Eger - napilap, 1933/2
1933-08-24 / 162. szám
2 EGEK 1983. eugusz'u* 24. Annak igazolására, hogy mennyire szükség van a legszigorúbb takarékosságra, három esetet ismertetek a városi képviselők tájékoztatására. Az útiszámlákra az 1931. évben 2500 pengő előirányzat mellett 4 ezer 104 pengőt használtak fel, ebből az összegből dr. Kálnoky István tanácsos 2 ezer 644 pengőt vett igénybe 88 napért, vagyis három nappal kevesebbet mint három hónap. Az 1932. évben az előirányzati 2000 pengővel szemben 4 ezer 937 pengőt vettek fel ezen a címen. Ebből az összegből Trak Géza polgármesterre 1 ezer 047 pengő esik, dr. Kálnoky István tanácsnokra 3 ezer 129 pengő 114 napért, vagyis 8 nappal kevesebb négy hónapnál, a különbözeti kis összeg hét tisztviselő között oszlik meg. Meg kell jegyeznem, hogy a legtöbb utiszámla az 1931 és 1932. évben 2—3 napos, ezek között vasárnapok és ünnepnapok is vannak, mint Űrnapja, stb. A gépüzemeknél Ringelhann Béla igazgató 1932. évi utiszámlája 1 ezer 929 pengőt tett ki. A polgármester rendelkezésére egy 5000 pengős diskrecionális ösz- szeget szavazott meg a képviselő- testület az úgynevezett szemérmes igazi szegények részére. Ilyen körülmények között nem tartom megengedhetőnek, hogy ebből az összegből a polgármester egy magas állású városi tisztviselőnek 1931. évben 100 pengőt, az 1932. évben kétszer 120—120 vagyis 240 pengőt utalványozott akkor, amikor sok száz nyomorgó szemérmes szegényünk van a földműves, iparos és középosztály nyugdíj nélküli özvegyei között, akiknek nem jut 10—20 pengő adomány a nyomor könnyeinek felszáritására. Az egyik fővárosi napilap 1932. évi jubileumi számában Eger város ismertetéséről megjelent köziemé nyért a polgármester ezer pengőt utalt ki, amely összeg előttem érthetetlen módon a város irodaszerek és nyomtatványok költségvetési rovata terhére lett kiadásba helyezve. A város mai nehéz helyzetében, a- mikor most fontos kötelezettségeinek a legtöbb esetben csak késedelmesen tud eleget tenni, nem szabad ily tekintélyes összeggel honorálni egy hírlapi közleményt. Ezek után azt kérdem a m. t. városi képviselőktől, nem e köte • lessége minden képviselőnek kizárólag a város és az adófizetők érdekeit szem előtt tartva kérlelhetetlenül végrehajtani a legszigorúbb takarékosságot. Nincs joga senkinek 95 százalékban a mindennapi létért küzdő adófizető polgárok zsebére gavalléroskodni. Ennek legyen már egyszer vége, azért vagyunk a lakosság bizalmából a képviselőtestület tagjai, hogy minden fillért megtakarítsunk és kizárólag a város érdekeit szolgáljuk. Elszomorító jelenség, hogy ismét megindúlt a nagy mozgósítás, de meg vagyok győződve, hogy a városi képviselők kivétel nélkül megfognak jelenni a közgyűlésen, nem engedik magukat az érdekeltektől befolyásolni és kizárólag a város érdekeit szem előtt tartva felemelik tiltakozó szavukat egyesek eddigi nagylelkűségével szemben az adófizetők rovására. Eger, 1933. augusztus 23. Radii Károly, városi képviselő. Egeren vonultak at tegnap este a Hitler-ifjak a város mai súlyos anyagi viszonyai mellett az adófizető polgárságot magasabb pótadóval terheljük, amikor helyzetünk a legszigorúbb takarékosságot parancsolja. Mint ismeretes, a fizetési pótlékok, stb. megvonására vonatkozólag legelső indítványomat január hónapban adtam be, amikor a strandfürdőről még szó sem volt, mert az igazgatóság csak április 18-ikán szavazta azt meg. Akkor indítványomat visszavontam abban a reményben, hogy tájékoztatásom alapján a város anyagi helyzete javúlni fog. Mivel, — saj nos, — arról győződtem meg későb - ben, hogy a város pénzügyi helyzete kritikussá vált, különösen a villanygyári egymillió pengőt kitevő függő adósságok miatt, kötelességemnek tartottam indítványomat júniusban újból beterjeszteni. Júliusban terjesztettem be második indítványomat a polgármester lakása világításának és fűtésének megszüntetésére vonatkozólag, mert nem találtam megengedhetőnek beszerzettadataim alapján, hogy amikor a belügyminiszter az 1928. évben a természetbeni járandóságokat betiltotta és ezek csak térítmény ellenében voltak továbbra is igénybe vehetők, a közgyűlés által a fűtés és világítás fedezésére megállapított 360 pengő külön munkaátalány ellenében a polgármester az 1932. évben 18 ezer 270 hw. ó. villanyt használjon fel, amiért nekünk adófizető fogyasztóknak 1461 pengő 80 fillért kellene fizetni, továbbá a fűtésre 50 métermázsa kőszén és 140 q tűzifa 590 pengő értéket, vagyis a 360 pengő térítési összeg ötszörösét használjon fel. Ezzel szemben a Korona szálloda 42 vendégszobájának a két emeleti folyosójával együtt az 1932. évben mindössze 11 ezer 700 hw. villanyfogyasztása volt. Hogy indítványaim beadása a város érdekében mennyire kötelességszerű volt, adatokkal tájékoztatom a képviselőtestületet s ezekből meg fognak győződni a képviselők, hogy igazságérzetem vezérelt és az adófizetők érdeke. Ezt a strandfürdővel kapcsolatba hozni rossz- indulat és hangulatkeltés abban a reményben, hogy igy talán a képviselőtestület indítványaimat elveti. A városnak 1933. évi kölcsöntartozása 4 millió 428 ezer 933 pengőt tett ki, ezeufelül a villanygyárnak egy millió pengő függő tartozása volt. Előre látható volt, hogy a város 1 millió 718 ezer 627 pengős költségvetését nem bírja el, még kevésbbé a 609 ezer 899 pengő tőketörlesztés, kamat és költségterhei. A belügyminiszter 260 ezer pengővel csökkentette ugyan a büdzsét, de még ez sem volt elfogadható, mert a város adófizetői legfeljebb egy millió pengős költségvetést bírnak el. Mint ismeretes az adók, adópótlékok az 1933. év terhére jelentékenyen emelkedtek, ennek ellenére az adóbevételek mégis csökkentek, az adófizetők teherbíró képésségé- nek leromlásával. Ennek a következménye az lett, hogy csak a várost megillető nagyobb adóbevételeket számításba véve, a hátrálékok évről-évre emelkedtek és pedig: 1930 1931 1932 évben városi pótadó hátrálék . P 152.294 167.091 191.498 fogyasztási adó hátrálék . P 84.525 122.549 160.077 kereseti adó hátrálék . P 64.480 80.644 133.645 összes városi adóhátrálék . P 485.220 Eger város terhére az 1932. évi összes (állami is) kivetett adó 2 millió 275 ezer 114 P erre befolyt összesen . . 823 „ 858 „ maradt hátrálék az 1933. évre . . .1 millió 451 ezer 296 P A várost terhelő roppant adóhátralékokat figyelembe véve, de különösen azt, hogy e hátrálékok legnagyobb része behajthatatlanná vált, mert adófizetőink 40 százalékban tönkrementek; figyelembe véve továbbá azt, hogy a vízvezeték és csatornázás létesítése, különösen a háztulajdonosokat legnagyobbrészt tönkretette; számításba véve a 220 voltra való áttérés egy millió egyszázezer pengőt kitevő s a városi háztulajdonosokat és lakókat (uj égők) sújtó költségeit; továbbá azt, hogy az országban a legdrá gább villanyt és vízdíjat mi fizetjük: kérdem a képviselőtestület tag jait, hogy a városnak ebben a kétségbeejtő helyzetében nem parancsoló kötelességünk-e a vezetőséget a legszigorúbb takarékosságra szorítani és a jobb időkben megszavazott pótlékokat és mindenféle kedvezményt kivétel nélkül megszüntetni, hogy a város pénzügyi egyensúlyát biztosíthassuk ? Parancsoló kötelesség ez ma annál is inkább, mert a megélhetési viszonyok azóta lényegesen javúltak, ára semminek nincsen, mezőgazda, iparos, kereskedő és bortermelő majdnem ingyen adja árúját, mert élni kell. Tekintetbe kell venni azt is, hogy sem a vármegyénél vagy más hivatalnál, sem az államnál semmiféle más pótilletmény a törvényesen megállapított fizetésen felül nincsen. Tájékozásúl le kell szögeznem, hogy az utolsó 1914. évi békeévben az összes tisztviselői fizetések 163 ezer pengőt tettek ki, most 451 ezer pengőt Ez nem áll arányban a munkatöbblettel. A városnak ez az elszomorító helyzete és kizárólag az elviselhetetlen terhek alatt roskadozó adófizetők érdeke késztetett három indítványom benyújtására. Sem testvérvárosunkban Gyöngyösön, de az ország egyetlen városában egy fillér villanykedvezménye sincsen a városi tisztviselőknek, csak Egerben. Miskolc, Debrecen és más gazda gabb törvényhatósági, megyei városok 1933. évi költségvetésének tárgyalásánál a polgármesterek önként jelentették be a közgyűlésnek, hogy tekintettel a város nehéz anyagi helyzetére a pótilletményekröl stb. a tisztviselői kar részben vagy egészben lemondott. Ezt Egerben annál is inkább meg kellett volna tenni, mert a város összes terheit az adófizetők viselik. Indítványom alapján igen tekintélyes összegek megtakarításáról van szó és pedig: pótilletmények .......................32 ezer 760 P k ülön magánmunkálatok díjai 3 „ 068 „ anyakönyvi tiszteletdíjak. . 1 „ 891 „ reprezentációs költségek . . 3 „ 240 „ külön munkaátalányok 4 tisztviselőnél ........................ 2 „ 985 „ M ellékjárandóságok összege 43 ezer 944 P villanykedvezmény 50°/o . . 3 ezer 864 P polgármester 18.270 hw. teljes fogyasztási értéke á 8 f 1 „ 461 „ Ringelhann Béla (mivel csak egy óra van az épületen,) körülbelül ...... 400 „ polgármesteri lakás fűtése . 590 vili anygyári igazgatói lakás fűtése............................. 860 „ Ö sszes kedvezmények 51 ezer 119 P Ez összeg megtakarítása pótadó szempontjából a 219 ezer 77 pengő fedezetlen kiadás 60%-os pótadó kulcs alapján 74% pótadó csökkenést jelent és igy 46°lo volna a pótadó. Eger, augusztus 23. Tegnap este 8 őrá tájban Egeren is átvonultak magyarországi kőrútjuk alkalmával a Hitler-ifjak. A nyolcvan barnsingea fiatalember, akik a százhúszezre* szervezetbe tömörült nénnt ifjúsági mozgalmat reprezentálják Magyarortzágon, Budapestről indult el öt Mavart autóbuszon viBécs, augusztus 23. Kedden újra kereskedelmi tárgyalások kezdődtek meg Bécs- ben Ausztria és Magyarország déki körútra. Tegnap estére a Mátrán, Egeren és a Bükkön keresztül Miskolcra érkeztek, ahol ÜDnepélyesfn fogadták őket és ott töltötték az éjszakát is. Eger ucoáin fcz autóbuszok lassan hajtottak keresztül s a kocsikból élénk nőtázás és üdvözlő kiáltások közben nézték meg a német fiúk városunkat. között. Ezeknek a tárgyalásoknak különös érdekességet adnak azok a hírek, amelyek Mussolini és Dollfuss riccionei találkozáséA Jövő hónap 16-án kezdődik meg a tanítás az összes iskolákban Eger, augusztus 23. A kultuszminiszter, tekintettel arra, hogy az ezávi nagy szünidő a kedvezőtlen időjárás miatt aránylag nem igen tudott megfelelő alkalmat nyújtani arra, hogy a tanulóifjúság nyaraljon s a remélhető kedvező időjárást testi és szellemi egészsége érdekében kellőleg kihasználhassa, azért úgy intézkedett, hogy az az eddigi rendelkezésektől eltérő| Dg a középiskolákban,középfokú és alsőfoku iskolákban a reodes tanítás szeptember 16-án kezdődjék meg. A tanév megnyitása szeptember 15 én tartandó s ennek megfelelően a tanév elején az iskolai és egyéb teendőket is (különféle vizsgálatok) ugyanannyi nappal később kell végezni, mint ahány nappal később kezdődik meg a tanítás. Nincs már akadálya az osztrák—magyar kereskedelmi szerződésnek Még ezen a héten életbelép az új szerződés.
