomiparban és amely lehen- gerli a kismalmokat a sokatke- reső nagy malmok javára, mert a rendelet 98. sz. szerint, amely malom egy havi lisziforgalmiadő tartozását felszólításra se fizeti be, azt a malmot az illetékes ha­tóság beciukathatjB. Ez a rendelet, amellett hogy antiszociális, még igazságtalan is. Antiszociális, mert egy cso­mó kismolnár szájából veszi ki a mindennapi szűkös kenyeret, igazságtalan, mart csak a kis malmokat fogja sújtani. Ha már az adómorált és a fizetési kész­séget ilyen drasztikus eszközök­kel iparkodnak az adófizetők fa­jéba verni, ez az intézkedés csak akkor tekinthető igazságosnak, ha nemcsak a molnárokat sújt­ja, hanem minden ipari- és fog­lalkozási ágat. Hozzanak olyan rendeletet, hogy aki adóját egy hónap alatt nem fizeti meg, an­nak műhelyét, üzletét, irodáját, rendelőjét stb. az illetékes ha­tóság bezárhatja. Ez legalább, ha nem is szociális, de minden­esetre következetes és igazságos. Miért épprn a kismalmok a mos­tohagyerekek, amelyek úgy sem keresnek, mert az őröloivalót már régen lefoglalták és elvitték bank, köz- és egyéb tartozások fejében s ha mégis volna vala­mi őrölnivalója, azzal még a re­zsit sem keresi meg, nemhogy adókat tudna fizetni. A nagy malmokat ez a rendelet nem érinti, legalább is nem hihető, hogy érintené, mert a tőzsde se Heveevármegye alispánja most kelt, 14461/a. 1933. számú ren­deletével Eger város 1934. évi háztartási és üzemi költségveté­sét jóváhagyta s a költségvetés ellen benyújtott, Radii Károly és társainak több pontra vonat­kozó fellebbezését elutasította. A háztartás 1934. évi költség­vetési előirányzatát 1 millió 356 ezer 434 pengő szükséglat, 1 mil­lió 133 ezer 007 pengő fedezet s így 223 ezer 427 pengő hiánnyal megállapítja. Eanek a hiánynak fedezésére 60al* os pótadó kive­tésére volna szükség, minthogy azonban 50% nál magasabb pót­adó kivetése a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, a költség­vetést a belügyminiszterhez fel­terjeszteni javasolja, a pótadő- nak 60%-ban való megállapítása végett. Az alispán a háztartási költség­vetés dologi kiadásának 10 szá­zalékos zárolását rendelte el s figyelmeztette a polgármestert, hogy a város nehéz pénzügyi helyzetében a megállapított és zárolt hitelkeretekhez a legszi­gorúbban ragaszkodjék, a gaz­dálkodást a tényleges befolyási eredmény s a mindenkori pénz­tári állapot figyelemmel tartásá­val vezesse, a legkisebb hitel­túllépéstől, vagy előirányzat- nélküli utalványozástól tartóz­Eckhardt Tibor beszél ma az IBUSz ügyről. A parlament mai ülésén Eck­hardt Tibor napirend előtti fel­szólalásában az IBUSz Trettina gítségévél sikerült nekik az ara­táskor a gabonát olcsó áron ösz- szeváiárolni, a lisztet viszont jő drágán árűsítani. Ebből a nye­reségből már nyilván ki tudják fizetni a lisztforgalmi és egyéb adójukat. Sikerült a nagy ma- lomkertelleket a kis konkuren­ciától megszabadítani. Hát már az is fáj, hogy a vámőrlő mol­nárnak van egy kis darab ke­kodjék, a rendelkezés pontos betartásáért pedig a város fő­számvevőjét is felelőssé teszi. A fellebbezéssel kapcsolatban megállapította az alispáni hatá­rozat, hogy a város az előirány­zatot gondos mérlegelés alapján, az esetleg még rosszabbodó gaz­dasági helyzetre is számítva ál­lította össze. így a fedezeti és szükségleti tételek törlése, vale- mint a pótadő ciökkentése szá­mottevő megtakarítást nem ered­ményezne. Da nem is kívánatos ez a költségvetés realitása és a szükséges rugalmasság biztorí- tása érdekében sem. Ehelyett sokkal célravezetőbbnek látta a dologi kiadások 10 százalékos zárolását. A pőtillelményekre, stb. vonat­kozólag az aliipáni határozat megállapítja, hogy azokat 1928. évben a belügyminiszter jóvá­hagyta, időközben többízben már csökkentette, a pőlillatményekés mellákjárandőságok újabb terhet nem jelentenek s azok az eddigi 60%-os pótadő kivetése mellett továbbra is fedezhetők. A vízdíjak leszállítására vo­natkozó felebbezés nem teljesít­hető, figyelemmel az üzemek egyéb tartozásaira és kötelezett­ségeire s egy ilyen leszállítás a költségvetés egyensúlyát veszé­lyeztetné. ügygyei foglalkozik s politikai körökben nagy várakozással néz­nek a sok szenzációt Ígérő fel­szólalás elé, amelyre valószínű­leg válaszol Turchányi Egon. November végén jugoszláv kereskedelmi delegáció érkezik Budapestre. November végén jugoszláv bi­zottság érkezik Budapestre. A bizottság vezetője, a jugoszláv exporthivatal igazgatója lesz. A jugoszláv delegáció látoga­tása »menetrendszerű«. Amikor ugyanis Jugoszláviával legutóbbi kereskedelmi megállapodásunk létrejött, megegyezés történt ar­ra nézve is, hogy bizonyos Idő­közökben a két ország megbí­zottai összeülnek, hogy az áru­forgalomban mutatkozó gyakor­lati teendőket megbeszéljék. A tárgyalások napirendjén magyar részről különösen a Jugoszláviá­ba irányuló magyar ipari kivi­tel ügyében fognak különböző propozioiők elhangzani. A vármegye is javasolja a hetedik egri gyógy­szertár létesítését. Tega«p tárgyalta a törvény­hatóság kiegyülése e hetedik egri gyógyszertár ügyét. Az uj gyógy­szertár létesítése iránt Krassy Félix obi. gyógyszerész adott be kérvényt, az újonnan épülő déli városrész egészségügyi érdekeire hivatkozva. Annakidején a város határozatilag javasolta a belügy­miniszternek a gyógyszertár en­gedélyezését s határozatát a kis- gyűlés most jóváhagyólag ter­jesztette a miniszter elé. Ügyan- ekkor elutasította az ecsédi és a hatvani negyedik gyógyszertár felállítására vonatkozó kérelme­ket és megengedte, hogy a vá- mosgyőrhi gyógyszertár Adács községben fiókot állítson fel. Schréter Zoltán főgeolo- gus Egerbe érkezett a várkűti forrás ügyében. A Várhegy forrását az utóbbi időben bz eldugulás veszedelme fenyegeti. Ez a körülmény sú­lyos következményekkel fenye­geti a tűristaéletet s elsősorban az Egri Bükk Osztályt, mert tönkreteszi a menedékház for­galmát. A város most Egerbe hívta Schréter Zoltán főgeo'ogust a baj okának megállapítására. A főgeologus ma Egerba érkezett és trank Tivadar városi tanács­nokkal azonnal a Várhegyre ment a forrás tanulmányozására. nvnre ? Jóváhagyta Eger város 1934. évi költségvetését Heves vármegye alispánja Elrendelte a háztartási költségvetés dologi kiadásainak 10 százalékos zárolását.

Next

/
Thumbnails
Contents