Eger - napilap, 1933/2

1933-08-27 / 164. szám

2 EGEK 1933. Buguastui 27. Igen gyakran életmentő Egy jó és gyors hashajtó, keserűvíz Mindig biztosan ható. döntő súllyal esik letb*. Elnöke az Orsz. Kát. Népszövetségnek ■ így közvetlen irányítója a ka­tolikus szervezkedésnek. Egyhá­zának mindenkor bátor védel­mezője és elesett híveinek meleg­lelkű szószólója. A keresztény szakszervezetekbe tömörült mun­kásság benne látja legerősebb támaszát. Minden komoly haza­fias törekvés nála visszhangra talál s mikor a közért áldozni kell, az elsők között is az első. Teljesen az idők embere s ezért főpásztori szava Demoiak az or­szágban bír súllyal, hanem a ha­tárokon túl i*. Apostoli egysze­rűsége, az elvekhez való hatá­rozott ragaszkodása, meleg szíve, áldozatkészsége, főpásztori böl­csessége s önm gát is feláldozó kötelesságtudása azok az eré­nyek, amelyek őt az ország egyik legnagyobb tekintélyévé avatják. Főpásztori munkájának gerin- ca a hitélet megújítása és meg szilárdítása. Ő maga évről-évre buzgón vesz részt lelkigyakor­latokon s papságát is elsőnek gyűjtötte egyba a budapesti Man- rézában lelkigyakorlatok elvég­zésére. Egyházmegyéjének plébániai szervezetét állandóan fejleszti és eddig 20 önálló lelkészséget ál­lított fel. A plébániáktól messze- fakvő helységekben, tanyákon szükségkápolnák létesítéséről gondoskodott. Papságának ne­velésére nagy gondot fordít, pjp- növendékeinek létszámát fel­emelte s a hittudományi főisko lát öt évfolyamúvá fejlesztette ki. Szelleme él papjaiban, azok egyházias falfogásában, fegyel­mezettségében és kötelességtalje- sítésében. Örök érdeme, hogy a forradalmi súlyos időkben, a vö­rös rémuralom idején, emikor a hatalmon levők részéről oly sok súlyos meghurcoltatás érte s mi­kor egyházmegyéje a megszállók előnyomulása következtében há­rom részre szakadt, papjai kö­zül egy sem tántorodott meg. Papjainak nemcsak elöljárója, de szerető atyja is. Az ifjúság katolikus nevelése érdekében tartja fenn nagy ál­dozatokkal, káptalanával együtt a fenntartási alapját elvesztett érseki jogakadémiát, azonkívül segíti az Albertinum Menta út­ján az egyetemeken tanuló ka­tolikus ifjúságot. Mindjárt kor­mányzása első éveiben kibőví­tette az érseki Szent József in­ternéiül! és az itt kedvezményes, illetve ingyenes ellátásban ré­A gyémántmiséi jubileum al­kalmából ünnepet ül az egész magyar katolikus társadalom, az egri egyházmegye, a hivatalos vármegye és város és a polgár­ság egyeteme. i—nm—hmm ninminiifFii'n i imniuii m szesülő tanulók tartáidíját saját­jából fedezi. A tanítóképző in- teroáíu« cMjaira az érseki rezi­dencia egyik szárnyát reLdezte be, ahol a növendékeket tetemes anyagi támogatásban részesíti. Az angolkisasszonyok intézeté­nek fejlesztése és felszerelése legnagyobbrészt az ő áldozat- készségét dicséri, s támogatásá­val nyilt meg ez ország egyetlen katolikus jellegű fiú felsőkeres­kedelmi iskolája is Egerben. Kormányzása elatt egyházme­gyéjében 20 zárdaiskola épült fel; ezek közül az ö költségén, vagy tetemes anyagi támogatá­sával a legtöbb. A népoktatás ügye is közel állott szívéhez és nemcsak székvárosában, hanem az egész egyházmegyében nagy fejlődést mutat kormányzása óta. Nam feledkezett meg az iparos ifjúság neveléséről sem, amikor szintén nagy anyagi áldozatok­kal lehetővé tette, hogy az egri Kato'ikus Legényegylet és a vele kapcsolatos internátus kiépüljön. A szegényeknek nagy jólevője és gyámolítőja. Egész tömeget tesznek ki azok, akiknek pénzt, tejet, tűzifát, ebédet juttatott. A szegényügy intézményes megol­dására szolgáló Egri Nor­mát az ő jóváhagyásával és támogatásával szervezik meg, ugyancsak ő elapítja ebből a célból a szegénygondoző nővé­rek szerzetét, amelynek anya­háza szintén az ö áldozatkész­ségéből épült fel. Az egri do­hánygyárban saját költségén cse- csemővődő otthont állít fel s azt a mai napig is ő tartja fenn. Annak idején kivette részét a háborús jőtékonyságból is; a hadbavonultak családjait segé­lyezte, pusztaszikszői kastélyá­ban hadikőrházat, redizenciájá- ban pedig lábbadoző otthont ren­dezett be. Birtokain még a há­ború alatt házhelyet juttatott a hadiözvegyeknek és hadirokkan- laknak s földdel, tűzifával, éle­lemmel támogatta őket s támo­gatja még ma is. Hogy székvárosának, Egernek fejlődése körül milyen érdemei vannak, mindenki tudja. Az Ér­sekkertet a városnak ajándékoz­ta, az érseki meleg fürdőket a város kezére juttatta, a Deák Ferenc uccán kertjéből olcsó vil­latelkeket parcelláztatott, ugyan­csak kertjének feláldozásával tette lehetővé két városrész ősz- szekötését és közbenjárásának köszönhető a legutóbbi idők uj középületeinek emelése is. Az egri egyházmegye összes plébániai és szerzetesi templo­maiban ünnepéiyeshálaadó szent­misét mutatnak be Te Deummal. Az egri fő székesegyházban va­sárnap reggel 9 órakor Kriston Endre püspök pontifikái ünnppi szentmisét. A misén megjelen­nek a polgári és katon i hatósá­gok, testületek és társadalmi egyesületek is. A díszközgyűlések sorrendben a kővetkezők: Az egri egyházközségi képvi­selőtestület augusztus 27 én, va­sárnap délelőtt fél tizenegy őra­London, augusztus 26. A buzaértekezleten pénteken dél­után megegyezés jött tétre és ez egyezmény hivatalos szövegét a késő délutáni órákban írták alá. Az egyezmény megkötését Bannet kanadai miniszterelnök fáradhatatlan «unkáján kívül annak tulajdonítják, hogy a meg­egyezés el nem érése esetén az amerikai földművelésügyi minisz­ter ba akarta váltani fenyegeté­sét, vagyis a felajánlott 15 szá­zalék helyett ctak 100 százalék­kal csökkentették volna az Egye­sült Államok búzaterületét, más­részt pedig a kormány támoga­tásban részesítette volna a búza kivitelét és amerikai dumping búzával árasztották volna el az egész világpiacot. Igen nagy kérdés volt a búza világpiaci árszínvonala megálla­pításánál mutatkozó ellentéteken kívül az a tény is, hogy a leg­utóbbi aratási eredmények el'o­Tisza-Pélg, 1933. Trianon 14. augusztus. C»ak pár hete műit, hogy a Tisza féktelen víztömegei lecsil­lapodtak. A XX-ik század mo­dern korszakának embere árvíz- védelmi intézkedésekkel zabo­lázta meg a rakoncátlan folyót. Ezelőtt 10—12.000 évvel valószí­nűen nem voltak még árvíz vé­delmi intézkedések. Az Ős-Tisza lem a térképrajz egyágű hullá­mos vonalán szállította vizét a Nagy Magyar Alföldre, óriás mellékfolyókat bociáiolt ki ma­gából, több négyzetkilométernyi szigeteket ölelt körűi s nagyki­kor tart közgyűlést a Ferencesek fehértermében a Főpásztor üd­vözlésére. Eger város képviselőtestületé­nek díszközgyűlése augusztus 26 ón délután fél 4 órakor lesz. Heves vármegye törvényható­sága pedig augusztus 28 áD, a gyémántmise napján délelőtt fél 11 órakor tart díszközgyűlést. lódása következtében ez egész világon az idén sokkal nagyobb buz'rfelesleg fog rendelkezésre állni, mint ahogyan számították. A értekezlet utolsó teljes ülése délután fél 2 óra tájban ért vé­get. A legtöbb kiküldött moso- lyogva hagyta el a kanadai fő­biztos palotáját. A konferencián a nemzetközi bűza árát 12 aranyfrankban ál­lapították meg. Az egyezményt tegnap este fél 10 órakor írták alá s a megál­lapodás szerint a három kisebb gabonatermelő állam : Magyar- ország, Bulgária, Románia szá­mára a jövö gazdasági évre 50 millió buthelben irányozták elő a termelhető gabonamennyiséget- Az importállamok kötelezettséget vállaltak a fogyasztás növelésé­re és ígéretet tettek arra is, hogy a bűza vámtételeit mérsékelni fogják. terjedésű árterei valóságos bel­földi tengerekké dagadtak. A vízben szegény Mátra őskori em­berét letelepülésre csalogatta a hatalmas víz tükör, melynek a környékén dús füves legelők kí­nálkoztak. Őskori telepre bukkanok. Egy jűiimi délusánon Péiy község határában sétáltam. Fél­füllel hallottam, hogy a Jánou- laposán víz-levezető árkot húz­tak a kubikosok. Cierépdarabo- kat és megégett állati csontokat találtak jő százméteres szaka­szon a feltört gyep alatt. Ez a Ünnepi díszközgyűlések és hálaadó szentmisék Megegyezéssel végződött a búzakonferencia Tizenkét aranyfrankban állapították meg a nemzetközi búza árát. Őskori telep Tisza-Pély határában Az Ős-Tisza árja öntötte el a Mátrától délre húzódó telepeket. A neolit-ember tragédiája.

Next

/
Thumbnails
Contents