Eger - napilap, 1933/2

1933-09-10 / 172. szám

2

E G E H

1933. szeptember 10.

sági Rt. érdekeit szolgálta. Semmiesetre lem lett volna szabad átszerelni a mai nyomorúságos viszonyok közt. Ebben a tekin tatban is állást foglal majd a vizagálat.

Heller Józaef dr.: Érvényesíteni kell a felelősségei.

Radii Károly: A zárszámadást már áprilisban a közgyűlés elé kellett volna hozni, tehát már úgyis elkéstek vele, mindegy, hogy még néháDy hétig várunk.

Heller József dr. szintén kifogásolta, hogy a zárszámadást négy hónapi késéssel hozták közgyűlésre. A 92 ezer dolláros kölcsönre megjegyzi, hogy az más tételnél volt az előző években beállítva.

Kálnoky István dr. (Közbeszól) Nem lehetett egész összegében beállítani, mart a bankzárlat után csak kis hányadát kaptuk meg, csak később folyósították a teljes összeget.

Heller József dr.: A kamat

lekötése előnyös volt 6 százalék mellett s hogy váltóval kötötték le, ez természates. A zárószámadást fenntartással tudomásul veheti a képviselőtestület.

vitéz Subik Károly: Heller képviselő úr nem győzött meg a zárőszámadás tekintetében. Itt van vitéz Pétery István miniszteri biztos, akinek a vizsgálata sok tekintetben változtathat azon. Míg a vizsgálat be nem fejeződik és vitéz Pétery litván jelentését meg nem teszi, semmiféle számadást tudomásul nem veszek, se fenntartással, se fenntartás nélkül.

Ringelhann Béla válaszolt ezután a felszólalásokra. A hálózati veszteség azért négy, mert tavaly még munkálalok folytak a hálózatokon. Gyöngyösön azért kevesebbe veszteség,mert kisebb a hálózat. Vitéz Pétery miniszteri biztos vizsgálata a mérlegre semmi befolyással nincs, ha kiderül, hogy a hálózat értéke kevesebb, megfelelő összeget áthoznak a mérleg másik oldalán lévő értékcsökkenési alapból. A 220 voltos átszerelésre föltétlenül szükség volt. De nem az Eger— Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. érdekében, mert tőle 5000 volttal veszi át a város az ár&mot. Neki irreleváns, hogy hány voltra alakítja át az áramot a város. A városnak azonban nem mindegy, bogy a hálózati vesztesége milyen Dagy. Mióta a város veszi ez áramot, kötelességem volt, hogy a hálózati veszteséget a minimálisra redukáljam. Fegyelmit érdemeltem volna, ha nem tettem volna meg.Ezenkívül csak ezzel a magasabb feszültséggel tudtam ellátni villannyal a távolabb fekvő új városrészeket.

Trak Géza polgármester feltette a kérdést szavazásra. A

közgyűlés szótöbbséggel elhatározta az érdemi tárgyalást és a zárőtzámadást elfogadta.

Frank Tivadar tanácsnok referálta azután az inségakció elszámolását és a Városi Fürdő Rt. zárszámadását. Az iaség^k- ció 104 ezer pengőbe került, az inségadőkból m g 19 ezer pangó nem folyt be. Frank Tivadar szavai a részletezésnél elvesztek a zajban, csak a fürdőszámadásnál csendesedtek el a képviselők. A női uszoda átépítése 53.780 pengőbe került, ebből 34 ezer pengői a város adott, 19 et a fűrdőüzem. A tél folyamán 10 ezer pengőt költöttek renoválásra, a vagyonállomány tehát 64 ezer pangővel emelkedett.

Radii Károly: A zárszámadást nem veszem tudomásul. Annakidején kijelentetek, hogy 20 ezer p ngőt kaptunk az államtól a fürdő átalakítására, ehez még 19 ezret szavazott meg a város. A fürdő 7—8 ezer pengővel túllép te a keretet, sőt a 39 ezer pengő 64 ezerre ugrott fel. Tiltakozom az ellen, hogy ezeket a túllépéseket, mint a múltban is mindig, utólag hozzák ide, amikor a képviselőtestület kész helyset előtt áll.

Frank Tivadar: Ezeket az összegeket a fürdőigazgatőság szavazta meg.

Vitéz Subik Károly: Meglepi, hogy még mindig vannak olyanok, akik ez ínségadóval hátralékban maradtak. Hozza a közgyűlés elé a város azok lajstromát, akik a nyomorenyhítés kötelessége alól ki akarják vonni magukat Csatlakozik Radii tiltakozásához, mert lehetetlennek tartja, hogy a közgyűlés beleegyezése nélkül ekkora túllépések legyenek. Nem adhat felmentést a képviselőtestület, mert 10 esztendő őta egyetlen építkezése nem volt a városnak, amelynél ne lettek volna súlyos összegű tűlkiadások. Forduljon a belügyminiszterhez a képviselőtestület « kérje tőle : oktassa ki a város vezetőségét arra, hogy a törvény a magisztrátust is kötelezi, nemcsak a polgárságot.

(FrankTivadar válaszolni «kar, azonban néhány mondat uíán a személyes támadás éles hangján csattan fel, úgyhogy a terem minden oldalán hangos tiltakozás kíséri szavait: így nem lehet beszélni ! Micsoda hang ez! lessék rendreutasítani !)

Vitéz Subik Károly: Polgármester úr, biztosítsa a közgyűlés rendjét és a tisztességes hangot.

(Trak Géza polgármester az egész, percekig tartó kavarodásban székében hátradőlve ül, néha megrázza a csengőt, de annak a hangja se bír csendet teremteni. Végre lecsillapul a vihar és a polgármester rendreutasítja

Frank Tivadart, aki folytatja vilaszát.)

Frank Tivadar: Olyan embereket kellett alkalmaznunk, akiknek munkateljesítménye nem volt százszázalékos. Ez volt az oka, hogy többe került az építkezés és azonkívül annrikáztak is a munkások.

(Itt megint kitör a vihar Radii Károly egy közbeszőlása miatt s Frank Tivadar a lármát tűi- kiáltva mondja Radii felé: maga is akarta a strandot! Radii: valótlan. Frank Tivadar : Akkor hazudik !)

Irak Géza polgármester: Kérem a tanácsnok urat, ne használjon imparlamentáris kifejezéseket.

Heller József dr: Meg kell bélyegezni ezt a tárgyalási módot, mert ilyen hangulatban nem lehet tárgyilagos mődon intézni a dolgokat. Az egész kérdés méregfoga ki van húzva, ha meggondoljuk, hogy a nyomorúságnak nincs határa s nem lehet előre megállapítani: mennyibe kerül ennek a nyomornak a likvidálása.

Dutkay Pál: Az ínségesek segítése csakugyan olyan kérdés, amelynél nem lehet előre megmondani, mennyibe fog kerülni. Ha jöttek volna ide a képviselőHasznos tudni

hogy Schmidthauer

Igmándi

keserűvlzéböl félpohárral elegendő, de sok esetben már néhány evőkanállal is.

j testület elé azzal, hogy kevés a pénz, biztosan megszavazták vol- ‘ na. Most már nem lehet rekrimi- ! nálni, de az is bizonyos, hogy felhatalmazást kellett volna kérni s akkor most nem lett volna ok a rekriminálásra. A szegény- gondozó nővéreknek mondjon köszönetét a város azért az oda edő és lelkes működésért, amelyet ez ínségesek ügyét intézték.

Vitéz Subik Károly: Nem

mondta, hogy másra költötte a a város a pénzt, csak azt kifo- gásol a, hogy éppen a fürdőre kö'tött. A belügyminisztériumnak nem leheteti tudomása arról, hogy ez a fürdő nem városi üzem, hanem részvénytársaság, mert különben nem adta volna beleegyezését abba, hogy közpénzeket egy részvénytársaságnak adjanak oda.

Néhány felszólalás után a közgyűlés elfogadta a számadásokat.

Meg kell szervezni a felsőtiszai érdekeltséget az ármentesitésre és kikötők létesítésére

Kis költséggel megoldható a partbiztosítás és a tömegárúk szállítása a Tiszán.

Eger, szeptember 9.

A Széchenyi emlékűt hajójának minden szabad fala tele volt kimutatásokkal, grafikonokkal és ábrákkal, amelyek a legutóbbi száz év változásait és jelentősebb eredményeit tüntették fel. Volt azonban ott egy százéves térkép is, amely elkerülte a figyelmet s amelyen minden mai tiszamenli község fel volt tüntetve 8 ezek, az akkori viszonyokhoz képest számottevő helységek voltak. Ennek a térképaek az adatai azóta megváltoztak s ezek a változások elszomorítóak, mert az egykor virágzó községek inkább visszafejlődtek, a nyomorúságnak és a kétségbeesésnek lettek tanyái.

Széchenyi nem így gondolta ezt. Neki az egész magyar Alföld megmentése volt a célja, nem pedig az, hogy az északi résznek feláldozásával teremtsen Szolnoktól délre virágzó életet. Széchenyi nagy művének befejezése nem volna nehéz, baszok, akiknek vitális érdekeik fűződnek ehhez, összefognának és közös erővel igyekeznének a part- biztosiiás, gátépítés, a Tiszához

vezető utak, kikötők és rakodók építésével a Felsőtisza vidékét mai helyzetéből kiemelai.

A legelső teendő volna tehát megszervezni a felsőtiszai érdekeltséget, amelyben Hever, Borsod, Szolnok és Szabóid vármegyék vennének tevékenyen részt.

Ez az érdekeltség közös vezetés alatt működve megállapítaná azokat a műveket, amelyek seját területein leginkább szükségesek i igyekeznek odahatni, hogy elsősorban ezek létesüljenek. Amellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Tiszát nemcsak balyőzhatővá keli tenni, hanem annak megközelíthetőségéről is gondoskodni kell s az érdekeltségnek igyekeznie kell minden évben egykét községet bekapcsolni a víziforgalomba.

Ha azután a helyi érdekeltség látná azt, amit tulajdonképpen csak most kezd észrevenni, hogy a vízi úton is lehet szállítani, mégpedig sokkal olcsóbban, mint másként, mindenütt meg fog mozdulni és igyekezni fog ebbe belekapcsolódni.