Eger - napilap, 1932/2
1932-07-15 / 158. szám
2 EGER 1982. júliui 15. ▼agyon elrablása is. A francia szociálista Delaiii írja, hogy ugyanaz a azáz ember, aki a legfőbb bankot, közlekedé«i ipar- vállalatok éa villanyoaafigi telepek igazgatőafigában Ql, tartja kezében az egéaz francia állam* életet ia. Mussolini batalmaa ökle rá- csapott a buazadik azázad hazug bálványára, mely kifelé a azéles népi rétegek boldogulását, felemelését szajkózta. A Dúca végigjárta az élet iskoláját, megállított egy nagy nemzetet az örvénybe vezető úton, a ha ő ilyen ítéletet mond a demokráciáról, hihetünk neki. De mikor ébrednek föl a többi államok vezetői narkotikua álmukból ? (HB) A télen csak az önhibájukon kívül munka nélkül maradt mezőgazdasági munkások kapnak hatósági segélyt Eger, július 14. A mezőgazdasági munkásság sorsa élénken foglalkoztatja a különböző hatóságokat, annál is inkább, mert még mindig igen sokan vannak egyes vidékeken, akik aratási szerződést nem kaptak és így a téli időre a legkéí- ségbeejtöbb nyomorúságnak néznek elébe. Az ország minden részéből hallatszik az a panasz is, hogy vörös agitátorok nagyon állátsző célzattal biztatják ezeket az embereket: ne is nézzenek munka után, fölöslegei dolgozniok, mert az állam úgyis eltartja őket a télen. Ez a tény már maga is óvatosságra inti a hatóságokat s nagyon rosszul teszik azok, akik hallgatnak a demagóg biztatásokra, mert annak'idején az illetékesek figyelemmel lesznek arra, hogy kik maradtak önhibájukon kívül munka nélkül s kik voltak azok, akik az agitátorok biztatására szabotáltak. Annál is inkább meg kell ezt tenniök az illetékeseknek, mert az állam és a társadalom nehéz helyzetében aligha fog sikerülni az idén olyan mértékben segélyezni a munkanélkülieket, mint az elmúlt télen. jó lenne, ha ezeket a körülményeket figyelembe vennék azok, akiket megkörnyékeznek az inségsegéllyel biztató agitátorok s kétszer is meggondolnék, hogy a munkalehetőség legkisebb kínálkozó alkalmát ia elmulasszák. „Nem szerencsés gondolat, hogy a polgárság a terrorral határos eszközökhöz nyúl.“ A miskolci iparos és kereskedősztrájk tanulságai. Eger, július 14. A miskolci iparotok és kereskedők a kispesti mintára bezárták üzleteiket, kétórás sztrájkot és nagygyűlést rendeztek, amelyen memorandumot szerkesztettek s azt Mikszáth főispánnak adták át. A főispán a küldöttség előtt hangsúlyozta, hogy kizárólag csak azért hallgatja meg a kívánságokat, mert megbecsüli a kereskedő és iparostársadalom munkáját. Leszögezte, hogy nem tartja szerencsés gondolatnak, ha a polgárság azokhoz az eszközökhöz nyúl, amelyek a te- rorral határosak. Ehhez a sztrájkhoz s az utóbbi időben más városokban is tapasztalt hasonló megmozdulásokhoz reflexiókat lehet fűzni, megszívlelendő tapulságokat, amelyek Egerben is aktuálisak lettek, mióta felbuzdulva a példán, egyesek itt is hangoztatni kezdik a demonstrativ sztrájk megrendezését. Az utóbbi időben a tanácstalan és válságokkal küzdő társadalomban olyan jelenségek mutatkoznak, amelynek nagy mértékben aggasztó és beteges tünetek. A polgárság egyes osztályai erra gondolnak, hogy egy másik osztály hátán kapaszkodjanak ki a bajból. A kereskedők és iparosok most űgylátszik, abba a gondolatba élik bele magukat, hogy a gazdáknak nyújtott segítség az ő rovásukra történt s most sztrájkokkal akarják kényszeríteni a kormányt, hogy részükre is hasonló segítséget nyújtson. Ostoba' és botor dolog volna, ha most, amikor a? egész világon a nemzetek közötti gyűlölködést legyőzte az egymásrautaltság és a gazdaság szolidaritás felismerése s ezzel a világ a válságból a kibontakozás útjára lépett, a produktiv osztályok közötti ellentétek kiélezésével, mi magunk itthon bontogatnánk a gazdasági egymásra utaltság és együttműködés pilléreit. Védelmet az egri piacon az egri termeiének és az egri fogyasztónak Eger, július 14. Hajnali fél négy. Nagy a sürgés forgás az egri piacon. A kofák asztalaikat állítják össze, a termelők portékáikat pakolják ki. Egymással gazdaságilag merőben szemben álló felek. A kofa figyeli a felhozott árűmennyisé- get s minden erejével igyekszik a lehető legolcsóbban azt megszerezni és munka nélkül minél nagyobb haszonra szert tenni. A termelő ideje drága, igyekszik áruján a legrövidebb idő alatt túladni és siet a hegyre dolgozni, nem lehet időt vesztegetni. Négy óra körül megindul a forgalom. Legélénkebbek az egri piac közismert kereskedői, akik, mint ismeretes, kartellsze rüen dolgoznak ós minden kereskedői konkurrencia nélkül szabják meg az árakat, amelyek messze alatta állanak az országos átlagáraknak és méltán vonják maguk után a termelők elkeseredését. Verejtékes munkájuknak nincs annyi eredménye, hogy a téti megélhetést biztosítani tudják. A felhozott áruért legfeljebb annyi ellenértéket kapnak, a- mennyi a napi megélhetésre szűkösen elég. Ennek a szomorú állapotnak várható eredménye az lesz, hogy a jövő télen termelőink is az Ínségesek táborát fogják gyarapítani. A mai piacon a kajszin baraok uralkodik. A termelők 50—60 filléres árat reméltek elérni annál is inkább, mivel köztudomás szerint — bár Eger környékén bőséges a termés — az ország más részeiben (Kecskemét környéke) a baracktermést súlyos osapás érte.. A termelők felvilágosítására is szolgáló újsághírek megerősítik a reménységeket, hiszen a barack forgalmi ára tegnap 70—90;fillér volt, amely ár a kereskedőnek még mindig 20-40 filléres tehát 50—80% bőséges hasznot biztosít. Legnagyobb meglepetésre a kartell 25 fillérjével szedi a szép be• főzni való és 30 fillérjével a szép érett barackot. Utóbbiból kevesebb a felhozatal, részint Bzért mert még nincs itt az ideje a teljes érésnek, részint pedig azért mivel a veszedelmesen elszaporodott gyümölcstolvajok ellen egyedüli védekezés a gyümölcs mielőbbi leszüretelése és értékesítése. A termelők szinte rimánkod- nak a kereskedőknek 5—10 fillér külömbözet miatt, de ez meddő fáradozás a kereskedő már tovább is ment és végzi a maga szüretjét. A kereskedőt védi a pásti piaccal való összeköttetése és a pénz, mig a termelő minden védelem nélkül ki van neki szolgáltatva. Tehetetlenül magára hagyatva szenvedi végig ezt a játékot a termelés egész ideje alatt, kezdve a kora tavaszi hónapos retektől a késő őszi csemege izőliöig. Szinte érthetetlen, hogy eddig Egerben nem alakult meg a termelők érdekszövetkezete, — amely hivatva lenne ezeken az állapotokon segíteni. Egészséges piaci viszonyok mellett ennek szüksége nem volna érezhető, akkor azonban, mikor az Egerben termelt zöldség, gyümölcs és apró jószág forgalmából sem a termelőnek, sem a város fogyasztó polgárságának nincs haszna, nélkülözhetetlenül szükségszerűvé válik egy egészséges szövetkezet megteremtése. A szabad kereskedelem megcsúfolása, ami az egri piacon történik. A szövetkezet alapos megszervezése hosszas előkészítő munkát igényel, az idén ezzel már elkéstünk. A tél folyamán azonban okvetlen tető alá kell azt hoznunk városunk jól felfogott érdekében. Tennivaló azonban ma is van. Hogy ezek közül csak néhányat említsünk, először is szükséges lenne, hogy a városi hegybírók egyike minden reggel szolgálatot teljesítsen az egri piacon. A hegybírók a rájuk bízott hp- tárrész minden gazdáját és bérlőjét ismerik. Az ö ellenőrzésük által lenne legkönnyebben megakadályozható, hogy a hegyek tolvajai lopott áruikkal a piacra merészkedjenek, valamint rájuk kellene bízni a piaoi rend biztosítását Vigyáznának arra, hogy a vidéki termelők árusító helye az egri termelőkétől elküiöníttee- ssék és az egri termelő saját piacáról ne legyen kiszorítva. Másodszor a vidéki termelők helypénzét külön kell szabályozni. Az egri termelőt védeni kell és annak ez a legmegfelelőbb módja. Harmadszor egy városi tisztviselőt piacbiztosként kell kijelölni, aki a piacot állandóan figyelve, hivatva lenne a visszaélések megtorlásáról gondoskodni. A gyümölcs és zöldségkereskedői ipar nincs ugyan képesítéshez kötve, de mindenesetre kötelezettséget ró annak tulajdonosára. Végül szükséges lenne néhány jő piacnak tanulmányozása a hasznos tapasztalatoknak Egerben való értékesítése és idegen kereskedők érdeklődésének felkeltése, azoknak megfelelő vé- delmezése. A fogyasztók védelme is kő-
