Eger - napilap, 1932/2

1932-11-10 / 254. szám

Aba 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, F8Z. 3. — TELEFONI 11.—KI­ADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYV­NYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: a XLIIL évfolyam 254. szám # Csütörtök « Eger, 1932 november 10 t Három hónapon belül felemelik a hadirokkantak illetményeit A képviselőház mai ülése. Budapett, november 9. A képviselőhöz mai ülése meg­lehetősen mgy rőszvétlenség mel­lett kezdődött. A napirend elején mentelmi ügyeket tárgyaltak, — majd a pénzhamiiíiái és a bé­lyegvédelemről szőlő javaslatot fogadták el. Ezután a HONSz feliratát vet­ték tárgyalás alá, amelyben a hadirokkantak illetményeinek fel­emelését kéri az egyesület az országgyűléstől. A felirat tárgyalása körűi szé­les vita indult meg, amelyben a különböző pártok szónokai szt kérték a kormánytól, hogy záros határidőn belül terjesszen be javaslatot a hadirokkant-járulé­kok felemeléséről. Az ülést a vita befejeztével felfüggesztették s a miniszter­elnök fogadőszobáj&ban tárgya­lás iadúlt meg az indítványok fölött. A tanácskozáson részt vettek Almásy László, a Ház elnöke, Puky Endre külügymi* niszter, Sztranyavszky Sándor az egységespárt elnöke és a pártok vezetői. A tanáosbozás eredményt képen abban állapodtak meg, hogy az elnökség megfelelő mődon a hol­napi ülésre megszövegezi az in­dítványt a a Ház elé terjeszti. Megállapodtak abban is, hogy a képviselőház kérni fogja a kor­mányt: három hőnapon belül terjesszen javaslatot a Ház elé a rokkantak járulékainak fel­emeléséről. Milyen kedvezményeket kaptak a hátralékos adófizetők Gömbős Gyulát nagy ünnepélyességgel fogadták Triesztben. Apponyi Albert gróf csütörtökön utazik Olaszországba. Budapest, november 9. Gömbös Gyula miniszterelnök ma reggel fél nyolc órakor Hpte át Porlumiánál az olasz határt és fél 10 órakor érkezett meg Triesztbe. Itt a város prefektusa, Háry András kvirináli követ és n8gy tömeg fogadta a magyar miniszterelnököt, sbi átszállót! a Mussolini által rendelkezésére bocsátott különvonatra. Politikai körökben ügy tudják, hogy Apponyi Albert gróf, aki csütörtökön utazik Olaszország­ba, hogy a rőmn Akadémián előadás» tartson, nagyfcntosségú tanácskozást fog Mussolinival folytatni. Károlyi Gyula gróf kilépett az egységes pártból. Budapest, november 9. Károlyi Gyula gróf volt mi­niszterelnök levelet intézett az egységespárt elnökségéhez, mely­ben bejelenti, hogy a politikától visszavonul s a pártból is kilép. Ma különben olyan hírek terjed­tek el, hogy a keresztény párt­ból több képviselő szándékozik kiválni s ezek a disszidensek az egységespárt felé gravitálnak. Czettler Jenő a hírekre vonat­kozólag kijelentette, hogy azok nem felelnek meg a valóságnak. Rothermere lord újabb cikke a békeszerződé­sek káros voltáról. Rothermere lord a Daily Mail­ben hosszabb cikket írt arról a háborús félelemről, amely egész Európát hatalmába tarija. Meg­állapítja a lord, hogy az euró­pai felelős államférfiak egyike sem kívánja a háborút, s hogy mégis olyan félelem tartja fogva a nemzeteket, annak oka a bé­keszerződések igazságtalan vol­ta. Csehország például anyagi erejét meghaladó hadsereget tart fenn, csak azért, mert olyan te­rületeket annektált, amelyek Magyarországot illették meg. Eger, november 9. A hátralékos adófizetők most kapják az értesítéseket az első­fokú pénzügyi hatóságoktól,hogy a pénzügyminisztérium, illetve a pénzügyigazgatőság hogyan intézte el a hátralékok kedvez­ményes megfizetése iránt benyúj­tott kérelmeket. A pénzügymi­nisztériumban Kőlbig államtitkár osztálya dolgozta fel a beérke­zett hatalmas anyagot, amely kizárólag at ötezer pengőn felüli adóhátralékokra vonatkozik. — Úgy tudjuk, hogy ezekről az adatokról statisztikai összeállítás is kéizül, amely valőszícüleg már e hónap végén nyilvános­ságra fog kerülni. Azt hallottuk, hogy a muiiz- térium három kategóriába sorol­ta az ügyeket. Az elsőbe azok a hátralékos adófizetők tartoz­nak, akik ebben az évben vi­szonylag elegendő mértékben ele­get tettek kötelezettségeiknek a kincstárral szemben, s igy fel­tehető, hogy önhibájukon kívül szaporodott fel adótartozásuk összege. Ezek kamatmentes rész­letekben törleszthetik adóhátra­lékukat. A második és harmadik kategóriába soroltakat már hat, illetve tizenkét (?) százalékos ka­mattal terhelték meg, aszerint, hogy ebben az évben mennyi adót fizettek. Általában az egyes adózóknál csak a folyőévi befi­zetésekre voltak tekintettel. A pénzügyminisztérium a ren­deletnek megfelelően harminc hő­napig terjedő részletfizetési ter­minusokat engedé'yezett. A hát­ralékok összegéhez hozzászámí­tották az esedékessé váló folyó adókat, úgyhogy a törlesztés csak akkor fogadható el, hogyha a hátralékkal együtt a folyó adó is lerovásra kerül. Ilymődon az adózó a részletfizetési terminus elteltével, legkésőbb harminc bő­nap múlva teljesen rendezett adószámlát kap. Ma persze még kombinációba sem lehet bocsát­kozni arról, hogy ez a cél hány esetben lesz elérhető. Az ötezer pengőnél kisebb adó­tartozások rendezésénél a pénz- ügyigazgatőság kikérte az ille­tékes kereskedelmi és iparkamara véleményét, valahányszor keres­kedőről vagy iparosról volt sző. A kamatmentesség kérdésében a pénzügyigazgatőság mindig a kamara véleményezése alapján hozta meg döntését. A hátralékos adófizetők gyak­ran a tartozás egy részének el­engedését kérték s bár egyesek adatszerűén is alátámasztották a kérelem méltányos voltát, ezek­kel a kívánságokkal a pénzügyi hatóságok most nem foglalkoztak. Érzékenység kísér ma minden jőszándékű és őszinte kritikát. A társadalmi be­tegségek hosszú sorában tekinté­lyes helyet foglal el ez a — bátran állíthatjuk, — beteges érzékenység. Az a szoziorű szolgalalkűség, amely néhány év­tized alatt a magyar társadalmat átitatta, minden kritikai meg­nyilatkozásban nem az igazsá­got, a tényeket, hanem a rossz- indulatot igyekszik felfedezni, még akkor is, amikor 8z a kri­tika saját törekvéseinek javát óhajtja ás nem bizonyos szem­pontokat, hanem eszmei célokat igyekszik rzolgálni. Akármilyen vonatkozásban is hangozzék el kritika, ez csak érzékenységet, sértődöttséget vált ki s nem ta­lál megértésre, méltánylásra ép­pen azok részéről, akik talán minden jőszándék ellenére is ki­váltják a jogos és jőszándékű kritikát. Egy kábult korszak tes- pedt társadalmának szomorú je­lensége ez a kritika nem-bírás. Lassan lassan el is szoktunk a vélemények őszinte nyilvánítá­sától, mintahogy az érdeknek szívesen áldozzuk fel az igazsá­got. Letargiába süllyed*, álmos magyarok fáznak, idegenkednek még a gondolatától is annak, hogy egyéni véleményeket for­máljanak ki nemcsak magukban, de hangosan is. A jog, az igaz­ság, a méltányosság egy-egy sé­relme mellett közönnyel halad­nak el, mert azt észrevenni ké­nyelmetlen, esetleg árthat annak a karriernek, amelynek ma már jól kitaposott útja van. A B;ch korszak emléke a Maul halten und weiter dienen sohasem vi­rult olyan gazdagon, mint nap­jainkban. A lerongyolődottság nemcsak anyagi, hanem lelki is. Pedig ezek az idők keresik és hiányolják legjobban az igaz férfiakat. Férfiakat, akiket az igazság szeretete és szolgálata

Next

/
Thumbnails
Contents