Eger - napilap, 1932/2

1932-11-10 / 254. szám

E G E H 1932. november 10. őllít munkáb?. Akik nem érzé­kenykednek, nem közönyösek, akiknek ven gondolatuk, akara­tuk, erejük, hogy beállítsák a közért való muikába. A kritika szavára, hangjára, sokszorosan szükség van. Csak a kritika ké­pes felrázni a társadalmat ebből a telpedéiből, amelybe saját nemtörődömsége és a kenyér- gondok sodorták, óiziaie kritika kell, de önmagunkkal szemben is. Abban a zürzaverbin, araely az élet fölött úrrá lett, mindenütt és mindenben meg kell keresni és meg kell találni sz igazságot. Az embernek, a cielekedetnek és a kritikának az igaziágát. El kellett mondanunk ezeke', mert a sajtó, amely hivatásánál fogva vélemény nyilvánításra van kö­telezve, sokszor találkozik azzal a beteges érzékenységgel, amely csak diciéretet tud elviselni, de fájdalmasan szisszen fel a leg­enyhébbkritikára és jőszScdékű tanáéira. Érzékeny sédé* helyeit nevelődjünk rá a helyes ítéletre és segítsük, hogy ebben a min­den-mindegy életben felőrölöd' ják a kritika halk szava. Csak jót fog tenni valamennyiünknek. Akcióhitelek a vidéki hitelélet megindítására Ä pénzintézetek most már hajlandók kezességet vállalni, de ellenőriztetni akarják a kölcsönök felhasználását Eger, november 9. A vidék hiteléletének ujből való megindítása az a legfonto­sabb kérdés, amely élénken fog­lalkoztatja a pénzügyi és gazda­sági köröket. Ennek a célnak .elérését kívánja szolgálni a vi­déki pénzintézetek befagyott kö­veteléseinek mobilizálása, amely azonban rögtönösen nem való­sítható meg. Olyan megoldási módot kell tehát keresni, amely ennek a kérdésnek elintézéséig lehetővé teszi a vidék hiteligényeinek ki­elégítését. Emlékezetes még, hogy ez év tavaszán a Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank 15 millió pengős földhitelt engedélyezett a mezőgazdaságnak és ennek szétosztását a vidéki pénzinté­zetekre és ez O. K Hitelszövet­kezetre bízta. A zöldhitd folyó­sítása azonban nem tikerült, mert a Pénzintézeti Központ a kölcsön biztosítékául a vidéki bankok kezességét is megkívánta, ezt pedig a pénzintézetek nem voltak hajlandók vállalni. Ennek az akciőhitelnek igény­be nem vétele sokban hozzá­járult ahhoz, hogy a betétek ki­szivárgása tovább tartson, miután azok, akik a pénzintézetektől köl­csönt nem koptak, olyanokhoz folyamodtak, akiknek takarék- betéteik voltak és szóktól vették kölcsön nagyobb kamat mellett a szükséges pénzt. Ez a tapasz­talat bírta a pénzintézeteket arra, hogy eddigi álláspontjuk feladá­sával, most már maguk kérjék az akcióhitelek ujebb folyósítá­sát, nehogy a takarékbstétállo- mány még jobban összezsugo­rodjék. Most már nem emelnek kifogást az ellen, hogy a vidéki intézeteknek is garanciát kell vállalni az akcióhitelért, hanem azt mondják, hogy az ahciőhita- lekből nyújtandó kölcsönöket kellőképen lehet biztosítani, ha szigorúan ellenőrzik, hogy a gaz dák a kölcsönt tényleg arra a célra fordítsák, amelyre kap’ák. Ilyen módon a vidéken újra meglehet indítani a hiteléletet és nem kell attól tartani, hogy meg­ismétlődik a három-négy év előtti afcciőbitelek balsikere, ami fő- képen abból származott, hogy a kiadott kölcsönöket nem a meg­határozott célra fordították. — A pénzintézetek ilyen értelmű előterjeiztése most van tárgya­lás alatt. lenkedik és erőszakoskodik. Most már azonban maguk a katonák is torkig vaonab a belgrádi rend­szerrel. A szerb katonai hatóság k nagyszabású vizsgálatot folytat­nak a horvát szabadságmozga­lommal, az úgynevezett uiztasa- akciőval keposolbtban. A szerb vezérkarnak tudomá­sára jutott ugyanis, hogy a hor­vát szabadcsapatok ellen kive­zényelt katonaság nem egy he­lyen az usztasák pártjára állott. így Otscsecs és Goszp'cs ka­szárnyáiból nagymennyiségű fegyver és muníció tűnt el, amit a katonák ctempésztek ki és át­adtak a horvát szabadcsapatok­nak. Ugyancsak hasznavehetet­lenné tették az összes gépfegy­vereket, hogy ne lehessen azokat felhasználni bz usztasák ellen. Horvátországban már beállt a téli időjárás és ezért a horvát utztata egyelőre beszünteti a ft gyveres harco\ — A szerbek mindamellett letartóztattak több katonai egyént, közöttük két tisztet és néhány altisztet. Az inségmunka során a Vécsey ucca gyalogjárójának megépítését kérik az ottani lakosok A város már esztendőkkel ez­előtt elhatározta, hogy a várál- lomás felé vezető Vécsey ucca gyalogjáróját, emely nagyon rossz állapotban van, megcsi­náltatja. A tarv keresztülvitele azonban mindmáig késett, annak ellenére, hogy a járda kijavítá­sához szükséges anyag is meg volt. A várállomástől egy dara­bon elkészült ugyan a gyalog­járó, de a Servita ucoáig húzó­dó, mintegy 150 méterei szaka­szon ma is lehetetlenül rossz a közlekedés, hatalmas gödrök és kiálló kövek váltogatják itt egy­mást. Pedig a Vécsey ucca erős forgalmat bonyolít le, különö­sen nyáron át, hiszen a kirán­dulók a várfillomásről iidulaak s oda érkeznek is vissza. Az idegenek, akik Egerben töltik a nyarat, hasonlóképen sűrűn megfordűlnak errefelé, a Gárdonyi ház, vagy a vár felé menet, tehát a lakosság érdekein kívül az idegenforgalmi szem­pontok ts megkívánnák ennek az útnak rendbehozatalát. Mióta a képviselőtestület el­határozta az inségmunkák során az Érsekkerten keresztül vezető gyalogjáró megépítését, a Vécsey ucca környékén lakók egymás­után keresik fel szerkesztőségün­ket és adnak kifejezést kérésük­nek, hogy e közvélemény kíván­ságának ebben a kérdésben han­got adjunk. Mi annál nagyobb készséggel tesszük ezt meg mert magunk is meg vagyunk győződve róla, hogy a Vtlcsey ucca gyalogjáró­jának évek óta halogatott meg­építése, illetve kijavítása csak­ugyan érdeke a városnak. Ugyanakkor felhívjuk az ille­tékesek figyelmét arra is, hogy a kertészeti munkálatok során a GirdoDyi ház előtti teret is ideje volna rendbe hozni. Több ízben szóvátettük már, hogy ezen a helyen a környékbeli la­kosság valósággal szemétgyűjtő telepet rendezett be s az itt ta­pasztalható állapotok egyáltalán nem szolgálnak dicséretére a városnak. Néhány fának az elültetése, gyepígy létesítése egyszeriben megszüntetné itt a sokat pana­szolt visszásságokat. Magyarországba jön egy angol képviselő és tanulmányozni fogja a trianoni béke revíziójának lehetőségeit A szerb katonaság több helyen a horvát felkelők mellé állt Újból felborult a helyzet Jugoszláviában. Belgrád, november 9. Az új Szrszkici kormány ki­nevezésével egyáltalán nem ért véget Jugoszlávia válsága. — Alig két nappal a kinevezés után máris újabb kormányválság fe­nyegeti Jugoszláviát, minthogy a kormány pártjában szakadás állt be. Nagy tanácskozások kezdődtek Belgrádban és Zágrábban, hogy új alkotmányt dolgozzanak ki. Koroseo dr, a szlovén néppárt vezére a napákban utazott Zág­rábba, hogy Macsek horvát vezér elé terjessze a többi párt indít­ványai*. A tervezet értelmében az állam a jövőben szövetséges állam lenne s középpontjai Bel­grád, Zágráb, Szarajevó és Lai­bach lennének. Mialatt a politikusok toldoz- gatják-foldozgatják a reményte­len állapotba sülyedt Jugoszlávia életét, azalatt a szerb katonaság Horvátországban tovább kegyet­Lawellyn Jones képviselő, aki rövidesen Budapestre érkezik, a következőket mondotta a MTI londoni levelezőjének : — Magyarországi utam egyik főcélja, hogy megismerjem Csőn- kamsgyarország kisebbségeinek sorsát. Később talán ez utód­államok kisebbségeinek helyze­tét tanulmányozom. Tanulmányo­zom a trianoni béke revíziójá­nak kérdését is, melyet tagadha­tatlanul Európa egyik legfonto­sabb kérdése. A Népszövetség alapszabályának 19-ik szakasza, amely a nemzetközi szerződések revíziójáról szó’, kétségkívül a béke jogrendjén alapuló új Eu rőpi legfontosabb alapköve kell, hegy legyen és éppm ezért élet­bevágó feladat, hogy e szskasz gyakorlati alkalmazását lehetővé tegyük. Az események régóta megdöntötték a békeszerződések sérthetetlenségét. Magyarország­nak még külön jogigényt adott a békerevizió követelésére a tri­anoni szerződés szerves részét alkotó Milhrand féle levél, amely ugyancsak ez összes feleket kö­telező ünnepélyes ígéret jellegé­vel bír. A gyakorlati megoldás lehetősége szempontjából azt is tanulmányozni kivárom, sóiként fogadná a msgyar közvélemény a lord Rothermere által javasolt határokat, mint a trianoni kér­dés megoldását.

Next

/
Thumbnails
Contents