Eger - napilap, 1933/2

1933-09-30 / 183. szám

Aba 8 fillér ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 2 PENGŐ — EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYV- NYOMDA — TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Eger, XLIV. évfolyam 183. szám ♦ Szombat ♦ 1933 Trianon 14, szeptember 30. A mai minisztertanácson kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozott a kormány Budapest, szeptember 29 A kormány tagjai naa délelőtt Gömbös Gyula elnökletével ren­des minisztertanácsot tártoltak, amelynek programmján főként gazdasági kérdésekkel foglal­koztak. Fabinyi Tihamér keres­kedelemügyi miniszter az ipar- politikai ténykedéseit és a jövő terveit ismertette, Kdllay Miklós földművelésügyi miniszter pedig a termésértékesítés problémáiról és az ezzel kapcsolatos teendők­ről számolt be. Legnagyobb érdeklődést kel­tette Imrédy Béla pénzügymi­niszter hosszabb referátuma^ amelyben genfi tárgyalásainak eredményéről tájékoztatta kime­rítően a kormány tagjait. Sok helyütt idegességet kelt az üj úttörvény tervezete Centi kritika. Semmi kétség, kaján emberek a mi politikusaink. A Népszövet­ség pénzügyi biztosának legu­tóbbi jelentésére olyan dervis­táncra kerekedtek, hogy szinte még most is hallik kritizáló kó­rusuk. Jól kihasználták azt a bírálatot, amelyet Mr. Tyler mondott a leáldozott rendszer felől. De most, mikor a népszö­vetségi jelentés kedvező, hall­gatnak, most nem fontos, hogy mit tart felölünk a világ. A mi számunkra azonban ak­kor is fontosak ezek a jelenté­sek, mikor történetesen kedve­zőek. Hiszen ebből a jelentésből válik nyilvánvalóvá, hogyan látja és értékeli a külföld azt ez erőfeszítést, amit a gazdasági helyzet megmentése érdekében kifejt ez a nemzet. A most nyilvánosságra került negyedévi jelentés megállapítja, hogy helyes úton haladunk elő­re. Elismeri, hogy mindent el­követtünk a költségvetési defi­cit csökkentése érdekében. A de­ficit viszont nem kizárólag ma­gyarországi jelenség. Mindenütt szenved és mindenütt a ráfize­tésből él most az ember. Mikor a népszövetségi megbízott elis­meri, hogy az államháztartás de­ficitjének elkerülése céljából két úton is halad a kormány, neve­zetesen, hogy a kiadások terv­szerű lebontása mellett a bevé­telek óvatos növelését is meg­kezdette voltaképpen konstatál­ja a haladást. Az igaz, hogy bevételi többletekről egyelőre alig beszélhetünk, ha sikerült elérnünk a bevételek csökkené­sének megakadályozását, akkor is eleget tettünk annak a kívül­ről, belülről hangoztatott kíván­ságnak, hogy mindenekelőtt a lejtőn való siklást kell megaka­dályoznunk. A népszövetségi jelentés is­mét javasol egyet-mást. Kivált­képpen azt ajánlja figyelmünk­be, hogy a túlméretezett köz­igazgatási apparátus leépítését ne halogassuk. Különösen fon­tosnak tartja ezt az önkormány­zatokkal kapcsolatban. A kor­mány etekintetben sem nézi öl­hetett kezekkel a dolgok fejlő­dését, mert nemcsak a várme­gyéket, hanem magát a székes­fővárost is bele akarja vonni a pu­rifikálás és takarékosság irány­vonalába. A vásárpénztári pana­mákhoz hasonló botrányok elke­rülése és nagyobb takarékosság Gáljából akar nagyobb befolyást gyakorolni a főváros törvény­hozására. Ezért követeli a kor­mány, hogy a múlt pazarló be­rendezkedését váltsa fel az ön- kormányzatoknál is a takarékos­ság és alkotó munka korszaka. Az állami üzemeknek leépítését ismét figyelmünkbe ajánlja a nép- szövetségi megbizott. Ez a le­építés már folyamatban van ugyan, de ennél a kérdésnél a szociális és nemzetvédelmi szem­pontokat fontosabbaknak kell tar­tani, mint a kívülről nézők szem­pontjait. Elvégre nekünk olyan életbevágó okokból is szükségünk lehat az állami üzemsz övezetek­re, amire a hitelezők érdekeit főként szem előtt tartő egy jó­indulatú és előkelő idegen való­ban nem lehet tekintettel. A jelentésnek a magángazda­sággal foglalkozó része ismét bírálat tárgyává teszi az ipari és mezőgazdasági termények árai között mutatkozó diszparitást. És amikor erről szól, teljes mértékben osztjuk véleményét* Elvégre mégiscsak elképzelhetet­len, hogy sok helyen a szódavíz drágább legyen a bornál a hogy ár tekintetében majdnem mind­egy legyen: kocsikenőccsel vagy vajjal keni-e a gazda szekerét. A sokat emlegetett csizma há­rom mázsa búzáért bizoay drága. A hitelviszonyok javítása ér­dekében olyan adősvédelmi po­litikát ajánl a megbizott, mely lehetővé teszi az adós és hitele­ző közötti normális viszonyokra való visszatérést. Erre vonatko­zólag meg keil állapítanunk,hogy a gazda adósságok rendezése nem­csak a gazdák, hanem a bankok szempontjából is fontos. Nem csodálkozunk, ha Imrédy Bála pénzügyminiszter meg van elégedve ag-nfi bíz os jelentésé­vel. Meg is lehet, mert ha tekin­tetbe vesszük, hogy hol állot­tunk most egy esztendeje, min­den okunk meg van arra, hogy a nemzet vezérének négy bizal­mával tekintsünk a jövőbe. (m. e.) Eger, szeptember 29. Négy általánosságban az egész magyar közvélemény örömmel vette tudomásul, hogy elkészült az uj közúti törvény tervezete. Általános és egyhangú az a fel­fogás, hogy a magyar közleke­dés rövidesen teljesen csődbe jutna, ha a kormány nem gon- goskodna egy olyan űj közúti törvényről, mely a régi közúti törvény helyett a mai bornak megfelelő modern szellemet visz az útügyi igazgatásba. Ezen az általános felfogáson belül azonban a részletek tekin­tetében már inkább megoszlanak a vélemények és sok helyen — különösen a városok körében — idegasságet keltenek azok az intézkedések, melyek az uj köz­úti törvényben fel vannak véve. Már az is kellemetlen hatást váltott ki, hogy a kereskedelem­ügyi minisztérium szinte titok­ban tartja az uj törvényterve­zetet. A tervezetre vonatkozó félhi­vatalos közlemények szerint a tervezetet eljuttatták az »érde­keltségekhez«, hogy véleményü­ket közöljék a kereskedelemügyi minisztériummal. Az eltelt idő alatt kiderült, hogy a kereske­delemügyi minisztérium rövidre szabta azt a listát, melynek alap ján a tervezetet szétosztotta, mert sok olyan helyen ismeret­len még az uj törvény tervezete, ahol nemcsak az érdekeltség, hanem az érdeklődés is megál­lapítható volna. Állítólag csak a kereskedelmi és iparkamarák kapták meg a tervezetet és ezenkívül csak igen kevesen és így nem alakulhat ki az a légkör, melyben a minisz­térium megfelelő értékes hozzá­szólásokhoz juthatna. Az ország kereskedelmi és iparkemarái nagy készséggel ál­lanak az érdeklődő műszaki kö­rök rendelkezésére és igen tok iparkamara az államépítészeti hivatalok főnökeinek és nagy vidéki városok mérnöki hivata­lai vezetőinek kezébe juttatta a tervezetet s azok véleményét kérte. így bekövetkezik az az eset, hogy az iparkamarák ezek­nek a műszaki köröknek felfo­gását fogják előterjeszteni. Pe­dig a minisztérium ezt a véle­ményt sokkal egyszerűbb módon, közvetlenül tudta volna megsze­rezni, ha kibővítette volna ezt a névsort, melynek alapján a ter­vezetet véleményadás és hozzá­szólás végett szétküldötiék. Ez a bürokratikus nehézség minden esetre szep'őt ejt azon a lelkesedésen, melyet az uj tör­vény hire keltett és nem teszi teljesen zavartalanná a várva- várt kodifikáciőt. E formai kifogáson túl érdem­ben különösen az a tervezett in­tézkedés kelt az országban ide­genkedést, maly szerint az álla­mi utaknak községeken és vá­rosi törvényhatóságokon beresz- tülvonulő átkelési szakaszai o y módon jutnak az állami utigazi- tás alá, hogy ez állam jogosult valamely átkelési szakasz fenn­tartása, vagy átépítése érdekében a községi hatóságtól hozzájáru­lást követelni. Az állam állapítja

Next

/
Thumbnails
Contents