Eger - napilap, 1933/1

1933-03-12 / 59. szám

1933. március 12. E G E B 3 ie mintha látnám. Eia pironág volt az arcán. Többet sose lát- tsm. Ennek őrömére nagy cifra- eág volt akkor. A lányok fehér ruhában, piros csizmában, a le­gények bőizájú ingben, ráncos- szárú csizmában mulattak. Mosolyogva gondol vissza a régi időkre. — »így emlékszem ezekre, amik még fiatal koromba történtek, de sok olyanra, ami már később volt nem igen em­lékszem.« Két reszkető kezével térdére támaszkodik. Végigsimítja a kék kötényt, — »Sokat láttam. Már én az élet végén járok. Minden este azzal fekszem, hogy nem érem meg a reggelt, mert az ilyen mindig arra gondol.« Bjszélgetünk csendesen. — Fiatal lánykorában, 18—20 éves lehetett — akkor volt a leg­boldogabb. Azóta sok szomorú­ság, keserűség volt a része. Pa­naszkodik, neki is nagyon nehéz az élet. Hutvétkor el szeretne Kenni a barátok templomába, hogy ott imádkozhasson még egyszer. De nem nagyon bízik benne, hogy el tud msnni. Mindig ritkább lesz a szó. A kis tűzhelyben a lángok lassan kialszanak ■ a szobára a tavaszi alkony szürke homálya borul. Az ablak előtt fekete árnyék siet el. Későre jár az idő. Bűosuzko- duók. Köizöni a látogatás*, szo­rongatja a kezem. Kikiiér az ajtőn. Jő egészséget és nyugo­dalmai éjszakát kívánok neki, aztán elindulok. A kapunál visszanézek. Még ott áll. Fakő két szemével néz utánam. Vájjon mire gondol? Azután megfordul. Bamsgy a Bsobácikáb*, hogy a még hátra­levő idejét a régi emlékeknek élje. Csillag László. Nem jelentkeztek az Amerikában elhalt egri származású Hall István rokonai Eger, mircim 11. A városi árvaszékhez, mint jelente te az Eger, az amerikai mrgysr konzulátustól érdekes megkeresés érkezett nemrégiben. Egy egri származású, ameriká ban elhalt ember hozzátartozóit kereste a clevelandi konzul, név szerint Hall Istvánét, aki 62 év­vel ezelőtt Egerben született és évtizedekkel ezelőtt kivándorolt az Újvilágba. A váro*i árvaszék akkor lapuik útján is felhívta az esetleg Eger­ben élő rokonokat a jelentkezés­re és egyéb módon is kereste az örökösöket, a kutatás azon ban tea járt sikerrel, mert Hall István hozzátartozóit nem tud­ták megtalálói. A kivándorolt rokonai úgylátszik szintén elköl­töztek Egerből, vagy meghaltak, mert különben nem valószínű, hogy a várható örökség remé­nyében elmulasztották volna a jelentkezést. Betörik garázdálkodtak az elmúlt éjszaka az üugfolklsasszonyok Iskolaépületében és kápolnájában A tettesek a ferencesek udvaráról másztak át, feltörték az igazgatói szobákat és elvitték a kápolna Szűzmária szobra mellé helyezett ékszereket. fázás. így az orvos. Port adott. Da azóta is szenvedek. Az uooS- ra se tudok már kimenni. Éj­szakánként minden eszemba ju*, mi volt régen, meg mi van most. Rám virrad. Egy órái se tudok aludni.« Egy kicsit megáll, hogy pihen­tesse magát, majd újrakezdi: »Most meg olyan felfordult a világ. Nagy a szükség minden­hán. Azt mondják, megint hábo­rú lesz.« Csőválga'ja fejét. Sóhajtozik. Most én szólok közbe: A ma­ga idejében is volt háború Ró­zái néni. Enlékszik-e még rá? Bólogat a fejével, előrehajol, mintha emlékezetében keresgél­ne az elmúlt időkből. De már válaszol is: »Az a... Negyven- nyőcba.« — Megint tűnődik egy keveset. Úgy volt az, hogy be­jöttek a muszkák. Apám, anyám kiültetett az eresz alá. Öten vol­tunk testvérek. Ide üljetek, de ne mozduljatok, mert jönnek a katonák, megölnek. Hát úgy ül tünk ott, mint a f\ A muszkák oddftküdíek a nsgy rétre, aho! moat a villenyíelep van. R ttea- tő sokan voltak. Jöttek nagy háborúval, hogy felvetik tűzzel a várost, de nem lehet.tt nekik, mert amit követeltek, megkap ták. Kát nap voltak itt, meg két éjszaka. Nem csináltak semmit, csak elszedték a szénát, zabot, kukoricát, kellett a rengeteg em­bernek meg lónak. Ahol fát lát­tak, elvitték tüzelni, ahol nem találtak, a kerítés! is szétbon­tották. A zöld uborkát, zöld szil­vát úgy ették, mint más az érett almái.« — »Egy lányt is elraboltak. Olyan lőhetett, mint én. Közibük ment, da nem jött vissza többe*. Mikor clssentek, ott ezédelfgiüob a nagy réten, hogy ián találunk utánuk valamit. Nam hagytak azok semmit, csak halottiba.« Lassan kifárad a sok baszód- ben. Köhög. Elhallgatunk. Én nem szólok, ő sem beszél. Félve töröm meg a csendet, nehogy nagyon kizökkentsem a gondo­lataiból : — A szabadságharc után osz'rá- kok, németek jöttek ide, hát arra emlékszik ? Élénken válaszol: — >á németek amikor jöttek, éppen temetés volt. Egy nagy urat temettek a Makiári úti te­metőbe. Néztük a temetést. Ahogy látták a németek, hogy h, lőttet visznek, letértek a csinált útról az út mellé, letérgye’tek, oszt keresztet vetettek. — Egyezer meg a király !s itt volt — mondja tovább. Renge­teg nép gyűli egybe,oszt az mind látni akarta. Odavezették, Ehol az angol apácák vannak. El kezdtek kiabálni: ott a király, ott a király, ez a vékony. Hát ott voll. Váfcony, hosszas arcú fiatalka volt akkor. Szinte most Eger, március 11. j Mára virradó éjszaka ismeret- | len tettesek behatoltak az An­golkisasszonyok épületébe, fel­törték a tantermeket, igazgatói szobákat, majd a kápolnát és elvitták a kisded Szűz Mária üveg elüti elhelyezett stobra mellől a tekintélyei értéket kép viselő ékszereket. A b törők négy ügyességgel és vakmerőséggel hajtották vég­re durva érzésről tanúskodó tet­tüket. Tegnap e»t) elbújjak a Farencas reedház udvarán s a- mikor beállt az éjiziba, rést vág­tak a reedház istállóján :k tete­jén és azon keresztül átmásztak ez Angolkisasszonyok épületébe. Az iskola folyosóit járták végig »1 óbb, több tanterem ajtaját és katedráját feltörték és miután j nem találtak semmi értéktárgyat, az igazgatói szobákat vették tor­ra. Álkulccsil sikerült ezeket is felnyitniuk és az asztalfiókokban található kevés aprópénzt ma­gukhoz vették. Ianeu az oratórium felé vet ték útjukat, amelynek ablaka a kápolnára nyílik. Az oratórium egyik szőnyegéből hágcsót ká szí tettek és azon leereszkedtek a kápolnába. A kórus Mjáraténái áll a kisded Szűz Mária szobra, üvegszekrénybe elh lyezve, kö­rülötte rengeteg ékszer, gyűrűk, láncok órák és sok más külön­féle értéktárgyak, amiket az élet hivságeiről lemondó epáca- növendékek tettek oda, vagy bálából azok, akiknek könyörgé­sét meghallgatta a Szent Szűz. A lelketlen betörők felfeszítet­ték az üvegszekrényt, összeszed­ték az értéktárgyakat és azon az úton keresztül, amelyen jöt­tek, eltávoztak. Először az ejtő­bon át próbálták elhagyni az épületet, azokban nem bírtak az erős zárakkal, így visszahúzód­tak a Ferencesek udvarára és itt várták ba a kora reggeli kapu­nyitást, amikor is észrevétlenül elmenekültek zsákmányukkal. Az Angolkisasszonyoknál négy volt a riadalom, amikor reggel észrevették a betörést. Azonnal érteiítették a rendőrséget, amely üzetes helyszíni vizsgálatot tar­tott. Megállapították, bogy a be­törők keztyüben dolgoztak, mert ujjlenyomat sehol nem volt talál­ható. A nyomozás megindult a tettesek bézrekeriiésére. A * f n] "D *1 r' jovo szőlőfajtái Muskát Szölőskertek királynője Muskát Mathiász Jánosnó Erzsébet királyné emléke Barnát János és még több igen értékes bel és külföldi újdonság beszerezhető. Cím: Szabó Gyula szőlőtelepe, Gyöngyös. Társadalmi naptár. Márc. 12: A Szentkorona Szövet ség ünnepélye délután 5 órakor a Fehérteremben. Márc. 12: Kürti Menyhért dr. c. tan­kerületi kir. főigazgató előadása az Egri Kato­likus Legényegylet kul- túrdélutánján 5 órakor. Márc 12: Az Egri Keresztény Ipa­roskor hazafias ünnepé­lye délután 5 órakor. Márc. 14: Az Értehi Tanítóképző Intézet március 15 i ün­nepélye a Szent Ferenc- rend fehértermőben, dől - után 7a6 órakor. Márc. 16: Az Egri Jogakadémiai Kör vitadélutánja 5 óra­kor a Líceum fdsz. 2. sz. teremben. Előadó: Acsay Dénes: Űj választójogot. Márc. 19: A Ference ek Fehérter­mében színi előadás. Az Iparoslányok Kongregá­ciójának tagjai bemutat­ják a Csoda az erdőben című színmüvet. Szólőojtványok és szőlűvesszók eperpalánta, dinnyemag, fajtisztán, legolcsóbban Agrária Szfilötelepítő R.T.-nál B pest, VI. Király u. 26. Kérjen ajánlatot

Next

/
Thumbnails
Contents