Eger - napilap, 1932/2
1932-10-20 / 238. szám
Aba io FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. -- EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG! EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON ill.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558 :: XL III. évfolyam 238. szám Csütörtök Eger, 1932 október 20 Megkezdődött az őszi püspöki konferencia. A budai prímáéi palotában ma délelőtt 10 órakor kezdődött meg Serédi bíboros bercegprlmáa elnökletével a batolikui püspöki kar öizi konferenciája, amelyen réizt veiz Szmrecsányi Lajoi dr. egri éreek it. A konferencián ■zóba került kérdétekről a déli órákig még nem adtak ki kom* münikét. A felsőház mai ülésén kisorsolták a választott tagok felét. Budapest, október 19. A feliöház ma délelőtt Wlas- tilt Gyula báró elnökletével öléit tartott, amelynek egyetlen tárgya a választott tagok felének kisorioláia volt. A vármegyei él vároii feliőbázi tagok közül negyvennégyet sorsoltak ki. A kiioriolt tagok mandátuma ez év december 31-g marad még érvényben ■ akkor kiírják az új választásokat. Bethlen István grófi ellen merényletet akartak elkövetni. Ma délelőtt a budapesti törvényszéken megjelent Esküit Lajos, akinek neve a kiviteli panamákban vált ismeretessé s akit annak idején 5 évi fegybázra Ítéltek. Eskütt feltűnő és zavarói viselkedésével magára vonta az újságírók figyelmét, ekik körülvették és faggatni kezdték, hogy miért ment a törvényszékre. — Eskütt nem válaszolt a kér- ^ délekre, de továbbra Is olyan feltűnő izgatottan viselkedett, hogy az újságírók értesítették a rendőrséget. Esküttet vallatóra fogták, majd megmotozták és mellénye alatt bosszú tőrt találtak. Mivel már régebben fenyege- tőzött.hogy Bethlen István gróffal leszámol, az a feltevés, hogy Eskütt merényletet akart elkövetni a volt miniszterelnök ellen, aki egy sajtőpörben tanúként volt a törvényszékre megidézve. Esküit Lajost előállították a főkapitányságon, ahol kihallgatása nyomán tagadta, hogy merényletet akart volna elkövetni. Ta- núk[vannak azonban arra, hogy Eskütt pár nappal ezelőtt kijelentette : rövidesen elintézi Bethlent. Valószínűleg már november 1-én kivetik az inségadót Megállapodtak a városok a kormánnyal az inségakció költségeiben. Az idei inségakció előkészítő tanácskozásai már hónapokkal ezelőtt megindultak a kormány és a városok vezetői között. A tárgyalások a téli inségenyhítés anyagi bázisának megteremtése körül folytak, mert nagy gondot okozott a fedezet előteremtése. A kormány már régebben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az autonómiák a maguk erejéből, csak a legminimálisabb állami segítséggel bonyolítsák le az inségakciót. Ez a felfogás azonban valószínűleg megbukik, még pedig azon, hogy az autonómiáknak nincs pénze még a rendes büdzsé fedezetére sem, nemhogy a rendkívüli költ légekkel járó inségekciőra. Ennek ellenére a városok ősz szeállítolták az inségakció költ ségvetését. Egerben 5000 ptn göt vett tel a város a költség vetésbe s ezt az összeget a köz gyűlés 15.000 pengőre emelte Ha tekintetbe vesszük,, hogy a múlt esztendei téli inségakció készpénzben negyvenezer pengőt emésztett tel, ezt az összeget az idén, amikor még fokozottabb lesz a nyomor, elégnek nem mondhatjuk. A belügyminisztériumban külön-külön letárgyalták a városok insőgiegélyének ügyét s a múlt esztendei összegeket 15-20 százalékkal emelték fel. Teljes mértékben érvényesülni fog az az elv az inségakció során, hogy minden segélyért dolgozni kell. A városok rendelkezésére álló pénz legfeljebb karácsonyig lesz elegendő, gondoskodni kell tehát a további fedezetről. A tanácskozásokon kialakult az az álláspont, hogy az idén is ki kell vetni a vagyon és társulati adó pótlékát, az ínség járulékot. Ha ez sem elegendő az in- ségakciók lebonyolítására, esetleg sor kerülhet a jövedelemadó újabb pőtlőkolására is. Gömbös Gyula miniszterelnök két napon belül dönteni fog afelől, hogy az egyszázalékos kereseti adó- pótlékot november elsejétől kivetik e. A kamatláb újabb leszállítása várható? A betéti kamat már ma a háború előtti nívón áll. Eger, október 19. A Nemzeti Bank kamatleszállítása után a Hitelügyi Tanács, mint ismeretes, ez egész vonalon mérsékelte a kamatokat. Ezzel a rátaleszállítással a hivatalos bankkamatláb és a betéti kamat a háború előtti nivőra szállott le. Ciak a hitelkamatok állanak magasabban és a bankok hitelnyújtási készsége frgyatko- zoti meg. Beavatott körökből kiszivárgott hírek szerint a mostani kamatlábleszállítást még ebben a hónapban követni fogja a bank- kamatláb további félszázalékos leszállítása. Ez a mérséklés azonban a hitelkamatot és a betéti kamat nagyságát nem érintené. A kereskede’emügyi minisztériumban ugyancsak tárgyalások folynak a kereskedelmi tartozások kamatterheinek kérdéséről i hír szerint bizonyos kamatmaximumot aksrnak megálltpi- tani ebben a tekintetben is. Törvénnyel rendezik a borkérdést. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter ma nyilatkozott a sajtó képviselői előtt és kijelentette, hogy a borkérdést rövid időn belül törvénnyel szándékozik rendezni. Nyilatkozatának további részében hangoztatta, hogy a nehezen értékesíthető búza helyett más gabonafélék termelésére kell áttérni s ehhez a kormány segítséget fog nyújtani a gazdáknak. Olcsóbb kamat. Még nincs két hete annak, hogy Gömbös Gyula miniszter- elnök programmjában beígérte a hitelkamat leszállítását, és Ígérete már be is teljesült. A Magyar Nemzeti Bank a hivatalos bankrátát öt százalékról négy és fél százalékra szállította le és ezt nyomban követte a hitelkamat maximumának nyolc és fél százalékról nyolc százalékra való csökkentése, sőt a budapesti nagy pénzintézetek részéről Dyujtott hitelek maximális kamatlába nyolc százalékról hét és fél százalékra mérséklődött.Ha számba- vesszük, hogy egy esztendővel ezelőtt a kormány még tizenkét százalékban állapította meg a hitelkamat maximumát, hogy tehát a mostani mérsékléssel egy év alatt a kamatmaximum egy harmadával csökkent, úgy a hitelek olcsóbbodása terén elért eredményt lekiciinyelni rém lehet. Hiszen egy évvel ezelőtt a hivatalos bankráta még kilenc százalék volt, a g zdák pedig 15—16 százalékos uzierakama- tokről panaszkodtak. A nyolc százalékkal eljutottunk a békebeli színvonalra, az uzioratör- vény által megengedett kamat határáig. Lesznek bizonyára olyanok, akik ezt a fél százalékos kamatleszállítást keveslik és ezt moad- ják, hogy a gezda nyolc százalékos hitelkamatot sem tud fizetni. Csakhogy a bankkamatláb szabályozása rendkívül kényes dolog, mert döntö kihatással van az egész hiteléletre és gazdasági fejlődéire. A hivatalos bankkamatláb szoros összefüggésben van a külföldi jegybankok rátájával. Ezt a kaprot erőszakosan széttépni nem lehet súlyos megrázkódtatások nélkül. Már pedig azt látjuk, hogy a szomszédos államokban többnyire magasabb a hivatalos kamatláb. Ausztriában hat százalék, Romániában hét százalék, Jugoszláviában hét és fél százalék a hivatalos bankráta és szomszédaink közül egyedül Csehszlovákiában van négy és fél százalékos hivatalos kamatláb,amely ország ipari jellegénél fogva tőkében sokkal erősebb, mint mi. Még Németországban is négy
