Eger - napilap, 1933/1

1933-03-12 / 59. szám

2

EQEB

1933 március 12

dó!. A Szent Korona Szövetlég hatalmat t az egéiz országra kiterjedd szervezet, amelynek eszméje, zászlója, célja és hite a Szent Korona, annak diadala a lelkekben s annak ragyogása Szent litván birodalma felett. Ez nem politikai, nem osztály* szervezkedés, hanem olyan szervezet, amelynek atepja megren- díthetatlen, erőforrása bőséges és diadala elmaradhatatlan.

Ezekkel a gondolatokkal kívánja megtölteni s gazdagítani az egriek lelkét is a Szövetség egri cioportj&nak holnapi közgyűlés. A közgyűlés fontosságát és időszerűségét a Szövetség központja azzal hangsúlyozta ki, hogy erre az alkalomra a magyar legitimizmus két markáns egyéniségét küldi le, Pal- lavioini György őrgrőf és Kray litván báró országgyűlés képviselőket, akiknek nagy érdeklődéssel várt felszólalásai minden bizonnyal a jogfolytonosság jelenlegi helyzetét a dolgok legközelebbi ismeretével fogják megvilágítani. Pallavicini György őrgróf 82 integritás és a királyság ösizefüggSseirő), Kray István báró pedig a magyar legitimizmus alapjairól beszél a közgyűlésen.

Petro Kálmán országgyűlési képviselő mondja az ünnepi beszédet március 15-én a Kossuth téren

Rz ünnepségek sorrendje.

Eger, március 11.

Eger várói közönsége hazafias érzéssel és öntudattal ünnepli meg március 15 én a magyar alkotmányos szabadság Sa jogegyenlőség kivívásának 85, évfordulóját. Ndmzeti ünnepa ez a magyarságnak, amelyet nem egyedül a múltra való visszaemlékezés tölt ki, hanem a jövőben való hit és bizalom, ez építő munka fogadalma.

A nemzeti ünnepet, mint minden évben, most is az Egri Kaszinó rendezi meg Eger város támogatásával. Az ünnepség sorrendje a kővetkező :

Szerdán reggel 9 órakor ünnepélyes istentisztelet afőszékec- egybázban a Hazáért. Délután

4 órakor gyülekezés a Kossuth- téreD, hol: a Himnuszt énekli as Egri Dalkör. Petőfi Sándor »Nemzeti Dal« át elszavalja Hollóssy Ervin joghallgató. Ünnepi beszédet mond dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, a «Sző- zaU-ot énekli az Egri Dalkör. Este fél 9 órakor az Egri Kaszinó nagytermében társaivá- ctora. Itt az ünnepi beszédet dr. Kalovit8 Alajos mondja, míg az ifjúság részéről Neuteld Béla joghallgató és Padányi Sándor közigazgatási tanfo'yam hallgató beszélnek.

Atársasvaciorára márcus 14-én estig kell jelentkezni. A jelentkezési ívek előírhatók az összes hivataloknál, társadalmi egyesületeknél és a Kaszinóban.

*

A nemzeti ünDGp alkalmából még a következő hazafias ünnepélyeket rendezik:

— Az Egri Keresztény Iparoskor március 12-én, vasárnap délután

5 órakor tartja ünnepélyét a következő műsorral: Himnusz. Kuruc dalok. Előadja a zenekar. VezényelStcckerIstván karnagy. Talpra magyar. Előadja Vaszilo- vios Gyula. Ünnepi beszédet mond

Ringelhann György, a Jogaka- démiai Kör elnöke. Petőfi Sándor: Magyarok Istene. Szavalja Járó Pál. Őjí rögök. Irredenta színmű. Szózat. Énekli az Egri Polgári Dalkör.

— A Központi Katolikus Földműves Ifjúsági Egyesület szintén vasárnap, március 12-én ünnepli meg mérőiül iduiát. Az ünnepi beszédet Kóbor Antal zenetanár tartja. Az ünnepség keretében az egyesületi dalárda Petrovics József igazgató-tanító vezetésével hazafias dalokat énekel. Szavalnak : Szsredi József, Bozsik Sándor és Ciank Pista. Ficior János irredenta dalokat énekel, hegedűn kiséri Nánási Imre. Tóth János magfinszáma után az egyesület műkedvelői előadják az »Anikó« című 1 felvonásos hazafias színjátékot, melynek szereplői: Bolya Bözii, Majoros Bözsi, Balog Mari, Mátyási Maris, Szeredi József, Nagy János, Losonczi János, Nagy Imre, Kormos András. — Rendező: Bőta József rlr. tanító, főtitkár.

— A Makiári kettösnegyedi Földműves Olvasókör vasárnap délután fél 6 órakor rendezi ünnepélyét, melynek műsora a következő: Fülöp László szaval. Nemecsek Aurél városi tanácsnok ünnepi beszédet mond. Tóth János monológot mond. Sándor Imre magyar dalokat éneke*, Bodnár Erzsébet kíséretével. A műsort két egyfalvonásos egészíti ki.

— A Szvorónyi úti Rom, Kath. Olvasókör márc. 12-én d.u. 5 órakor, a kultűrdélutén keretében ünnepli március iduaát. Ünnepi baszédet mond: Fucsek Gibor hittanár. Az egyesület dalárdája négy énekszámmal szerepel Tar- nay Kálmán ig. tanító karnagy vezényletével. Az egyesület műkedvelő ifjúsága több hazafias szavalattel szerepel.

— Az Egri Izr. Elemi Népiskola

f. hő 15.-én, szerdán d. u. 5 óra%

<*VS

jF.o*

w

X

Hasznos ftudni

hogy SCHMIDTHAUER

Igmándí

keserűvize

nemcsak a legjobb természetes hashajtó, dekiöblítósi szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből.

bor a Kulturházban hazafias ünnepélyt tart, melyen a növendékek énekszámai és szavalatai közben Komlós Dezső igazgató mond ünnepi beszédet.

— A Ciszterci Rsndi Gimnázium Vitkovici-Önképzőköre 15 én, d.u. 6 órakor a gimnázium tornatermében rendezendő hazafias ünnepségének műsora: Magyar Hiszekegy. Énekli az ifjúsági énekkar. Gáspár Jenő: Vigyázzatok, ha üt az óra . . . Szavalja : Trak Gyule, III. o. t. dr. Kalovit« Alajos : Magyar nyitány. E'öadja az intézet zenekara. Sajó Sándor: Szobor a rónán; Koldusénak. Szavalja : Bálint Béla, VII. o. t. Dohnányi Ernő: Scherzo. Zongorán játssza : Gröber Iván, VIII. o. t. Ünnepi beszéd. Mondja: Csömör László, VIII. o. t., ifj. elnök. Révfy Géza: Hősök emléke. Előadja az énekkar. Sík Sándor: Rokkant március. Szavalja: Oswald Endre, VIII. o. í., jegyző, dr. Kalovits Alajos: Induló. Előadja a zenekar.

Látogatás Rózái néninél,

aki elmúlt 101 esztendős, —

és nyolcvan évvel ezelőtt volt a legboldogabb,

Eger, március közepén.

Kora-tavaszi délután van. A gyenge márciusi nép zsendülö füvet varázsolt már a városvégi árokpartokra, a sarai kovács üllőjén vidáman cseng a füsifebete kalapács. Bűbosp idirták még fázósan ugrálva kapkodják a hulladékot az útról, de a házak tövében gomboző, kiabáló gyerekek tavaszién vidámak.

Ciendesen ballagok a cuppogó, szilárdnak egyáltalában nem mondható talajon. Születésnapot megyek kőszöntani. Hogy kihez? Egy olyan valakihez, akinek arcát már a XIX. század első harmadának napja is látta, aki felett százegyedszer fordult tavaszba a természet. Hát ilyeu valaki is van? Igen van. Csak meg kell keresni. Pár pillanatig tétovázva állok egy ház előtt, azután lenyomom a kapu vaski iacsőt. Végigmegyek az udva ron és megállók egy kis ajtó előtt. Először bakukkanok az üvegeD, aztán behajiok a kamrácskába. Földes, gerendás szoba, barna ágy, színes ágyneművel, középen asztal, székek. Az egyik sarokban kis tűzhely, a másikban egy rakás fa. Ládák fából, kanna, a falon edények. Az ágy felett kereszt és egy hosszú viaszgyertya. Odább pa- pír-falvédó rajta a szenvedő Szűz.

Rózái néni, vagy másképp Rózsi mama, — meri ő lakik itt — kíváncsian néz rám. Alaosony görnyedező hátú öregasszony, ősz haja ritka. Hát bizoDy eljárt felette az idő. Ő hozzá jöttem, hogy üdvözöljem százegye- dik születésnapja alkalmából. — Hallani akarok valamit a múltról, a régi világról, az azelőtti életről. — Nigyszívesen leültet. Megkérdezem tőle mit érzett most,* hogy megérte a százegyedik évet. Rosál néni így nyilatkozik: »Bizony 1832. március8. án születtem én erre a világra. Hálákat is adtam a jó Istennek, hogy még én ezt megérdemeltem, hogy idáig fenntartott. Meg- vígasztalődtau egy kicsit, de máskülönben semmi jót nem éreztem. A csontjaim fájnak nagyon. Örömnek nem nagy öröm ez a százegy esztendő, mert szegény vagyok nagyon. A nővérek segítenek rajtam. Áldom is őket.

Hogy egész nap mit csinál?

»Reggel felkelek, rendbehozom magam, meg ezt a kis szobát. Ha tudok főzni, főzök, ha nem, akkor egy kis kenyeret eszegetek. Nthezen megy nagyon, mert gyenge vagyok. Néha igen el vagyok keseredve, hogy minek kell már nekem élni, amikor annyi derék, erős ember meghal. Aludai nem tudok éjszaka. Napközben, ha járkálok, elszunnyadok néha, de az éjszaka nagyon hosszú. Múltkor már igen szorított a szívem, azt hittem: no, végem lesz. Eljött az orvos. Megnézett. Rózái néni, magának daganatja van, aszon- gya. Nyomogatja. Fáj, fáj. A veséje van megdsgadva. Megfázott valahol. Aztán meg a csont] aiba belevette magát a meg-