Eger - napilap, 1933/1

1933-03-17 / 62. szám

Aba 8 fillér

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA'! 2 PENGŐ -EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11. — KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ::

XL1V. évfolyam 62. szám * Péntek # Eger, 1933 március 17.

A frontharcos.

Míg egy-két bét és Egerben uj éa igen fontos alakulat létesül : az Országos Frontharcos Szövetség egri főcsoportja. Még szokatlan Egerben a frontharcosok egyenruhája és ahol megjelenik a khaki színű, a cierkéiz egyenruhájára emlékeztető, háborúi kitüntetésekkel díszített zubbony, a zöld vadászkalap, ott még most feltűnést kelt.

Örömmel és megnyugvással tölthet el mindenkit a derék frontharcosok tömörülése és nemzetvédelmi szempontból is igen időszerű a főcsoport megalakulása.

Dehát, ki is tulajdonképpen sz a frontharcos?

Németországban a kommunizmus lángba borította sz ország- házat és ezzel a gaztettel akarta bevezetni a bolsevizmus uralom- rajutását célzó nemzetölő harcait. Kihez fordult a felháborodott nemzet védelemért? A frontharcosok alakulataihoz, amelyek egyéb csapatokkal együtt rövid időn b3lül megtisztították Németországot a vörös hazaárulők- től. A megszökött kommunisták most már Ausztriában igyekeztek államcsínyt végrehajtani. Az osztrák nép falragaszokban kérte fel frontharcos alakulatait, hogy védelmezzék meg Ausztriát a belső ellenség ellen.

De nemcsak állem- és nemzetvédő szerep jut a frontharcosoknak. A legutóbbi napokban Kalifornia világhíres fürdőjét és annak szomszédos városait törölte el a föld színéről percek alatt a legújabb kor egyik legpusztítóbb földrengése, lángba borította a világ legnagyobb petroleumfor- rásait és az óriási kataiztrőfáből élve kikerült emberek segély- kiáltása a frontharcosoknak szólt.

Ki tehát az a frontharcos, hogy veszély idejében az állam végrehajtó szervein kivüi elsősorban hozzája fordul a nemzet, a társadalom védelemért, segítségért ?

A frontharcos már tanúságot telt hazaszeretetéről, bebizonyította, hogy kész feláldozni magát a hazájáért, kész harcolni a nemzet minden külső és belső ellensége ellen és ezért érdemli meg a nemzet feltétlen bizalmát, ezért bízik is benne a nemzet, mint

j védőjében, mint a b;lső rend : oszlopában i?, és joggal bízik benne, mert a frontharcos főtörekvése — egyéb szooiális éa b;j ársi kötelességei mellett — a nemzetvédelem.

Eger tehát büszke lehet az alakulásban lévő űj szövetségre, de egy uttßl nyugodt is lehet éppen a mai, zavaros viszonyok mellett is, mert van a városban több száz fegyelmezett frontharcos, akik mentesek minden pártpolitikától akiket eggyé kovácioltak a harctér közös szenvedései, akik bajtársak itthon is éppúgy, mint ahogy bajtársak voltak a frontokon, akisnek politikai szenvedély helyett a hazaszeretet lángol szívükben, akiknek közös I

akaratuk a nemzetvédelem s ezért készek, bármilyen nemzetellenes mozgalmat, ha máskép nem lehetne, akár erőszakkal is elfojtani és kiirtani, őrködni a nemzet s így helyi vonatkozásban a város nyugalmán, a város és az egyén vagyonbiztonságán.

Köszőntjük városunk egy táborba tömörülni készülő frontharcosait. Büszkeséggel tekintünk a törvény védelme alatt állő s tiszteletet parancsoló egyenruhájukra és forrón kívánjuk, hogy az április 2-án tartandó megalakulásig minél több hazaszerető és nemzetét védeni kész frontharcos tömörüljön a főcsoport zászlaja alá.

I

; énekelte el, majd Hollósy Ervin joghallgató szavalta el Petőfi Nemzeti dal-át. Ezután Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő lépett a várotháza erkélyére, hogy elmondja ünnepi beszédét.

— A tavaszi napsugár s ez az enyhe szellő, amely a Bükk ormairól leng felénk, — mondotta — ügy érzem, valamennyiünket arra kényszerít, hogy kijöjjünk a szabadba, élvezzük a fényt és a tavasz első illatát. Van e szebb, mint március Idusán a szabadságról beszélni a nép előtt. Mi is ez a március tizenötödike? A szabadság eszméiének ünnepe, amelyet nem a március 15-i események tettek elsősorban maradandóvá. Ezen a napon csak az történt, hogy a pásti ifjúság kijött az uooárp, nem törődve a zuhogó esővel, lelkes csapatai végigvonultak Pest-Budán, aztán az egyik nyomdában a szabad sajtó ellő termékeit: Petőfi Nemzeti dalát és a nemzet kívánságainak 12 pontját kiayomatíák.

— Ezért ii ünnepelünk s&e, de elsősorban mégis annak a nemzeti eszmének diadalát emlékezzük viasza, amely március Idusa előtt már tizenhárom évvel öntudatra ébredt abban a pillanatban, amikor a császár kabátját viselő huszárkapitány, Széchenyi István gróf felállóit a pozsonyi diétán éa követelte a rendiség megszüntetését és a jobbágyság felszabadítását. Akkor eszméit fel a nemzet és akkor látta meg először, hogy melyik űson kell haladnia. Az országgyűlés elvetette a magot és az ifjúság növelte naggyá a gondolatot, amely március 15-én diadalmasan kirobbant.

— Olyan nagy ünnep ez a nsp nekünk, amely után csak a nyomorúságok sötét beteljesedése következeit. Március Idusa után rövid idővel már lángol a határokon az ellenünk uizított nemzetiségek tüze, egy esztendő múlva pedig porban hevert a nemzet.

— Az elnyomatás keserű évei után Deák Ferenc érttette meg a királlyal a kibékülés szükségességét és ekkor következettel erre a nemzetre a virágzás korszaka, ezer éves fennállásának legrsgyogőbb ideje. A kiegyeEger város közönsége hagyományos lelkesedéssel ünnepelte meg március Idusát

Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet a Kossuth téren.

Eger, március 16.

Március Idusának nyolcvan- öödik évfordulóját az egész magyarság lélekemelő ünnepségek sorozatával ülte meg. A márciusi eseményekre velő emlékezésből Eger hazafias közönsége is kivette részét, megérsz - ve különös jelentőségét éppen a mostani időkben ennek a nap nak, a szabadság megszületése napjának.

Az idei március nem a jobb kor hajnalát jelenti. A szemeken nem fénylik öröm és az őssze- szorított szájakról nem pittant fel tavaszi zsoltár. A milliók lelkében borzalmak sejtelme fakad. A kikeletet hirdető pacsirta helyett az emberi civilizáció hatalmas alkotása: a boaabavetö repülőgép berreg a tavaszi ég alatt s a mezőkön nyíló kankalinon áttspos a tankok fekete serege. 1933-as márciusa űj szolgaságot* kovácsol Európa számára. Ez a tavasz az elképzelhetetlen borzalom csiráit érleli magában és minden jel arra mutat, hogy ez az Itten törvényét lábbal taposó politika, amely négy év alatt tizenegymillió embert kergetett a halálba, most befejezni készül munkáját.

Ép <u ezért nyert a mi számunkra különös jelentőségei a Március Idusa. Jő volt erőt meríteni nyolcvanöt elfutó esztendő vizéből, jő volt gondolatban végig élni a régi tavaszi nagy ünnepet, hogy vértet kovácsolhassunk magunknak az eljövendő küzdelmekre.

Egerben már 14 én este igen sok magánházon és középületen kitűzték a nemzeti lobogót, a ragyogó napsütéses 15-i reggel pádig már a belváros majdnem minden épületén ott találta a friss szélben lengő háromszínű zászlót.

Délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban ünnepi szentmisét celebrált Ridárcsik Imre prelálus, prépost kanonok. A misén részt vettek az egyházi, polgári és katonai hatóságok képviselői. Istentiszteletet tartottak a református temp’omban is délelőtt 10 órakor.

Az Egri Kaszinó hagyományos rendezésében délutáo 4 órakor a Koesuth-téren volt ünnepség, amelyre többszáz főnyi közönség gyűlt össze a város társadalmának «indán rétegéből. A Király és Kormányződíjas Egri Dalkör Huszthy Zoltán országos karnagy vezetésével a Himnuszt