Eger - napilap, 1932/2
1932-10-20 / 238. szám
1982. október 20. EQEB IMÜBM8 A városok helyzetének megkönnyítésére egyeztető tárgyalásokat kezdenek a hitelezőkkel i százalék a bankkamaUáb, Olaszországban pedig öt százalék, holott mindezekben az országokban ugyancsak kötött dev za- gizdálkodás van érvényben, csak úgy mint nálunk. Magyarország sem vonhatja ki magát az óvatos bankpolitika ama szabálya alól, hogy a bankkamatláb változásai csak fokozatos ütemben törtethetnek, aaci az ország speciális tőkeszegé y«égében még szükségesebb, mint rgyebüit. Mert a mai gazdasági helyzetben a tőkeképződés egyedüli forrása nálunk a takarékbetét, de a ta- karékgyüjtést veszélyeztetné az, ha a betevők nem jutnának megfelelő kamatozáshoz. A magyar- országi betétállomány négyötöd- része kisebb betevők pénzéből adódik és ezeknek gazdasági érdeke, hogy betétjeik után megfelelő kamatot élvezzenek. A kiapadó hitelforrásokat semmissetre sem lebst azzal fel- fikaizteni, ha útját Alijuk a betétképződésnek és egy tulala- csonyra szabott hitelkamattal elBudapest, október 19. Az országos katolikus nagygyűlés harmadik és utolsó napjának eseményei méltó mődon sorakoztak az első két nap nagyszabású prograaamjához és zárták be azt a seregszemlét, amelyet ez a nagygyűlés jelentett a magyar katolicizmus számára. A nyilvános zárőülés délután négy órakor kezdődött a Vigadó termeiben. Jelen voltak Auguszta királyi bercagasszony, Magdolna főhercegnő, Keresztas-Fischer és Hőman miniszterek, valamint a politikai és társadalmi élet igen sok kiválósága. A szónoki emelvény mellett foglalt helyet a magyar püspöki kar valamennyi tagja, továbbá Angelo Rótta pápBi nunoius. Az ülés megnyitása előtt Zichy Gyula grőf kalocsai érsek felolvasta a külön futárral kézbesített sürgönyt, amelyet a kormányzó küldött a nagygyűlésnek. A zárőülés első szónoka Komárom és Esztergom vármegye átirattal keresték meg az összes törvényhatóságokat, amelyeket egységes frontba akarnak állítani a magyar tankönyvárak leszállítása érdekében. A komáromi átirat elmondja, bogy a tankönyvek ára még mindig horzárjuk annak lehetőségét, hogy a még meglévő tőkék előbujja- nak és hitelnyújtásban keressenek elhelyezést. A kamatmérséklés hatásait a gyakorlati élet fogja megmu atni és e tanulságok alapján fogja megszabni a kormány a követendő lépések irányát és tempóját. Bizonyoi, hegy maga a hitelkamat nem egyedüli és nem legfőbb problémája a mezőgazd säg talprtíl ítáiának, mart hitzen az agrárkérdésnek tulajdonképp mi tengelye az értékesítés. A termelési költségek szempontjából továbbá legalább olyan fontos az iparcikkek egészséges áralakulása, mint a kamat. A kormány tudatában van annak, hogy az értékesítés és az ipari áralakulás problémái ugyancsak sürgős rendelkezéseket tesznek szükségessé és az egrárkrizii elleni harcban egyszerre több fronton kell a támadást felvenni. A kamatmérséklés után most már hamarosan jön a többi sürgős kormányintézkedés. Szémán István prelátut volt’ utána Huizár Mihály címzetes apát beszélt a bitélet feladatairól. Serédi Jusztiniőn bíboros hercegprímás zárta be a nagygyűlést, intő izőzatet küldve az egész társadalomnak. A hercegprímás azzal kezdte beszédét, hogy az u’olső évtizedben ez emberiség képe bábeli zavart mutat. Nem értik egymást ez emberek, a különböző társadalmi otztályok és szervezetek, nem akarják megérteni az Istent. A hercegprímás hosszasan foglalkozott a gazdasági és szociális bajokkal és fejtegette, hogy a munkanélküliség megszüntetésén mindenkinek egyformán kell fáradoznia. A záróbeszéd után a bíboros főpásztor áldását adta a nagygyűlés résztvevőire. Este fél hét órakor Magyarország Nagyasz- szonya tiszteletére mintegy 10000 hívő részvételével gyertyáé körmenet vonult a gellérthegyi sziklatemplomba. ribilisan magas. A vármegyék kérni fogják a ku'tuizminisztert, hogy a tankönyvárak leszállítása érdekében mindent kövessen el és tegye lehetővé, hogy az elemi isko'ában a beíráti díj fizetése alől legalább a tanulók felét fölmentsék. A belügyminisztériumban pír nap őta miniszterközi bizottség foglalkozik a városok hitelviszonyával és ennél a kérdésnél olyan megállapodás történt, amelynek eredménye négy könnyítést fog jelenteni a városok életében. Arról van sző ugyanis, hogy a kormány a közeljövőben egyeztető tárgyalásokat kezd a hitelezők és a városok között, hogy az esedékes és ki nem fizetett annuitások miatt a városokat egyra fe nyegető veszedelmet elhárítsák. Ennek a kérdésnek az elintő zését már a múlt évbjn sürgetEger, október 19. | Az »Eger« tegnapi számában egy frontharcos bajtársam foglalkozik méltó hBngon azzal a kérdéssel, bogy Egerben miért nincs ^roníharcosszervezet, amikor ezek már a falvakban is megvannak ? Ha nem is minden egri frontharcosnak, de Bajtársnak bizonyára van arról tudomása, hogy 1930-ban, amikor Budapesten megalakult a Frontharcos Szövetség s ennek a létjogosultságát és szükségességét törvényes alapon is elismerték, a Budapesten (Podmanic^y u. 45. sz ) székelő központ Egerben is megbízott u. d. hörzetszervezö tisztet, az egri helyi csoport megalakításával. Annak idején a körzetszervezö tiszt az «Eger« utján fel is hívta az egri frontharcosokat jelentkezésre és élőszóval is propagálta a szervezkedést. Da sajnos, az eredmény minden várakozáson alúl maradt, mivel he* tek, sőt bőnapok múltán — és a mai napig is — mindössze kb. 25 főnyi frontharcos jelentkezett felvételre. Ez az eredmény természetesen nagyon lehangolta az egri frontharcosok érdekében önzetlenül fáradozó körzetszer- vező tisztet, aki szívesen volt segítségére minden jelentkezőnek (Szongott Tivadar ny. kir. tszk. bíró, gyakorló ügyvéd) s végra is lemondott a tisztségéről. Azőta is pihen Egerben a frontharcos mozgalom. Mi pedig, kik nehányan felvétettük magunkat s tagjai vagyunk a Frontharcos Szövetségnek, mint egy vezető nélkül maradt raj, — mert egy szakaszt sem teszünk ki — nem lehettünk — sajnos — alkalmasak arr8, hogy egy ilyen országra szőlő ünnepségen, mint a 60 as emlékmű leleplezése ték a képviselőhizban is, rámutatva arra : milyen katasztrófába lenne a városokra, ha a hitelezők követeléseik biztosítására megtennék a lépéseket. Ezért ciak megnyugvással fogadhatjuk a bejelentést, hogy a kormány a hitelezők és városok között megindítja az egyeztető tárgyalásokat. Ez a kérdés Egert elsősorban a két Spayer-köloiönnél érinti, amennyiben egy kedvező megállapodás egyszerre megszüntetné a mai súlyos pénzügyi helyzetet. volt, mint ez egri frontharcos egyesület demonstráljunk. így nem tehettünk mást, mint — bizony furcsa érzéssel — az ünneplő közönség sorai között, puszta szemlélői lenni az egykori 60-as bajtársak lélekbe markoló látványt nyújtó felvonulásának. Pedig »József főherceg spánh« nem csak a 60-asoknak volt legendás birű hős parancsnoka, vezére, hanem nagyon sok más olyan ezrednek is, amelyekben mi egri frontharcosok szolgáltunk, harcoltunk ott az Isonzó és a Piave vérrel áztatott vidékén. Nekünk is nagyon jól esett volna még egyszer — s talán utoljára is, — mint egykor véres harcok fáradalmainak kipihenése után, a front mögötti seregszemlék alkalmával »József főherceg apánk« nak keményen a szeme közé nézve el »defilirozni« előtte, — de nem jutott eszébe senbinek, hogy a 60-asokon kívül, azt a «sokszáz* főnyi más ezredbeli veteránt is be kellene vonni s felhívni őket József főherceg személye előtt történő felvonulásban velő részt vételre. Hogy egészen őszinte legyek, meg kell mondanom még azt is, bogy a frontharcos szervezkedésnek, az iránt8 tanúsított közönyösségen kívül vanegyigen- igen nagy nehézsége. Az ugyanis, hogy mindjárt a felvétel után le kell fizetni 8 50 P-t, a frontharcos jelvényért és a fényképes tagsági igazolványért, valamint 2 P t egy félévi tagsági díj fejében. Ez összesen 550 P-t tesz ki, ami a mai súlyos helyzetben — különösen a szegényebb embereknél — olyan összeget jelent, amit ilyen — elvégre mégis csak nélkülözhető dolgokra — nem képesek áldozni, hiszen napjainkban már a legszükségesebbekre, kenyérre sem fu'ja! Véget ért az országos katolikus nagygyűlés A vármegyék országos akciót Indítanak a tankönyvárak leszállítása érdekében Heves vármegye is foglalkozik a magas könyvárakkal. A frontharcos szervezkedés margójára
