Eger - napilap, 1933/2
1933-08-27 / 164. szám
1933. augusztus 27. EGEB 3 ROVARIRTÓ használatánál. Mindenütt kaphatói híradás annál is inkább érdekelt, mert valamikor a Tisza egyik ága folydogált a környéken. A szik p-.dig arról beszélt, hogy századokig, tán ezredekig állhatott víz-fenéken a János-le- gelő, tehát azok a cserépdara- bok nagyon régi kultúra emlékei lehetnek. Az árok psremln a kiásott földtömegek közé ás az árok- oldalba beágazva tényleg cserépdarabokat láttam. A kővé keményedéit szikes, agyagos földet csak nehezen tudtam eltávolítani. Egy órai kínlódás után vagy húsz darabot sikerült kibányásznom. Säjnor, jellemző darabokat nem találtam. Az esőzések miatt csak egy héttel később kereshettem fel újra a lelőhelyet, de már — ásóval. Délig ástam. Ez a műkedvelő régé zeti kirándulás az író »minden lében kanáN kedvtelése volt ugyan, de nagyon érdekes, tőt értékes tapasztalatokkal fejeződött be. A gyep szín-réteg alól 50—60 darab edény-darabot ástam ki, egyi- ken-másikon ételmaradványok cdaszáradt nyomaival. Az őikori emberek tűzhelye lehetett itt. Megüszkösödött, felig elégett állati cion'.ok tanúskodnak e föltevés mellett. A katasztrófa. A Mátra kődszerű kék fátylakba takarózik a forró párákkal remegő messzeségben. Áll hallgatagon, titokzatos némasággal, egyetlen koronatanújaként az évezredekkel ezelőtt átélt katasztrófának. Az állattenyésztés kezdetleges fokán álló neolit embert leosalogatts a hegyről a zölden viruló sík és az ős folyó. Levonult tehát kőszerszámaival és kecskéivel a közeli Alföldre, ahol vizet és füvet bőven talált. S most azok a kBgylő-maradvá- nyok beszélnek, amalyek az őskori edények mellett nyugszanak az évezredes sírban. Elmondják a kagylók, hogy rettenetes víztömeg zűdűlt ezekre a telepekre. Az őslakóhat elsodorta az ár, a szerencsésebbek pedig visszsmanekültek a Mátrába. Az Alfölden, a Tisza-tájakon tehát fejlődéiéban megakadt a neolit- kultúra. A víz a telepeket lassan betemette iizeppal, agyaggal és tanyát vert közöttük a kagyló. Meddig állhatott itt a víz? Ki tudja ! Hiszen az Ős-Túza áradásának maradványa, a Nagy Ér, emberemlékezet óta folydogált a János-legelő szomszédságában mindaddig, amíg a Tiiza szabályozás el nem tűntette ... A kubikusok ásója itt {«.napvilágra hozott egy régi tragédiát. Tíz-, tizenkétezer éves edények. A kezdetleges égetésü edények természetesen az Őskori ember ízlését is f -lölelik. A lelet több nyire vastagfalű nagyméretű tálak, szélé« szájú fazekak és fü- letlen díszesebb cserép csészék maradványaiból áll. Az edényeket kézzel formázták. Belső oldalukat éles kova-kővel kaparták simára. A színük többnyire szürke és halvány okker. A cie- répdarebok díszítése a nyers agyagba vágott cikk-cakkos meander. Egyik-másik darabon kigyőző és merőleges vooaldísze- ket is láthatunk. Kedvelt díszítési forma az ujjnyomok füzére. A neolit fazekas az űjját bale- bökdöste az agyagba, sokszor játékosan, ötletszerűen, sokszor egymás mellé, köröskörül ez edényen. Úgy látszik, tetszett neki ez a díszítési mőd, mert egy kisebb csésze alján, több fazékmaradványon és négy jókora edény darabon is megtaláltam. Az őttelep származása valószí nüen az ifjabb paleolit végére és a neolit kor kezdetére tehető, vagyis a két kőkorszak közé illeszkedik. Ez pádig 10—12 000 esztendőt jelent. Persze ez csak föltevés. További szakszerű ásatások deríthetnek fényt az Alföld neolit kultúrájára. A Mátra-alatti rőnaság a kőkorszakban sűrűu lakott terület volt, amit ez is bizonyít, hogy Tarnaszentmik- lőson és Pály határában évezredeket megért cserépdarabokat fordít ki a földből az — eke. A Jánoj legelő megnyitotta a titkát. Tíz évezred mélységeiből küldi most az árvízzel sújtott őskori ember üdvözleté*. Jakab József. Közel százan utaztak Egerből az „Ember Tragédiája“ szegedi szabadtéri előadására Eger, augusztus 26 A ma délben Szegedre indult filléres gyors iránt Egerbea nagy érd klődés nyilvánult meg. Ezt az érdeklődést kétségtelenül az »Ember tragédiája« szabadtéri előadása idézte fel, amely fényei külsőségek között éppen szombaton este 8 órakor zajlik le a gyönyö.ü szegedi dőmtéren a Nemzeti Színház legjobbjainak főszereplésével. A kétnapos szegedi kirándulásra Egerből közel százan úsztak el. Ikofgtrfqfápa áff ^ mindennap reggeltől-éjfélig hasznos és szórakoztató műsort közvetít, 86 pengős árban mindenütt kapható a 2+1-lámpás 7016-os báiílMP' Gyártja: Orion izzólámpagyár Oda. (Az egri Érsek gyémántmiséje alkalmára.) Urunk, nagy Isten, népek őre, atyja, Nyíljon meg ma szent csillagtrónusod, Tekints felénk: a tépett magyarokra, Eger Főpapja mond Tedeumott Csak tegnap volt — Előtted mi sem vénül — Mikor lángot gyújtói szive felett. Lényed kiröppent egyetlen súgóra Lobbanta lángra e szövétneket. Csak tegnap volt, hogy várt reá az oltár, Melyen első miséje szárnyra kelt. Arany felhők, mik akkor szállton szálltak, Most bibor-alkony lángja lett. Keblében nőtt beojtott, szent kegyelmed, — Adhatsz a szívbe többet még talán? — S nem törte meg sasszárnyait az Étet Nemzetsorsunk sötét ravatalán! Dús kézzel szórta élete virágit, Segített Ö mindenkinek fián, Gyámot-kéz lett és élő stáció a Sebektől torz magyar Kálvárián. Volt Mózes-tábla szigorú paranccsal, Erős kőgát a romlások előtt; Volt zárkö, mint a nagy hegyeknek tömbje, Melyen keservek vize megtörött. Forrása tett Ö szent, nagy akarásnak, Folyton frissülni járt hozzá a hit, S munkás keze a gépet el nem hagyta: Ma is tartja száz kéz motorait. Pünkösdi lelkek lépnek fel szavára, — A munka malma sok hivöt kiván —, Hogy feltámadjon az új Magyarország, Szörnyű időknek sebzett homlokán / Érsek Atyánk! Rómában száll misédnek oltárfüstje, Hol szeretettel néz Rád Vatikán, S régi erődnek megfrissült hevével Zarándokolsz a Scala Santa-nán. S mig napsugárban fénylik hajezüstöd, Egyházmegyéd hódolva gondol Rád: Az egri Dómban áldást esd fejedre S érzi Rómának tömjén illatát! Eger, 1933. augusztus. vitéz Veszprémy Dezső. DONTO SIKER ŐSZIEK TRÁGYÁZÁSÁNÁL r r r r-VAL Kérjen azonnal árajánlatot PÉTI NITROGÉN HUTrAGYAGYAR RT., Budapest, V, Náder-ulca v89Y k örz étkén viselőn h nél: Domány József |«-- Miskolc, Széchenyi ucca 25. -