Eger - napilap, 1933/1

1933-03-17 / 62. szám

2 EGER 1933. március 17, zéstől a világháborúig voltak ebben ez országban negyven- nyoloasok ős hatvanhetesek. Vol­tak, akik függetleníteni akarták a nemzetet az «elnyomó oiztrfik uralomtól.« Robbantak itt politi­kai válságok éa az ifjuiág ki­ment az uooára számtalanszor, de ezek a demonstrációk a nem­zeti érzésből fakadtak. — A trianoni béke meghozta függetlenségünket, amely után ■okán vágytak, de elrabolt tő­lünk mindent, amihez ezer osz­tandó jogán volt elvitathatatlan jussunk. Függetlenek lettünk, de ebben a függetlenségben eines köszönet. Függetlenség-e ez az élet, amelyben gazdaságilag le­nyűgözve, fegyverrel őrizve ten­getjük napjainkat ezeréves bir­tokunk szomorú romjain ? Füg­getlenség-e, hogy ellenőriznek bennünket,hrgy kutatják: meny­nyi a katonánk, mennyi a pén­zünk, mit csinálunk, mit akarunk ? Nem kell-e szétfeszíteni azt a börtönt, amelyba bezártak ben­nünket, mint a halálraítélteket? — Ennek az uj szabadság­harcnak megvívása a fiatalságra vár megint, a negyvennyolcas márciusi ifjúság utódára. Ne cso­dálkoztunk, ha ez az ifjúság, amely vérben és gyászban fo­gant idők öntudatos gyermeke, tudja a kötelességét és napröl napra keményebben zörget a szellemi és gazdasági érvénye­sülés ajtaján. Ne akadályozzuk meg, hogy teljesítse kötelessé­gét és a tisztább életet sürgetve, öklével döngesse a páncélszek­rények és az áliáshalmozök ajta­ját, akik a maguk önző érdekei­ért minden korhadt gazdasági és politikai rendszer szekerét tolják. Életet és levegőt kell biz­tosítani a fiatalság számára, mert csak akkor lesz nekünk igazi március tizenötödikénk, ha eljön az az ünnep, amelyet ez a fia­talság készít elő. A nagyhatású beszéd után az Egri Dalkör a Szózatot énekelte el ■ ezzel az ünnepség befejező­dött. Este fél kilenc órakor ünnepi vacsora volt a Kaszinó nagyter­mében, ahol dr. Kalovits Alajos méltatta lelkes szavakkal a már­ciusi eszmék jelentőségét. Az ifjúság ünnepi érzéseit Neufeld Béla joghallgató és Padányi Sándor közigazgatási tanfolyam- hallgató tolmácsolták. Egyesületek és iskolák hazafias ünnepélyei. A város társadalmának ünne­pélyén kívül az egri egyesületek, középiskolák is rendeztek haza­fias ünnepségeket. Az Egri Ke­resztény Iparoskor vasárnap ün­nepelt. Az emlékező beszédet Ringelhann György, az Egri Jogakadémiai Kör elnöke mon­dotta, a műsort hazafias ének­számok, szavalatok ős jelenetek egészítették ki. — A Központi Katolikus Földműves Ifjúsági Egyetületban Kóbor Antal tanító- képzőintézeti zenetanár méltatta a márciusi napok jelentőségét. Ugyancsak vasárnap rendezte ünnepélyét a Makiári Kettős• negyedi Olvasókör, ahol Neme- esek Aurél városi tanácsnok; a Szvorényi úti Röm. Kát. Olvasó­kör, ahol Fucsek Gibor hittanár mondott ünnepi beszédet. Szép ünnepség volt az Egri Izr. Nép­iskolában is. Az Érseki Tanítóképző Intézet keddi ünnepélyén vitéz Málnást Ödön dr. tanár tartott nagyha­tású beszédet. Szerep altek Gulyás József, Levandovizky Tihamér és Ráoz Lajos növendékek, to­vábbá az intézet vonószenekara Jäger Károly és énekkara Kóbor Antal karnagyok vezetésével, — továbbá a szavalőkőrus. Szerdán a Ciszterci Gimnázium Vítkovici Önképzőkörének ünne­pélyén Csömör László VIII. o. mondott feltűnést keltő beszédet, az énekkar Rássy Paulio, a ze­nekar dr. Kalovits Alajos ve­zényletével adott elő szép szá­mokat, szavaltak 7rak Gyula, Báli at Béla és Oiwald Endre. A műsor kiemelkedő száma Grö­ber Iván zongorajátéka. — Az Angolkisasszonyok egri Eger, március 16. Hevesvármegye törvényható­ságénak közigazgatási bizottsá­ga ma délelőtt tartotta rendes ülését Hedry Lőrinc dr. főiepán elnökletével. Az ülés elején Graefi Jenő Besenyőtelek, Poroszlő Se Nagyiván községek lakosságá­nak az iDségmunkában való fo­kozottabb részesítését kérte. — A főispán ezt meg is Ígérte vá­laszában. A rendes jelentések során lobiás József műszaki főtanácsos bejelentette, hogy az inségmua- kák vármegyeszerte megindul­tak. A kereikedelmi tárca ter­hére végzendő útépítések körül egyedül az egerszőlát-tarnaszent- máriai űtszekaszba nem fogtak még beie, a belügyi tárca segít­A kormány a nyári szünetig tiz közérdekű törvényjavaslattal foglalkoztatja a törvényhozást. Eddig sem töltötte semmittevés­sel az idejét, amiről számos ren­delkezése világosan tanúskodik, de a legközelebb tárgyalandó törvényjavaslatok újabb bizo­nyítékai annak, bogy a kormány az állami élet minden vonatkozá­sára kiterjeszti gondos figyelmét. Pótolja a hiányokat, az admi­érseki leánygimnáziuma és fel­sőkereskedelmi iskolájában az alkalmi beszédet Sancte Jozefa ifjúsági elnök mondta. Szerepel­tek Kemény Magda, Ferenczy Rózsi, Ciizmazia Anna, ez ének­kar és a szavalőkóru«. — Az Angolkisasszonyok ér­seki tanitónőképző intézetének Toldy önképzőkörében az sikál- mi beszédet Fejér Mária mond­ta. Szerepűtek Medveozky Sa­rolta, Barabás Livia, Moracdy Gabriella, KudeikaMária,Tamásy Edit és az énekkar. — Az egri áll. polg. leányis­kolában Pollák Erzsébet IV. o. tan. lelkes beszédben méltatta a nap jelentőségét. Szavaltak irre­denta és hazafias verseket Hook Rózsa, Rácz Aranka, Kiss Mal­vin IV. o. tanúlók, R*py Sze­réna IIF. o. t., és az ifjúsági ének­kar három számmal szerepelt. — A polgári fiúiskola ünne­pélyén az ünnepi beszédet Keller Aladár felügyelő, igazgató mond­ta. Sierepaltek Szabó Endre, Fő- renciik Endre, Rózsa András, Hágen Sándor, Paulik Béla, Sol­tész Béla, Kecimár Sitdor és az iskola énekkara. — Az egri líceumi róm kath. elemi fiúiskola március 15 éD, délelőtt 10 ódakor tartotta haza­| fias ünnepé'yét. ■égével építendő munkák elő­készítését pedig teljes appará­tussal végzi az államépítészeti hivatal nyolc mérnöke. A bizottság megnyugvással vette tudomásul a bejelentést. Hogy az inségmunkák megindí­tására sürgős szőkség volt, mu­tatja a z, hogy a vármegye terü­letén lávő 18 ezer főnyi munka- nélküli közül eddig mindössze 3950 tudott keresethez jutni, így tehát Hevesvármegye munka­nélküli viszonyai nem mondha­tók kielégítőnek. A 380 ezer pengő keretében meginduló közmunkák mindenesetre közel száz száza­lékig javítják a helyzetet, úgy, hogy Dyárig biztosítottnak mond­ható a mezőgazdasági munkás­ság megélhetése. nisztráo.őt hozzáigazítja a vál­tozott viszonyokhoz. A 110 milliós belső kölcsön felvételéről szőlő törvényjavas­latot most tárgyalja a képviselő- ház. Ez a törvényjavaslat ré­szint a költségvetés kiegyensú­lyozását, részint pedig a gazda­sági vérkeringés fellendítését, a kereseti viszonyok javítását, a munkaalkalmak szaporítását szol­gálja. Azután következik az uj rok- kanttörvény tárgyalásé. A kultuszminiszter elkészítette ős még március havában a kép­viselőház elé terjeszti a közép­iskolai tanterv reformját. Min­den középiskolai reform mélyre­ható befolyást gyakorol a nem­zeti élet fejlődésére, ezért körül­tekintő gondosságot igényel a törvényhozásra hivaiott ténye­zők részéről. A kultuszminiszter régi kiváló professzor, a törté­nelmi tudomány kitűnő műve­lője, megvan tehát minden ga­rancia arra, hogy az általa ké­szített reformjavaslat hathatósan fogja előmozdítani a jövö gene­ráció kiképzését. Április havában a képviselő- ház bizottságai a költségvetést tárgyalják, a Ház plenáris ülé­sei szünetelni fognak. A bizott­ságokban előkészített költségve­tés május havában kerül a ple­num elé. A jövö évi költségve­tés összeállítása rendkívül nehéz feladat elé állította a pénzügy­minisztert és a kormányzatot. Az államházitartás egyensúlyá­nak biztosítása, amihez főbenjáró nemzeti érdekek, a magyar ál­lam fennmaradásának érdekei füződaek, a kiadások csökken­tését és a bevételek szaporítását hozták magukkal. A kormány nehéz szívvel és a legnagyobb kímélettel hajtja végre ezeket a miveieleket, de amit az egyik kezével elvon., azt a másik ke­zével visszaadja és a tehertéte­lek ellensúlyozására egyben a gazdasági élet táplálásáról is gondoskodik. Ez mindenesetre jelentékenyen enyhíti azokat a rendszabályokat, amelyeket a kormány az áiliamháztartás egyen­súlyának biztosítására foganato­sítani kényszerült. Juoius havában sorra kerül az uj nyugdíjtörvény tárgyalása a képviselóházban. Még nem tudhatjuk határozottan, hogy mi lesz az uj nyugdíjtörvény tar­talma, de valószínű, hogy a kor­mány a régi és elavult nyug­díjtörvény lazítására törekszik. Ma az a helyzet, hogy a köz- szolgálatból egyetlen tisztviselőt sem lehet elbocsátani, amíg a szolgálati idejét ki nem töltötte, kivéve fegyel ni vétség esetén, ennélfogva az a tarthatatlan ál­lapot állott elő, hogy akárhány­szor egészen tehetségtelen ős hi­vatásuk betöltésére alkalmatlan tisztviselők emelkedtek fel ve­zető pozícióra. Ezek nyomják az egész testületet és valósággal kerékkötői az ügykezelés mene­tének. Ezen az állapoton vala­miképp változtatni kell éa a ■zamárlajtorja uralmát meg kell dönteni. Lehetővé kell tenni az alkalmatlannak bizonyult tiszt­viselők menesztésével a tehetsé­ges tisztviselők gyorsabb előre­jutását és megfelelőbb érvénye­sülését a szolgálatban, ős továb­gg—1"HP !■——H——gMglBSÜMIB—HBH— Egész Hevesmegyében megindultak az inségmunkák Tiz törvényjavaslat

Next

/
Thumbnails
Contents