Eger - napilap, 1933/1

1933-03-21 / 65. szám

2 EGER 1933. március 21. magyar kereskedelmi szerződét munkáhtai, amelyek befejezőién a hét végén mér Níckl Alfréd i* rősztvesz. Egyébként Nicki Alfréd a ro­mén tárgyalások befejezte után aBMg!»w«agg»gs2ikM*i i1 — wm ■ nyomban Becsbe utazik, ahol az osztrák - magyar kereskedelmi szerződés gyakorlati alkalmazá­sa körül felmerült kérdéseket tisztázzák a magyar és osztrák kormány megbízottai. A jövő héten benyújtják a költségvetési javaslatot Eger, március 20. A költségvetés munkálatai már nagyjából befejezést nyertek, úgyhogy rövidesen sor kerül a költségvetési javaslatnak a par­lament elé terjesztésére. A költ­ségvetési javaslat beterjesztése még e hőnap folyamán okvetle­nül megtörténik, de valószínűitek látszik, hogy már a jövő hát elején rákerül a sor. Ez alka­lommal Imrédy Béla pénzügy­miniszter nagy expozét fog mon­dani. A pénzügyminiszteri ex­pozé valószínűleg ki fog terjed­ni nemcsak a szorosan vett pénz­ügyi vonatkozásokra, hanem fel fogja ölelni a magyar gazdasági élet összss problémáit. A pénzügyminiszter expozéja után nyomban elhalasztják a parlament üléseit eddig az idő­pontig, amíg a költségvetési ja­vaslat tárgyalása a pénzügyi bi­zottságban tart. Ezzel az intéz* kc-déssel a javaslat bizottsági tárgyalásának alaposságát kí­vánják biztosítani. Mozgalom indult meg a szegénysorsú iparosok Ingyenes orvosi és kórkázi kezelése érdekében Eger, március 20. Az iparosok körében mind- erősebb az óhaj, hogy szók az önáilö iparosok, akik ssm jöve­delmi, sem vagyonadót nem fizet­nek és a fennálló rendelkezések szerint a forgalmiadó fizetése alól is mentesülnek, a maguk, vala­mint családtagjaik betegsége ese­tén ingyenes orvosi kezelésben, kórházi és gyógyszerellátásban részesüljenek. Ma az iparos valóságos élet- halál harcot vív a megélhetésért s ilyen körülmények között a legkétaégbeejtőbb helyzetbe ke­rül, ha valamelyik családtagja megbetegszik. Az önálló iparos seholsem igényelhet győgyellá- tást, a magánorvost pádig meg­fizetni nem tudja és gyógyszerre sincs pénze. Szegénységi jogon a tapasz­talat szerint igen nehéz orvost, vagy kórházi ápolást kapnia, | különösaa most, amikor a váro­sok a betegápolási terhei et a legkisebbre igyekszenek lecsök­kenteni. Az íp-rosok ezért testületeik útján országos mozgalmai készí­tenek elő az ingyenes orvosi és gyógyszersegély, valamint kór­házi ellátás biztosítása érdeké­ben. A mozgalom irányítását az ipartestületek országos szövet­ségének elnöksége vette kezébe amely emlékiratot nyújtott át F&binyi Tihamér kereskedelem­ügyi sr.i »tiszteinek. A kereskedelemügyi miniszté­riumban a felterjesztési megér­téssel fogadták s páríolőan küld- i ték át a kérelmet a belügyminitz- j terhez. Most tehát mar vitéz j Keresztes-Fiicher Ferenc belügy- j miniszteren múlik, hogy az ipa­rosoknak ez a méltányos kérése teljesüljön. A Bell-féle gazdasági reformtervet tárgyalták a Keresztény Iparoskör vitadélutánjan Eger, március 20. Az iparosság szellemi vérke­ringésének fokozása szempontjá­ból célszerű gondolatot valósított meg az Egri Keresztény Iparos­kor, amikor vitadélutánok ren­dezését vette tervbe, ahol a meg­jelentek kifejthetik álláspontju­kat a szóbanforgő témáról és azt minden oldalról megvitathatják. Az első vitadélután vasárnap zajlott le nagyszámú közönség jelenlétében. Az előadó Pálosi Ervin dr. jogakadémiai tanár az amerikai bankválság jelensé­geiből kiindulva a Bell féle gaz­dasági reformterv lényegét is­mertette és bírálta. Az a gazda­sági világkrízis, mondotta töb­bek közt — emtly a mi életvi­szonyainkat néhány év óta meg­nehezítette, elérte Amerikát is, noha a világ aranykészletének majdnem 41 százaléka halmozó­dott fel tavaly az Egyesült Ál­lamokban. RoosGvrelt elnök a baj meggátiására olyan intézke­déseket tett, amelyek alap Ivük­ben hasonlítanak Ball reformjá­hoz. A Bili-rendszer szerint, ame­lyet most az amerikai hankvál ság alátámasztott, a világ jólé­tét nem az aranykészlet nagysá­ga biztosítja, hanem egy olyan gazdasági rendszer, amely lehe­tővé teszi az ország egész la­kosságának foglalkoztatását és munkával való ellátását. — Az aranyfedezett rendsze­ren alapuló hitelezési rendszer erre nem alkalmas, mert ez a rendszer ciak a nemzetközi ban- bokrácia gazdasági és világpo­litikai hatalmának megalapozá­sára szolgál, de nem szolgálja a nemzeti termelés érdekeit, mert a nemzeti termelés az aranyfede­zett rendszerrel mesterségesen teremtett pénzszűke következté­ben a kamatterhek alatt roska­dozik, azért a nép összességének kenyeret adni nem tud. Beil 24 őrá alatt megtöri a nemzetközi ban* bokrácia kamatuzioráját és meg­felelő forgótőkével lehetővé teszi a hitelnyújtást a főldfedezeíű pénz kiboosSjtásával. — Erős és gazdaságilag fej­lett államok, amelyeknek népe önálló gazdaságpolitikai Ítélettel rendelkezik, azonnal letérnek az aranyalapról, amint az érdeke­ikkel ellenkezik ; gyenge, eladó­sodott és a gazdasági műveltség gyermekcipőiben járó államok még akkor is kénytelenek tűrni az aranyfedezett rendszerrel járó gazdasági bajokat, a kamatrab szo'gaságot, ha egyébként be is látják ennek a rendszernek a helytaieneégát. — Amerika letért az arany­alapról a szükségpénz kibociáj- táaával és ezzel hihetetlenül rö­vid idő alatt legyűrte a bank- krízist, helyreállította a bizalmat. Igaz ugyan, hogy a dollár kül­földi árfolyama a francia frank­kal szemben ősökként, azonban ez még mindig nem olyan baj, mintha Roosswsli ölhetett ke­zekkel nézte volna a bsnkpánik pusztításait és milliók tönkreme­netelét. — Nem lehet inflációs jellegű­nek nevezni minden aranyfedezet nélküli, fizetési eszköz kiboosáj- tását. Nem pádig akkor, ha a ki­bocsátóval szemben megvan a kellő bizalom. 1919 -ben 349 millió font államjegy volt forgalomban Angliában egyetlen gramm arany- fedezet nélkül. Ha figyelembe­vesszük azt, hogy az államhata­lom ma a magyar nemzeti jöve­delem 50 százalékát veszi igény­be adók utján, akkor ezenmesy- nyiség tőkésített összege erejéig az államhatalmat jónak keli tar­tanunk fizetési eszközök kibo- cséjtásáre. — Sző sem fér hozzá, hogy az arany a iegalkalmasbbb bank* jegjfädezet, da kétségbe keil vonnunk ezt, hogy az arannyal fedezett bankjegyet, ha aranyunk nincs, más megfelelő fedezettel bíró fizetési eszközzel ne lehet­ne helyettesíteni. Az aranyfede­zet teóriája miatt népek nem követhetnek el gazdasági ön- gyilkosságot. Nem elméleteket szolgálunk, hanem a magyar nép létérde­keit. Az infláció és defláció kö­zött van még egy középutas gazdasági politika, mely a tel­jesen fedezetlen bankjegyek ki- booaájtátának mellőzésével is tud gondoskodni megfelelő fize­tési eszközökről, bogy a gazda­sági élet meg ne dermedjen. Pálosi Ervin dr. előadását élénk vita követte, amelyben sok véleményéi ellenvélemény hang­zott el. Durva képhamisítványokkal árasztották el az egri közönséget Hogyan lehet Vaszary, Neogrády, Molnár Z. János képeit negyven pengőért megszerezni. Eger, március 20. A komoly műártő közönség és a művészek körében is már hosz- szú idő óta nagy visszatetszést kelteit, hogy egyes képügynö­kök országszerte meg nem enge j gett módon szereznek üzleteket és félrevezetik a vásárlókat. — Egerben csak most derűit ki, hogy ez alatt az idő alatt is csendben, de annál eredménye­sebben dolgoztak bizonyos ügy­nökök és a közönség hiszéke­nyebb részéi behugratták olyan vásárlásokba, amelyek a legdur­vább becsapás bélyegét viselik magukon. Ezek a machinációk a buda­pesti művészek gyűjteményes ki­állításának Egerben idézése alatt kerültek napvilágra. A kiállítást igen sokan tekintették meg és többen kifejezést adtak nézetük­nek, hogy a képek drágák. Ké­sőbb aztán elmondották, hogy a kiállított vásznak árát azért találják magasnak, mert ők Vaetary, Neogrády, Molnár Z. János, Páldy és Berkes képeket vásároltak W—50 pengőért. Szentmiklósy Mudrony Gábor az egyik kiállító művész meg­tekintette ezeket az állítólagos eredeti képeket, amelyekről ter­mészetesen első látásra Mderült, bogy a legdurvább dilettáns ha­misítványok, amelyekre ráírták a mesterek szignaturáját s a ké­pek nem érnek többet, mint a rájuk pazarolt vászon. Magunk is láttunk egy Berkes Ilinek tulajdonított képet, amely magán viseli a legsötétebb di­lettantizmus minden bélyegét ■ amelyért tulajdonosa 40 pengőt fizetett. A körülbelül 60X80 cm.-es faép nem ér többet 7 pen­gőnél, — amennyit a vászonért adott készítője. Még egy érdekes mellékbajtása

Next

/
Thumbnails
Contents