Eger - napilap, 1933/1
1933-05-21 / 109. szám
«HH 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XJL1V. évfolyam 109. szám ♦ Vasárnap & Eger, 1933 május 21 Köszöntjük az akaratot, a tetteket garántáló emericánás megmozdulást, amely az ország nyugati részében elért eredményei után ím elérkezett a keleti végekre. Köszöntjük a tavaszi lendületet, mellyel az Emerlcana most odahajol az elernyedt, fásult katolikus intelligencia fölé, hogy fölrázza, tettekre serkentse és életre hívja a város katolikus értelmiségét, — talán a tizenkettedik órában. Az Emericana létjogosultságát, annak roppant korszerűsége igazolja. Az Emericana születése nyomán uj szellem vonult be a társadalmi és közéletbe. Ez a szellem a magyar közönyből való kivetköződés, a lemondás ős megalkuvás negáoiőja, a katolikus magyarság jövendőjének reményteljes auspiciuma. Ez a szellem a katolikus gondolat érvényesítésének szolgálata, mely az egyetem és főiskola aulájától kezdve végig egy életen át azon munkálkodik, hogy a katolicizmus belső eszményiségőt, a katolikumot belevigye a társadalmi és közéletbe, hogy a katolikus világnézet erejét szét- árassza a gyakorlati élet minden fázisára, hogy ezáltal a magyarság katolikus alapjainak restaurálását, a katolikus magyar értelmiség regenerálásának nagy feladatát teljesítse, E cél elérése érdekében az Emericana első feladatának tekintette az egyetemi és főiskolai ifjúság erkölcsi és anyagi felkarolását; az Emericana karon- fogja az ifjúságot, hogy az egyetemi és főiskolai élet ezer nehézségei között szerető, segítő lélekkel végigvezesse, s aztán a diploma megszerzése után elhelyezze a társadalmi és közélet fórumain, ahonnan a katolikus intelligencia az évek során leszorult. Az Emericana az ifjúság ügyének felkarolását és megoldását csak a már végzett, a volt egyetemi és főiskolai polgárok, a beérkezett és állásban lévő »öregurak«, dominusok segítségével oldhatja meg. Viszont az »öregurak« rendszeres aktivitását csak szervezett keretek mögül lehet irányítani. Ez a corporatiős szervezet, ez a keret: az emerioanás convent.Nem más ez, mint egy-egy város katolikus centruma, ahonnan irányítást, vezetést és befolyást nyer a társadalmi és közélet. Innen kell kiáradnia a katolikus élet lüktető erejének, innen kell indulnia a nagy akcióknak. Mert: »tettek nélkül a Iegmagaszto- sabb sugallat is semmis I< mondotta előrelátó bölcsességgel li- ziői Szt. Teréz. Az egri emericanás convent ilyen katolikus szellemtől vezetett, aktiv testület akar lenni. Nem új egyesület — a többi mellé, hanem a réginek új tartalommal, cselekvőséggel való telítése kíván lenni az Agria conventje. Felemelkedés a régi közönyből, elindulás a »vita Eger, május 20. Igen érdekes és megvalósulása esetén nem kevéssé sérelmes kormányintézkedés terve került szóba a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén, lobiás József műszaki főtanácsos útügyi jelentése után Okolicsányi Imre alispán felkérte a referáló főtanácsost, hogy ismertesse azt a tervezetet, amelyet a vármegyei utak államosítására dolgoztat ki a kormány. Tóbiás József elmondotta, hogy a múlt héten tanácskozás volt a kereskedelemügyi minisztériumban, amelyen résztvettek az ősz- szes államépítészeti hivatalok vezetői. Az értekezleten szóba került ez uj közúti törvény és ennek keretében az a terv, hogy a vármegyei utak egy részét a kormány a törvényhozás útján államosítani kivánja. Eddig négyezer kilométer hosszú az állami úthálózat, a kormány most ezt tízezer kilométerre akarja kiterjeszteni, ami annyit jelent, hogy átlag 200— 250 kilométernyi úthálózatot vesznek ki a vármegyék kezéből. Tekintettel arra, hogy Hevesmegye törvényhatósági úthálózata 750 kilométer hosszú, a megyei utak egyharmadát érintené az államosítási terv, a többi, mint községi út, a megye gondjában maradna. Kétségtelen, hogy az állsm ezzel nagy terhet venne le a törvényhatóságokról, mégis ez az intézkedés aggodalmat kelthet a vármegyékben, különösen Hevesmegyében. Az anyagi részben ugyanis úgy intézkedik a tervezet, hogy a megyei közúti alapba btfolyó egész összeg a kereskedelmi minisztérium rendelkezésére áll, azt központilag kezelik s a minisztérium a központból folyósítja vissza a várcuova« felé, friss lendület, új hit és igazibb élet: ezt ígéri az emericanás convent! Ezt az új tavaszi hitet, lendületet és erőt, s a mindezt tápláló cselekvő akaratot köszöntjük ez Emerioanában. • Dr. Tóth József. megyei, helyesebben most már »község!« utak fenntartására szükséges összeget. Ennek az intézkedésnek a veszedelme abban rejlik, hogy a vármegyékben msgnövekedett állami utak fenntartására a központi alap pénze annyira elaprózódik, hogy a községi utak fenntartására visszaadott összeg nem lesz elegendő. Az állam ma kilométerenként négyszáz pengőnél többet nem tud áldozni útjaira, holott a nyugati államok ennek tízszeresét fordítják útfenntartásra. A vármegyék zöme ezer pengőt költ az utakra, Pest megye kétezret. Vannak azonban oly rossz anyagi viszonyok közt élő megyék, amelyek közúti alapja teljesen kimerült. Csongrád vármegye például az elmúlt évben egyetlen gramm követ sem tudott útjaira adni, Szabolcs is oly rooz- szul áll, hogy kilométerenként csak hét köbméter kavicsot képes fenntartásra fordítani, holott harmincötöt kellene. Ha ezeket meggondoljuk, kiderül, hogy az új közúti törvényjavaslat csak azokra a vármegyékre nézve jelent előnyt, amelyeknek közúti alapja rossz helyzetben van. De Heves vármegyére, amelynek közúti alapja mindig elegendő összeget biztosított az utaknak, — föltétlenül veszteséggel járna, mert elképzelhetetlen, hogy az új rendszer mellett annyi pénz jutna az utak fenntartására, mint eddig; nem is szólva arról, hogy új utak építésére majd gondolni sem lehet. Ebben a formában tehát aggodalmas a terv, legfeljebb olyan megoldást lehetne találni, hogy a befolyó jövedelemnek csak egy részét kapja az állam, annál is inkább, mert elképzelhetetlen, hogy az összes utak ügyét és fedezetét központilag lehessen adminisztrálni. Tóbiás József referátumára Hedry József dr. főispán válaszolt. Kijelentette, hogy tudomása szerint a tervezet még csak előkészítő stádiumban van és megvalósításáig még sok tárgyaláson fog keresztülmenni. A kormány már 1923-ban is foglalkozott ezzel a gondolattal, de azóta sem lett belőle semmi különböző nehézségei miatt. Mindenesetre ígéretet tett, hogy a tárgyalások folyamán hangoztatni fogja Heves vármegye álláspontját. Ifj. vitéz Horthy Miklós élén jön Egerbe pünkösdkor a világbajnok magyar vízipóló csapat, Eger, május 20. Pünkösd hétfője négy társadalmi ünnepi lesz Egernek. Olimpiai győzelme után első útja Egerbe vezet a világbajnok magyar vizipőlő csapatnak. Beavatott helyről nyert értesülés sza- rint ifj. vitéz Horthy Miklós a % szövetség nagynevű elnöke fogja Egerbe vezetni a diadalmas győzők oaspatá*, ezzel is dokumentálva azt, hogy Eger a magyar űszősport bölcsője s ma is a vidék űszőiportjának gócpontja. A város vezetősége az olimpiai győzőket impozáns, fényes fogadtatásban részesíti, melynek előkészületei már a legnagyobb mértékben megindultak. Eger társadalmának minden rétegét megmozgató nagyarányú érdeklődés nyilvánul meg az olimpiai győzők egri szereplése iránt s Dobó városának ódon falai között magyaros vendégszeretettel és melegséggel fogadják az ifjú magyar hősöket. A kereszténypárt nem előlegez bizalmat a kormánynak. Budapest, május 20. Az Eger tegnapi számában megírtuk, hogy a kereszténypárt értekezletén dönteni fognak a miniszterelnök emlékezetes beszéde folytán előállott jhelyzet kapcsán afölött, hogy a párt .továbbra is jóindulatú semlegesÁllamosítani akarják a vármegyei utakat? Az új közúti törvényjavaslat sérelmei Heves vármegyére.
