Eger - napilap, 1933/1

1933-05-09 / 102. szám

Aka 8 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 2 PENGŐ - EGY NE­GYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLIV. évfolyam 102. szám ♦ Kedd # Eger, 1933 május 9. Még a nyári szünet előtt letárgyalja a képviselőház a iöldteherrendezési és nyugdíjtörvény javaslatot Moszkva harcol. A bolsevista Oroszország fő­városában május 1-én nyílt meg az Istentelen Egyetem azzal a hangosan hirdetett céllal, hogy egyelőre ötszáz agitátort képez- zen ki »az Isten és egyházak el­leni küzdelemre.« A bívö Euró­pa nem akar vitába szállani a hitetlen Oroszországgal. Az Isten nem hal meg még akkor sem, ha Lunacserczkij és elvtársai a gúny és gyűlölet nyilait lődözik az égre. Az öröktől fogva való Isten itt él és lobog körülöttünk a teremtés millió csodájában. Ott sugárzik az Evangélium lapjain a minden időkre szőlő tanításban : imádság, jóság, sze­retet. Az Isten keze szelíd jó­sággal simogatja a metrác sírján fetrengő Heinét és Reá tekintett a Zaratusztra gőgös szerzője is, amikor összeomlott élete utolsó percöbeu ezt irta megdöbbentő önvallomása alá: a Keresztre, feszített. Az Isten van és min­dig lesz. Eljutott hozzá Papini is, aki tudja, hogy >az ember először szívesen cseréli fel a ka­tonaságot a börtönnel.« Először mindenki dezertör, aztán ébredő lelkiismerete tudtára adja, hogy az életben mindenkire kötelessé­gek várnak. Kötelességek Isten­nel és az emberrel szemben. Az orosz szovjet akadémiája most egész tömegek dezertálását szer­vezi meg. Nem az istentelenek­kel széliünk vitába, csak a félre­vezetett, éhező, szenvedő orosz milliókat sajnáljuk. Három év­vel ezelőtt a Volga mentén negy­venezer embert pusztított el az éhség. A ma éhező oroszok szá­ma tobbmilliőra tehető. A sokat hangoztatott ötéves terv csődöt mondott. Moszkva kültelkein mint kőbor kutyák csavarognak az emberek, a venereás kórházak fejletlen gyerekekkel vannak te­le s sz orosz pusztákon a sza­botáló paraszt hátán éjjel-nappal csattog a kanosuké. Nyomor, az ellenforradalom füstölgő, bújkáló gyeptüze, éhség, kivégzések: ez az az Oroszország, amely most felállította ez I»tentelenek Egye­temet, hogy az emberi élet lehe­tőségének elpusztítása után most megfosszák Istentől és a remény­től is. Az éhség után a vakság következik. A »felszabadító had­járat' most készül feltenni nagy művére a koronát. Mi azonban ismerjük az igazi orosz lélek csodálatos mélységeit. Csak en­gedjék útjára azt az ötszáz agi­tátort. Az ő propagandájuk bi­zonnyal megszervezi egy diadal­mas ellenforradalom hadseregét. Budapest, május 8. A kormány kidolgozta azt a nagyszabásűprogrammot, amely- íyel a nyári szünetig foglalkoz­tatni kívánja a képviselőházat. A költségvetés letárgyalása után hozzáfognak ennek a programúi­nak végrehajtásához, amely for­szírozott tempót kíván meg az országgyűléstől. Elsősorban felhatalmazást kér a kormány a 33-as bizottság mű­ködésének meghosszabbítására, Egér, május 8. A báketzerződés megváltozta­tására irányuld mozgalom né­hány nappal ezelőtt, mint emlé­kezetes, szenzációs fordulathoz ért. Benes külügyminiszter, aki eddig a reviziő legelszántabb el­lensége volt, a prágai parlament­ben beszédet mondott, amelyben a közeli revízió lehetőségéről beszélt. Ez az esemény külföldön na­gyobb hatást keltett, mint Prá­gában, mert ottani politikai kö­rökben már a reviziő gyakorlati megvalósításáról beszélnek. Be­nes kijelentéseit ugyanis nagy­szabású mozgalom előzte meg a magyar békereviziő érdekében. Nemrégiben Ferdinand Perout- ka, Benes és Massaryk politikai bizalmasa, a Pritomnost című lap főszerkeiztöje vezércikkben foglalkozott ezzel a kérdéssel és állást foglalt ta revízió mellett s azóta is őt tekintik a józan cseh közvélemény vezetői a re­víziós gondolat képviselőjének. Ferdinand Peroutka most nyi­latkozott a reviziő lehetőségéről s erről, hogy miképen gondolják megoldani azt a súlyos keleteu- rőpai problémát Csehországban. Peroutka a következőket mon­dotta : Az európai feszültség arra mutat, hogy háború előtt állunk és aki a körülményeket ismeri, tudja, hogy ha mórt háborúba kezdenek a kis államok,ittEurőpa Keletén, abból újból feltétlenül világháború lesz. Ezt pedig csak úgy lehet elkerülni, ha enged­ményeket teszünk. Ebből önként következik az is, hogy a revízió­ra szükség van, amit Benes is aztán letárgyaltatja a Házzal az összeférhetetlenségi törvényja­vaslatnak azokat a módosításait, amelyeket a felsőház elfogadott. Aztán a földteherrendezéri tör­vény kerül a Ház elé, majd a Máv tarifareformja fog alkoztetja a képviselőházat, de sor kerül még a nyugdíjtörvényjavaslat letárgyalására is és csak azután kezdi meg az országgyűlés a nyári vakációt. elismert beszédében, de nincien igaza, amikor arról beszélt, hogy hogy a revízióért ellenértékét kell kapnunk. Mit kérjünk Magyarországtól? Magyarokat? Mire jó ez akkor, amikor amúgy is sok az idegen elem nálunk. Az én véleményem és a mozgalom híveié is az, hogy a revízióra szükség van, még­pedig minden ellenérték nélkül. A tisztára magyarlakta vidékek visszaadásáról — ha ez a moz­galom esetleg nem vezetne vég­leges eredményre — egyszer mégis csak kell tárgyalnunk. Massaryk mBga is mondta a béketárgyalások idején, hogy őt a magyarok nem érdeklik. Ne­künk csak az a fontos, hogy tótokat ne adjunk le, mert az újból szeparatista mozgalmat idézne elő, amit viszont az ál* Dm nem kockáztathat meg. — Ugyanez áll a Dunára is, amely­nek egész vonalát nem veszít­heti el Csehszlovákia. A terüle­tek átengedését olyan módon kell végrehajtani, hogy »józan« földrajzi határ válassza el a kőt országot. A visszaadandó terü­letek sorát a Csallóköz nyitja meg, melynél azonban a Duna- bérdéssel kell számolni. Tovább beleire, Losonc környékén és Kassa irányában kerülne na­gyobb területátengedéare sor, végül az Erdős Kárpátok alján elterülő magyar vidékekről van sző. Határozottan hangsúlyozom, hogy mindig magyarlakta terü­letekről beszélek. Bannünke*, re­vizionistákat az a meggyőződés vezet, hogy ha nem adjuk ön­ként, akkor elveszik tőlünk, ami természetesen csak háború utján lehetséges. A mi felfogásunk szerint a revíziónak a béke cél­ját kell szolgálnia és nem az im­perializmust. Én feltétlen hive vagyok a revíziónak, de csak ebben az értelemben. Ma délelőtt nagg pompával eltemet­ték Festetics Tasziló herceget. Ma délelőtt 9 órakor temették el a keszthelyi kegyúri tem­plomból Festetics Tasziló herce­get. A kormányzói pár és Jó­zsef, József Ferenc királyi her­cegek különvonaton érkeztek a temetésre, amelyen megjelent a kormány, a felsőhöz és a kőp- viselőház küldöttsége is, vala­mint a magyar arisztokrácia szá­mos tagja. A temetési szertar­tást fényes papi segédlettel Rótt Nándor veszprémi püspök vé­gezte. Diktatórikus intézke~ désre kér felhatalmazást a cseh kormáng. Prága, május 8. A cieh kormány ezen a héten terjeszti a prágai parlament elé a kivételes intézkedésekről szőlő törvényjavaslatát. A kivételes intézkedések egyenesen diktató­rikus jellegűek és főbb pontjaik­ban a következők: Megszigorítják a parlament házszabályait. Az elnöknek joga lesz a zavargó képviselőket, il­letve szenátorokat kizárni az ülésről és megvonni a napidiju­kat. Az izgató szellemben működő lapokat akár időlegesen, akár egyszersmindenborra betilthat­ják. A köztisztviselökat fegyelmi eljárás mellőzésével azonnal el bocsáthatja a kormány, ha azok bizonyos politikai pártok kere­tében politikai tevékenységet fej­tenek ki. Hír szerint ez a rendelkezés a cseh faiciszta párt, a kommu nista párt és a német nemzeti szocialista munkáspárt ellen irá­nyul. A községi képviselőtestü­letek tagjainak mandátumát két évvel meghosszabbítják és lé­nyegesen megnyirbálják az ál­talános választójogot. A kormány e rendelkezésein kívül Jezek nemzeti demokrata MUyen területeket akar vissza­adni Magyarországnak a cseh revizionisták vezére

Next

/
Thumbnails
Contents