Eger - napilap, 1932/2
1932-07-15 / 158. szám
1932. jűliua 15. EGEB 3 telenég. Erre legmegfelelőbb mód az a több váróiban bevett gyakorlat, amely megszabja szt az időt, amelytől kezdve a kofák (viazonteladók) a termelőktől vásárolhatnak. Reggel hathét őráig tiltani kellene a viszonteladók vásárlásait és csak a fogyasztót kellene vásárolni engedni. A termelőnek a fogyasztóval való közvetlen üzletkötése a mainál aokkal egész* Eger, július 14. Az egri líceumi múzeum igen érdekei darabbal gyarapodott. Néhai Lux Hugó m. kir. posta, főtanácsos özvegye felajánlotta a múzeum számára a Pressburger Zeitung 1764-es évfolyama ellő számának pontos és hű máaola. tát, amelyet a lap nemzetiszínű keretes, 130 éves jubileumi számához mellékeltek 1894-ben. Érdekes véletlen, hogy a hat oldalas, negyedív formájú lap eredetije éppen ma 168 éves. Fedőlapján ez áll: ^rcpuvger geitimg (Srfteé Gtüá ©omtabertb, ben 14. Sulii 1764. A pozsonyi német lap a magyarországi újságírás első félszázadát kővető idők terméke. Azonban első azok között az újságok között, amalyek hosz- szabb életet értek meg. A Press- burger Zeitung a legutóbbi évekig fennmaradt, mígnem a csehek betiltották. Akkoriban a magyar újságírásnak már múltja volt. Míg Németországban, Strassburgban már 1609 ben szerkesztett hetilapot Carolus Johann, nálunk 1705 ben indult meg az első újságnak nevezhető nyomtatvány. A buruc-kor hozta létre, kuruo- kodás volt benne. Nagy úr volt a szerkesztője: Esterházy Antal kuruegenerális, asi Wiemeriches Diarium magyarokról terjesztett bazug híreinek cáfolatára indította meg hetenként egyszer m’gjelauőlBpját: üferccutas Hun- garicus címmel. Lőcién és Bárt- fán nyomták. Később a Mercu• rius veridicus ex Hungária néven jelent meg, de nem sokáig élt, mindössze 1711-ig. A szatmári béke után éledt újra a »magyar* újságírás, persze német nyelven. Első terméke az 1721-ben megindult Nova Posoniemia volt, ezt követték a budai német lapok, majd a Pressburger Zeitung, amely rövid idő alatt olyan népszerűségre tett szert, hogy hatezer előfizetője volt, ami az akkori időkségesebb piaci árakat teremtene és a fogyasztó lenne ma a leg. alkalmasabb konkurrense a vidékre szállító kereskedőnek is. A viszonteladó és a szállító kereskedő érdekei azonosak, tehát közöttük nem fejlődhetik ki verseny. E nélkül pedig a piacnak szükségszerűen el kell sorvadnia. Fenntieket városunk megértő vezetőinek jóindulatú figyelmébe ajánljuk. ben nagy ritkaság volt, sőt, ha a jelen gazdasági helyzet még sokáig tart, nemsokára újból ritkaság lesz. A Pressburger Zeitung első száma rendkívül érdekes képet rajzol az újságírás első törekvéseiről. Mint a bevezető értesítés mondja : »Länderer János Mihály pozsonyi könyvnyomdász elhatározta, hogy úgy Európában, mint különösen Magyarország királyságban előforduló legújabb és legérdekesebb eseményekről híreket ad ki Pressburger Zeitungen cím alatt. Azokban ezenfelül mindazt fogja közölni, ami más városokban az u. n. Intelli- genzblätternben találhatő u. m. nyilvános hirdetések, árlejtések, eladó cikkek, tőke kölcsön igénylése és kiadása, és hasonlók, továbbá mindenkor a halottak pontos névjegyzéke. Ezen első lap nemcsak mintául szolgál, hanem egyben meg fogja a dolgokat részletesebben magyarázni.* A továbbiakban bejelenti, hogy a lap hetenként kétszer fog megjelenni évi 8 forint előfizetési árért. A lap helybeli barátai pedig a lapot mindenkor évi 6 forintért vihetik el a kiadótól. A hatoldalas számból közel öt oldal külpolitikai eseményekkel foglalkozik. A hírszolgálat lassúságára jellemző, hogy majdnem egy hónappal azelőttről keltezett külföldi tudósításokat közöl a jűliua 14-i szám: Madridból, Londonból, Nápolyből, G§* nuéből, Varsóból és Danzigból. A nagy olasz éhínségről írja: »Nápoly, június 15. Miután május hó utolsó hetében 150 000 tomoli termény Franciaországból és más országokból ide érkezett, az a remény vált általánoisá. hogy a hiány miatti panaszok meg fognak szűnni. De még előre nem látható, hogy az éhínség okozta betegségek mikor veszik végét. Ezekben a betegségekben még sok ember pusztul el és ami a legrosszabb, úgyszólván senki sem mer a betegeknek segítségére lenni, mert sokan azok közül, akik azt tették, szánalmukat és segítségüket saját bőrükkel fizettek meg. A király elhatározta, hogy jŰDÍus első napjaiban Casertá-ról Nápolyba tér vissza és mindaddig itt marad, mig a négy hőség tartani fog.* A lengyel események közül leginkább Poniatowiky szabad- ságharciről ír. A negyedik oldal végén tér rá a magyar hírekre, ilyenformán: • Pozsony, június 14. Mindkét császári és királyi felség, a római király ő felsége, Lipót és Ferdinánd főhercegek, Mári Anns, Christina és Jozefa főhercegnők ők királyi fenségek Istennek legyen hála még mindig jól érzik magukat, ahogy kívánatos is. Június 8-án a teljes császári és királyi udvar a helybeli réten táborozó 2 kürasszirezred gyakorlatainak szemlélésére méltóz- tatott menni. Lipót főherceg ő Budapest, [julius 14. Dr. Karafiáth Jenő kultuszminiszter elrendelte, hogy a madarak és fák napján, vagy más erre alkalmas napon, de a madarak és fák napjára való emlékezéssel, valamennyi vidéki állami, községi, társulati, magán- érdekeltségű népoktatási intézet, közép- és szakiskola tanulói ültessenek el a község (város) temetőiben hozzátartozóik sírjára, továbbá a hősök temetőjében a hősök szobra körül virágot, vagy más ültetményt és szabad idejükben gondoskodjanak az ül- tetmények állandó ápolásáról. Tegnap este Eger minden vendéglőjében és kávéházában csodálkozva tapasztalták a vendégek, hogy a c'gány nem muzsikál. A zenészek vagy be sem mentek munkahelyükre, vagy ha ott voltak is, — nem muzsikáltak egész éjjel. Ennek a zenei némaságnak az a háborúság volt az oka, amely az egri vendéglősök és a Zenész Szövetség szolnoki kirendeltsége között húzódik már ez év márciusa óta. Az egri vendéglősök ugyanis elmulasztották a zenedijakat megfizetni az engedélyért s március óta többször sürgették náluk a pár pengőtől egészen 100 pengőig felrúgható összeget. Tegnap aztán a rendőrségnek kellett közbelépnie, amely megtiltotta a muzsikát a helyiségekben mindaddig, mig ki nem fizekirályi fenség a császári és királyi udvar legmagasabb tetszése és az összes jelenlévők elismerő csodálata mellett személyesen vezényelte ezredét. Este a császári és királyi udvar ismét méltóztalott kegyei lenni színházunkat magas jelenlétével kitüntetni és egy olasz operaelőadást meghallgatni.« »10 én Ferdinánd főherceg és Jozefa főhercegnő ők királyi fenségek tüntettek ki magas jelenlétükkel minket és délután 3 óra felé érkeztek ide szerencsésen és egészségesen. A királyi fenségeket az országrendek egy depu- táciőja fogadta baldachin alatt és Ignatz v. Koller ő Excellen- oia veszprémi püspök magyar nyelvű köszöntőjére a királyi fenségek ugyancsak magyarul válaszoltak.* Végül megemlíti: »Debrecenből egyelőre az a szomorú hir érkezett, hogy egy nagy tűzvész következtében több mint 100 ház porrá égett.« A lap zárősoraiban a meghaltak névsorát közli. Elrendelte a miniszter, hogy az említett minden iskola tanulói a jelzett napon a község elöljárósága által arra kijelölt s a község határába eső nem állami utak mentén, a község területén, uccáinak szélén legalább egy- egy gyümölcs, vagy egyéb hasznos fát ültessenek el és gondozzák, amely eljárás alkalmas arra is, hogy a tanulókban a gyümölcstermelés iránti érzést kifejlessze, az ifjúság ilyenirányú munkálkodásával szolgálja egy- szersmind legeredményesebben a madárvédelem ügyét is. tik a tulajdonosok az esedékes díjakat. A cigányok városszerte meghökkenve vették tudomásul ezt a tényt, mert ha a vendéglősök nem fizetik ki a Szövetség követelését, a zenészek eleinek még attól a minimális keresettől is, amit hébe hóba a gyéren mulató emberektől össze tudtak kuporgatni. Ma reggel aztán hatalmas de- putáciő ment fel a városházára 1 rak Géza polgármesterhez, akit intervencióra kértek. A polgár- mester megnyugtatta őket s a küldöttség távozása után a vendéglősöket szólította fel a fizetésre. A polgármesteri felhívásra még ma délig tőbban ki is fizették a Szövetségnek járó díjat, a többiek pedig 8 napi haladékot kaptak. Ilyenformán néhány helyen már ma este ismét zenélni fognak a cigányok, az affér a jelek szerint el fog simulni. Pressburger Zeitung, erstes Stück, Sonnabend, 14. Julii 1764. Hogyan szerkesztett friss újságot Länderer János Mihály pozsonyi könyvnyomdász. Az egri líceumi múzeum új darabja. A kultuszminiszter rendeletet adott ki a madarak és fák kultuszának ápolásáról Tegnap este egyetlen vendéglőben sem zenéllek Egerben
