Eger - napilap, 1932/1

1932-05-31 / 120. szám

Aua 10 FILLÉH I ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. —TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. :: XLIII. évfolyam 120. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1932 május 3L Eger város képviselőtestülete hozzájárult a június 5-lg történő köztartozás-fizetések kamat- és illetékmentességéhez A*képviselőtestület részvétét fejezte ki Endresz özvegyének és Bittag édesanyjának. A városi tisztviselők elsején nem kapnak fizetést? Botrányt okozott felszólalásával egy városi képviselő. Eger, május 30. Eger várói képviselőtestülete szombaton délután tartotta má­jusi rendes közgyűlését. A köz­gyűlés a kegyelet szavával indult meg és a város nehéz helyzete miatt elhangzott komoly, aggődő hangokkal folytatódott, mígnem egyik városi képviselő: Sós Mi­hály, a tisztviselő kérdésben tör­tént felszólalásával, botrányt pro­vokált. A polgármester erélyes rendreutasítása után a vihar rö­vid idő alatt elsimult és a köz­gyűlés zavartalanul fejeződött be. Az ülést 4 őrakor nyitotta meg Irak Géza polgármester, mély megindulással emlékezve meg Endresz és.Bittay tragédiájáról: A magyar nemzet újból teme­tett, — mondotta. — Temette az ooaánrepülés magyar hősét Endresz Györgyöt és bajtársát Bittay Gyulát. — A nemzet lelkesedése kí­sérte őket, mikor a csonka haza földjéről felszállva a nagy ma­gyar-barát, a kék egű Itália felé vették útirányukat, — vivőn lel­kűkben a mßgyar igazság köve­telését, amelyet a gépmadár is hangos katogással hirdetett, mi­óta csak elhagyta a szabad Amerika partjait. — Magyar igazság utáni vá­gyakozással telített lelkűk olasz földről szállott fel a magyarok igazságos Istenéhez. Porhüve­lyüket a súlyos csapástól meg­rendültén fogadta a nemzet, — visszaadta az anyaföldnek s ne­vüket a tragikus magyar sors­nak reménységét hirdető törté­nelme lapjaira jegyezte fel, mert vérük hullásával pecsételték meg az eszmét, amelyért éltek s lel­kesedtek. — Szálljon gondolatunk egy percre vissza, az olasz földre az olasz nemzethez s köszönjük meg azt a nemes gesztust, amely- lyel baráti jobbjukat nyújtották s velünk valő együttérzésüknek dokumentumát adták az egész világ előtt — s a két martiri sír előtt letiportságunkban is emel­kedjünk fel oda, ahol az egye­seknek ép úgy, mint a nemze­teknek önző számításait is szét­tépi az isteni igazságosság. — Indítványozom, hogy a fia­tal bánatos özvegynek s a jő édesanyának fejezze ki részvé­tét a város képviselőtestülete. A közgyűlés állva hallgatta végig a polgármester megemlé­kezését és fogadta el javaslatát­A polgármester ezután Papp Józsefet, a Mária utcai Földmű­ves Olvasókör elnökét, a képvi­selőtestületnek hosszú időn át volt tagját parentálta el: Egy jő ember halálát jelentem be a tisztelt képviselőtestület­nek. Ha azt mondom róla, hogy jó ember volt a sző legnemesebb értelmében, akkor találóan jelle­meztem ezt a csendes lelkületű, becsületes Jellemű, dolgos tagját a várok társadalmának. Szerette a népet, a földműre s társadalmat, — érte dolgozott itt e teremben 30 éven át s kint egy egész életen át, szerette, de nem hangos demagógiával, amelyet megvetett, hanem csendes mun­kával. Finom érzéssel kereste s találta meg a társadalom többi rétegével is a harmóniát, az együtt munkálkodást s ez az okossága biztosította munkájá­nak eredményét, ezért szerette és becsülte a város osztatlanul. Indítványozom, hogy érdemeit örökítsük meg jegyzőkönyben s együttérzésünkről részvét irat­ban értesítsük magára maradt családját. A közgyűlés ezután rátért a napirend letárgyalására. Rálnoky István dr. tanácsnok ismertette a polgármester javas­latát a június 5 ig befizetendő köztartozások kamat- és illeték­mentességére vonatkozólag. Vá­zolta a város súlyos anyagi hely­zetét és a polgárság áldozatkész­ségéhez fordult. A városi ház­tartás elérkezett a legnehezebb hőnapok egyikéhez. Június elején több kölcsön törlesztéses részle­tét kellene fizetni, azonban a köztartozások másfél milliós kint­lévőségéből még annyi sem folyt be, hogy a Speyer kölcsönt, a- melyet pedig föltétlenül fizetni kell, — teljesíteni lehessen. A törlesztés összegéből még ötven­hatezer pengő hiányzik. Ha ez az összeg befolyik is, a többi kötelezettségre, a tisztviselők fi­zetésére, ami 30 ezer pengőt tesz ki, már nem jut pénz. A polgár- mester kérést intézett az adófi­zető polgársághoz az »Eger« út­ján és ehelyütt is kéri a tehetős pol­gárokat, fizessék ki hátralékos köztartozásaikat, vagy ha már kifizették, adjanak előleget, Miután pedig a pénztárkészlet gyarapítása jelen pillanatban elsőrendű érdek, a képviselőtes­tülethez fordul: engedje el a június 5-ig történő befizetések után a kamatokat és illetékeket. A városnak Ígérete van arra, hogy a Speyer bölcsön törlesz­tése után 50—60 ezer pengő államsegélyt kap a pénzügymi­nisztériumtól, ami a város mai helyzetében rendkívül előnyös. A polgármester a legközelebbi közgyűlésen beszámol a befize­tések mértékéről. Lang Nándor: Mi, akiket itt ellenzéknek hívnak, megmondot­tuk már a beruházások idején, hogy ide jut a város. [Nem sza­bad lett volna ilyen adósságok­kal megterhelni a háztartást. Kürti Menyhért dr.: Lang Nán­dor szavai bő anyagot szolgál­tatnának ahoz a kérdéshez, amely­ben most a képviselő úr a fele­lősség hangját szólaltatja meg. Az egész ország súlyos bajok­kal küzd, azok a városok is, amelyek gazdagabbak nálunk és nem is vettek fel beruházási kölcsönöket. De engem most más gondolatok ragadnak meg. A javaslatban foglalt könnyítést meg kell adnunk, ennél nagyobb közérdek most nincs. Emellett buzdítanunk kell polgártársain­kat tartozásaik megfizetésére. Ha az akció sikerül, keresztül­vergődtünk a június hőnapon, de mit teszünk, ha újabb fize­tési terminus következik ? Nem lehet azt mondani, hogy nem fizetünk, mert ez a nemzeti be­csület kérdése. Nem cselekszik azonban helyesen az a családfő, aki fiai szájából vonja el a fa­latot, hogy fizethessen, ahelyett, hogy a hitelezőt türelemre in­tené. Kérdezem, nem fog-e ez a kényszerű fizetés a városi alkal­mazottak fizetésének elvonási­val járni? Miért csak a városi alkalmazottak és gyermekeik szenvedjék meg ezt az állapotot. A munkás bérének elvonása égbekiáltó bűn, különösen áll a Szentírás szava a jelen esetre, amikor a fizetés a nagybankok érdekeit szolgálja. Magunkkal szemben van olyan kötelessé­günk, mint idegen tényezőkkel szembén. Heller Jőzsef dr: Most transz­fermoratórium vaD. Ez a pénz úgy sem megy a külföldre, ha­nem a Pénzintézeti Központnál Speyer javára írják. Nem lehet­ne-e az, hogy a P. K. kisegítsen bennünket ezzel az öiszeggal? A fizetőképesség ügyét tartósan rendezni kellene. Szerkesszen a város feliratot a kormányhoz, kérje, hogy a másfélmillióé kint­levőségre szükségkötvényeketbo- ciáthasson ki. A javaslatot elfo­gadja, de az amnesztiából ne csináljanak rendszert, mert az az adómorál teljes megromlására vezet. Lipc8ey Péter dr.: Ne hánytor- gassuk a múltat. Mert a jelen­nel és a jövővel kell törődni. Elfogadja a javaslatot. Kakuk Ignác a gyümölcsérté­kesítésről beszél.

Next

/
Thumbnails
Contents