Eger - napilap, 1933/1

1933-05-21 / 109. szám

2 EGER 1933. május 21. ■éget tanuaition-e a kormány politikája iránt. Az értekezlet Wolff Károly javaslatára elha­tározta, hogy a párt nem előle­gezi a kormánytámogatást, ha­nem működését a jövőben a ■zabsd és független kritika je­gyében folytatja. A kormány által előterjesztendő javaslatok tárgyában esatről-8setre határoz. Az értekezleten számos éles fel­szólalás hangzott el. Egerben tartja országos közgyű­lését a Katolikus Népszövetség A Katolikus Népszövetség, Magyarország legnagyobb kato­likus jellegű szervezete, május 27-én Egerben, a Legényegylet dísztermében fogja megtartani országos közgyűlését. A közgyű­lésen a Népszövetség orizägos einöke, dr. Szmrecsányi Lajos éraekfőpásztor mond elnöki megnyitót, amely után a tiszt­viselői jelentések során a Nép- szövetség vezetősége beszámol az elmúlt év munkájáról. A köz­gyűlés fogja megválasztani az űj tisztviselői kart és letárgyalja az indítványokat. A Katolikus Népszövetség egri közgyűlésén részt fog venni ér­tesülésünk szerint dr. Ernszt Sán­dor pápai praeiatus, v. miniszter, dr. Ceettler Jenő v. miniszter, dr. Ötvös Lsjo« országgyűlési képviselő, br. Czikann Zichy Mó­ric éa még számosán a buda­pesti nezetőségből. A vidék nagy érdeklődését főként a Heves és Borsod vármegyei kiküldöttek nagy száma fogja dokumentálni. ES=B959i!9B»Ba Vasárnap állítják fel Hevesen az első hevesmegyei revíziós zászlót Heves, május 20. Borsodvármegya mezőkövesdi járásában valósult meg először az a gondolat, hogy a trianoni béke mementójakéai és a revízió küzdelmének erősítésére úgyne­vezett revíziós zászlót állítanak fel a községekben. A gondolat hamar tért hódított ■ a borsodiak példáját Heves nagyközség kö­veti elsőnek. A hevesi revíziós zászló felállítása májú« 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor fog végbamenni ünnepélyes keretek között. Az ünnepség szentmisé­vel kezdődik, smelyen megáldják a zászlót, majd a Hősök szobra elé vonul az ünneplő község la­kosság). Itt a Himnuszt énekli a Hevesi Dalegylet, Marsi László tanító szaval, Buczkó János es­peres-plébános ünnepi beszédet tart, majd Engel Emil a testne­velési bizottság elnöke átadja a zászlót Kiár Janó laventeegye- ■üieii vezetőnek. Vitéz Tömös- váry Jánosné zászlőanya szavai után Szedlák litván községi bíró tesz fogadalmat a község lakos­sága nevében a revízió eszméje melleit. Az Egri Kereskedők Egyesülete feliratban üdvözölte Gömbös miniszterelnököt Eger, május 20. I Gömbös Gyula miniszterelnök az OMGE közgyűlésén nagysza­bású beszédet mondott, amely­ben foglalkozott a magyar ke- reskadőoszt&ly helyzetével és a kormány támogatását helyezte kilátásba számukra. A beszéd országszerte nagy viszhangot keltett a kereskedőtársadalom­ban és a kormányelnök egyenes magnyilatkozását a jobb jövő Ígéretének tekintik mindenfelé. Ennek a reménységnek ad ki­fejezést az a felirat is, amelyet az Egri Kereskedők Egyesülete intézett a miniszterelnökhöz leg­utóbbi választmányi üléséből ■ amelyben lelkes ragaszkodásáról biztosítja az egyesület a minisz­terelnököt. A felirat többek között a kö­vetkezőket mondja: Dobó váro­sának kereskedői, akik a gazda­sági leromlás mindent elárasztó hullámai ellen hősiesen védik a maguk kis várát, üzletét: ujult erőre kapnak és örömmel üd- vözlik Nagyméltőságodnak erő­teljes és határozott kinyilatkoz­tatásait, melyek hivatva vannak egy sok megpróbáltatáson ke­resztülment, sokat küzdő osz­tály, a kereskedelem jövőjét a nagyobb megbecsülés, elismerés ős szabadabb mozgási lehetőség reménysugaraiban megosillan- tatni. A bortermelés krízisétől súj­tott Eger város kereskedői sze­rény erejükkel szintén hangot szeretnének adni annak a lelke­sedésnek, mely Nagyméltőságod bölcs megállapításait országszer­te fogadta. Adja Isten, hogy az összes termelő, feldolgozó ée for­galomba hozó gazdasági iréte- gek együttes, megértő összefo­gása mielőbb felvirágoztassa so­kat szenvedett hazánkat és ke­reskedelmét. Már milliók tudják, Kik eddig nem tudták, Hogy az Legjobb keserűvíz. Újabb fellendülés előtt áll az Első Egri Lakatos- és Lemezárúgyár A Nemzetközi Vásáron nagy érdeklődés nyilvánult meg a gyár készítményei iránt. Az elmúlt évben határozta el az Egri Lakatos- éa Lemezáru- gyár a felszámolást. Akkoriban országszerte nagy faltünést kel­tett, hogy ez a szolid alapokon nyugvó, régi cég is megroskadt a gazdasági válság terhe alatt és a szakmában mindenki saj­nálattal vette tudomásul, hogy a gyár, annyi évtizeden keresz­tül becsülettel állottá meg a he­lyét, kiáll a versenyből. Annál sajnálatosabb volt ez a tény, mert a cég éppen ebben az időben kezdeti berendezkedni a fűrész- gyártásra ■ ezzel az űj gyártási ággal, amelyben százszázaléko­san német importra voltuak rá­szorulva, meg tudta volna találni számításait. A felszámolás tehát megkez­dődött, a gyár azonban tovább dolgozott, sőt az idei Nemzetközi Vásáron ki is állította gyártmá­nyait, amelyek nagy sikert arat­tak. Úgy látszik, hogy mégis si­kerülni fog ismét talpra állítani az üzemet és a cég visszafoglal­hatja régi poziciőj&t a magyar piacon, mert a készítmények iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és valószínű, hogy a közel­jövőben nagyobb megrendelése­ket is kap a gyár.----- ' 1 I -------------­J únius 1, 2 és 3-án rendezik meg a Magyar Könyvnapot Az olcsó és jó könyvek egész tömegét bocsátják piacra a könyvkiadók. Eger, május 20. A magyar írók és könyv­kiadók évről évre megrendezik a Magyar Könyvnapot. A kö­zönség barátkoztatása és barát- kozása ez a könyvvel és mind­azzal, amit a könyv jelent: szel­lemet, kultúrát, művészetet, ha­ladást. Ahogy megjelennek az utcán a könyvárűsítő sátrak, ahogyan a könyvesboltok ajtaja elé húzódik a kínálat tömege, ez valamiképpen hasonlít a Gyer­meknaphoz, a Hadirokkantnap­hoz, az Anyák Napjához. Mert a könyvkultúra nemcsak hogy még elején tart nálunk a nyu­gati országokhoz viszonyítva, hanem fejlődésében meg is rok­kant a gazdasági válság pergő­tüzében, pedig megérdemel min­den pártfogást és szereteted Fel­mutatja száz sebét a magyar író, kiemeli arcát az íróasztal mellől, ahol sokszor gyertyaláng mellett rója a betűket ■ nem kérő kézzel, hanem adakozó bőséggel szól a közönséghez. Nem könyörado- mányt akar, csak némi anyagi elismerését munkájának. A könyvkiadók is látják a Kőnyvnap jelentőségét és oloső árakon boosftjtják ki könyvei­ket, hogy a közönséget, amely a nehéz viszonyok miatt alig tud áldozatot hozni a kultúráért, hozzájuttassák a magyar szellemi termékek legjavához. Az idei kőnyvnBp a közönség szempontjából a legnagyobb ér­deklődésre és szimpátiára tart­hat számot, mert a kiadványok legnagyobb része a klasszikus magyar szerzők legjava mun­káit hozza piacra. ízléses kiállításban hozzák ki Katona Bánk bán-ját, Vörös­marty Csongor és Tündé-jét, Madách Ember tragédiáját, Re­mény Zaigmond, Csathó Kálmán, Mikszáth egy-egy regényét. Az újabbak közül Körmendy Fe­renc Budapesti kalandját, amely egy angol regénypályázaton el­ső díjat és nagy sikert kapott, Eckhardt Ferenc Magyarország története című nagy munkáját, Lyka Károly a Művészetek tör­ténete című esztétikai tanulmá­nyát és még ezeken kívül igen ■ok kisebb művet. A könyvnapra, amely június 1., 2. és 3. napján lesz, a Keresz­tény Sajtószövetkezet nRgy elő­készületeket tett s mint a jelek mutatják, a közönség is erősen várja a legjobb magyar művek piacrakerülésői. Mivel a könyv­napi kiadványok csak korláto­zott példányszámban kerülnek ki a nyomdákból, ajánlatos már most előjegyzéseket eszközölni.

Next

/
Thumbnails
Contents