Eger - napilap, 1933/2

1933-11-17 / 214. szám

2 1983. november 17. EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG Szombaton nyílik meg a gyöngyösi nemzeti munkahét kiállítása Eddig 116 kiállító, 20 ezer pengő értékű árúval jelentkezett Gyöngyös, november 16. (Saját tudósítónktól.) Jelentettük mär, hogy Gyön­gyösön Puky Árpád polgáraié» tér fflvédnöksége alatt november 18.- és 25. között a nemioti munkahéttel kspciolatban meg­rendezik a gyöngyösi munka­hetet. Ennek a nagyszerű gon­dosainak, amely a helyi ipar é» kereskedelem életképataégének, msgas színvonalának éke* taoű- bizonyságát lesz hivatva beiga­zolni, természetesen a legélén­kebb visszhangja támadt a vá­rosban. Áz egész társadalom megértette az akció jelentőségéi és a különböző érdekképvisele­tek, gazdák, iparotok, kereske­dők egymásután siettek jelent­kezni a gyöngyösi munkahéten való részvételre, úgyhogy egyre szélesebb vonalakban bontako­zik már ki a szombaton meg­nyíló kiállítás grandiózus volta. Eddig 146 kiállító jelentkezett, körülbelül 20 ezer pengő értékű árúval, úgyhogy a Bruckner nagyterme, ahol a kézsnűiperő­sök anyaga nyer elhelyezést és a Hungária két helyisége, a- melyben a gazdák által felhozott bor, gyümölcs és virág ksp he­lyet, már úgyszólván előre zsú­folt. lit a kisebb helyiségben a Havesmegyei Gtzdasági Egye­sület és a felsőmezőgazdaság | iskola rendezésében a mezőgaz­dasági rész nyer elhelyezést, a nagyteremben pedig a Földműves G azdakör rendezésében bor, sző­lő, gyümölcs, kertész és virág­kiállítás is lesz. Itt a termesztés és alkalmazás különböző fázisait is bemutatják. Az ipari kiállítás keretében a vároii villamosom folytatja ház­tartási firampropagandáját, a- melyről lapunk más helyén szá­molunk be. A kézműiparotok kiállítása 25-ép, az Iparos Dal­kör tácccalegybekötött hangver­senyével ér véget. Nem győzzük eléggé hangsú­lyozni ennek a megmozdűlásnak óriási fontosságát és propaganda­erejét, mert akkor, amikor az utóbbi időben egyre nagyobb nyilt, vagy burkolt centralizálási törekvések nyilvánulnak meg a ; főváros javára a vidék iparának és kereskedelmének nagy vesze­delmére, a gyöngyösi, követésre méltó példa nagyszerű bizony­sága lesz annak, hogy a vidéki 1 ipar és kereskedelem semmiben í sem marad el Budapest mögött, ; hogy ez az ipar és kereskedelem I életképes, megbízható s támoga* I tásával előmozdítjuk saját, szű* ' fcebb pátriánk boldogulását. Kedden adja dt a miniszterelnöknek a LflB kölcsönnel építkezők me­morandumát Petro Kálmán Az egész országban nagy vissz­hangot keltett az a mozgalom, amely Egerből indűlt ki b LÁB kölcsönök hihetetlenül euyos terheinek leszállítása érdekében. Azokat a memorandumokat, ame­lyeket az akció élére áilott Petro Kálmán dr. országgyűlési kép­viselő a miniszterelnöknek, a kereskedelemügyi és pénzügy- miniszternek szándékozik átnyúj­tani, tömegesen írták alá min­den városban, sőt a legkisebb községekben is, a kölcsönnel építtetők, úgyhogy mára a LÁB kölcsönösök legnagyobb része magáévá tette már a gondolatot. A memorandumokat, amelyek rámutatnak a kölcsön terheinek aránytalan és igazságtalan vol­tára, kedden fogja átnyújtani Petro Kálmán dr. oszággyűléii képviselő egy küldöttség élén a három miniszternek. A küldött­ségben részt vesznek többek kö­zött Caekonits Iván gróf, Kör­mendi/ Mátyás és Rasaay Ká­roly képviselők is. Tekintettel a kérés megokolt voltára és az érdekeltek tömeges megmozdűlására, az akció teljes sikerrel biztat. A vármegye beleegyezett a csatorna­díjak leszállításába A dollár esése miatt újabb csökkentésről lehet tárgyalni! Eger, november 16. A dollár árfolyamának zuha­násával kapcsolatban az Eger hasábjain indult mozgalom, hogy a város szállítsa le a vízvezetéki ős csatornadíjakat. Ezek a dijak szolgálnak ugyanis a Speyer köl­csön törlesztésére ■ Igazságos volt, hogy a város az árfolyam­csökkenésből keletkező nyeresé­get visszaadja a polgárságnak, amelyet úgyis anyagi erején fe­lül terheltek meg a kétségtelenül hasznos, de tág keretek közt és sokszor nem kellő időben meg* valósított vároii beruházások. A mozgalom eredményes volt, meri az augusztusi vároii köz gyűlés a csatornadíjakat 60 szá­zalékról 40 re szállította le, nun ugyan 1933 július 1-től, a dollár- rendelet megjelenési idejétől, ha­nem 1934 január elsejétől, mert a belügyminiszter a folyó évi nyereségeket törölte a költség­veié« jóváhagyásakor. A várme­gyei kisgyülés a csatornadíjak leszállítását tegnap jóváhagyta azzal a megjegyzéssel azonban, hogy a dollár árfolyama a ha­tározat meghozatala óta újból esett, tehát tárgyalni lehet at üzemi díjak további leszállítá­sáról. Ugyancsak jóváhagyta a kis - gyűlés a vízvezetéki szabályren­delet módotításá?, amely szerint azok, akik a harmadik övezet­ben bevezetik a vízvezetéket, az első övezetnek megfelelő díjakat tartoznak fizetni." Nyolc pontba foglalták össze kívánságaikat az egri járás gazdái Ma délelőtt tartotta ülését a Járási Mezőgazdasági Bizottság. Eger, november 16. Az egri-járás Mezőgazdasági Bizottsága ma délelőtt értekez­letet tartott a vármegyeházán Plóst István elnökletével. Az ér­tekezleten a járási gazdák nagy számban jelentek meg. A járási hatóságot dr. Jankó Brezovay András tb. főszolgabíró, a vár­megyei gazdasági felügyelőséget pedig Voith Ottó gazd. felügyelő képviselte. Plóss Ltván elnöki megnyitó­jában iemertette a gazdaadős- ■ágokról szőlő rendeletét. Rá­mutatott arra a körülményre, hogy a gazdarendelettel kapcso­latban súlyos orvosolni valók merültek tel ■ ezért volt szükség a bizoticág összehívására. Egy­ben bejelentette annak szüksé­gességét, hogy a sokat emlege­tett gazdafront kiépítésére fon­tos, hogy a Mezőgazdasági Ka­marák snegívlélő munkakörrel láetsák el a járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságokat. Helly János és Hermann Já­nos kérték, hogy a bizottságot ezentúl gyakrabban hívják ősz- sze. Krisztián Imre szólt hozzá a rendelethez és kijelentette, hogy hézagosnak tartja, de mégis el­fogadható, mert legalább már valamit segít a gazdáboa és vé­delmet nyújt. Ezután Plóss Ist­ván az Orsz. Mezőgazdasági Kamara 7 pontból állő határo­zati javaslatát terjesztette elő, amelyet a bizottság tagjai Krisz­tián Imre indítványával kiegé­szítve elfogadtak. A határozati javaslat többek i között rámutat erre, hogy a ren- ; deleiben biztosított kamatcsök­kentés nem kielégítő, mert nincs arányban a mezőgazdaságok ho­zamával. Sérelmesnek tartja azt ie, hogy a védett birtoknál hi­telezői felügyeletet kell kiren­delni, de viszont kéri, hogy a magánegyezségek létrehozására paritásos al pon állítsanak össze egy szervet az adósokból és hi­telezőkből. Krisztián Imre indítványa az volt, hogy a pengő átértékelés óta keletkezett adósságoknál a 8 százalékon felüli, már bafize- tett kamatokat számítsák be tő­ketörlesztésként a gazdák javára. A kedvezőtlen időjárás miatt szünetel a Szent Rozália kápolna építésé Hetek óta épül a hívek ada­kozásából és a makiári űfgyedi szfgSny főldmúvesnép emberfe­letti áldozatkészségéből a Szent Rozália temető kápolnája. Az építkezéshez nagytömegű anya­got és pénzt ajánlóitok fel, azon­ban a gyűjtést még mindig foly­tatják, mert a készletek nem elegendők az építés befejezésé­hez. Néhány nap őta szünetel a munka a Szent Rozália temető­ben és olyan híresztelések ter­jedtek el a városban, hogy az építkezés megakadt, mert elfo­gyott a fedezet. Munkatársunk felkereste a mozgalom egyik ve­zető tagját, aki kijelentette, hogy ezek a hírek nem telelnek meg a valóságnak. Nem a fedezet ki­merülése, hanem az esős időjá­rás miatt szünetei az építkezés, a csapadék miatt nem lehat dol­gozni és anyagot fuvarozni. Az építőbizottság egyben meg­ismétli kérését a társadalomhoz, hogy adakozzék jó szívvel és bárminő csekély összeggel is, de mindenki járuljon hozzá ahoz, hogy a kápoluaépítés szép gon­dolata teljesen megvalósuljon.

Next

/
Thumbnails
Contents