Eger - napilap, 1932/1
1932-05-31 / 120. szám
2 EGER 1932. májul 31. Radii Károly ; Mindenkinek ti setnie kell, becsületből, aki csak teheti. Az adófizető polgárok tartsák kötelenégüknek, hogy akár a bankból ii kivegyék pénzűket éa a szorongatott helyzetben levő város segítségére siessenek. A város csak azoktől kér adőfzetést, akiknek módjukban áll fizetni és nem azoktól, akik képtelenek fizetni. A 60 ezer pengős ajándék-államsegélyt nem szabad kockáztatnunk. A tisztviselőket abból majd kifizethetjük, hiszen a pénzügyminisztérium azonnaira Ígérte a segélyt. Sós Mihály : Minket, földműveseket itt sohasem hallgatnak meg. Ezt a kérdést is egyoldalúlag ítélik meg. Azt mondják rólunk, hogy kommunisták vagyunk. — Nem vagyunk azok, csak azt mondjuk, hogy a tisztviselők is érezzék meg a szenvedést. Mi, földművesek, le vagyunk rongyo- lódva, koplalunk, amióta élünk, nemcsak nekünk kell ám koplalni. A tisztviselőknek még van nyugdijuk.de az én nyugdíjam, amit félretettem öreg napjaimra, már ki van kezdve. El fog pusztulni nemcsak a város, hanem az egész nemzet is, de nem mi leszünk bz okai, hanem azok, akik nem hallgattak meg minket. Erre a fenyegető színezetű kijelentésre nagy felzúdulás támadt, de a polgármester válaszát várva csend lett a teremben. Trak Géza köszönetét mondott Kürti Menyhért dr.-nak megértő, szeretettel, aggodalommal telt szavaiért. A tisztviselők — mondotta — maguk ajánlották fel ezt a megoldást, ők készséggél várnak, ha a város érdeke igy kívánja. Láng képviselő úrnak csak az a válaszom, hogy most sokan kritizálnak minket, de lesz idő, amikor a mi igazunk napfényre kerül. Sós képviselő űr, maga demagóg beszédet mondott. Magának éppen nincs joga éhezésről és koplalásról beszélni, magának van tisztességes keresete. Aki azt mondja, hogy a város intelligens társadalma nem érti meg a szegénység jajszavát, az hazudik. Itt a télen nem koplalt senki, mert miudenki adott, amennyit csak tudott a nyomor enyhítésére. Miért nem mondja azt is meg, hogy az egri munkások nagy része nem akar dolgozni az ostorosi útépítésnél, amit pedig éppen őmiattuk harcolt ki a vármegye alispánja ? Eger városban van szociálpolitika. A város nem tudja fizetni a tisztviselőket, de száz munkást foglalkoztat és fizet a parkírozásnál. Szégyelje magát a képviselő úr. Ha ezen a hangon fogja folytatni a képviselőtestületbeli sze replését, széksértés alá vonom, és kitilt atom ebből a teremből. Sós Mihály válaszolni akar, de a közgyűlés nem engedi. Eláll . . . eláll hangzik a kiáltás mindenünnen, mire Sős leül, majd kimegy és magával szólítja a földműves képviselőket. Odakint nagy kiabálás hallatszik mintegy tíz percig, majd a földműves képviselők ismét bejönnek, maga Sós is, és az ülés rendben megy tovább. (A közgyűlés folytatását külön cikkekben, holnap adjuk.) Hősök Napja Egerben A hősök példájából fakadó hittel, ünnepi külsőségek között tartotta meg Eger városa a Hősök Napját. Heggel 9 őrekor a közönség nagy tömegei vettek részt a főszékesegyházban tartott szentmisén, amelyet Meyer Béla prépost, kanonok mondott s amelyen a katonai, polgári hatóságok, testületek, társadalmi egyesületek, iskolák is megjelentek. Szentmise után, délelőtt 11 órakor az ünneplő közönség a városháza nagytermében gyűlt össze, mivel az esős idő miatt az ünnepet a temetőben nem lehetett megtartani. Az egyesített egri Dalkörök Hiszekegye után dr. lóth József jogakadémiai tanár tartott nagyhatású beszédet, amelyben a hősiesség fogai mát fejtegette éa a hősök példájának követésére buzdított. Á hősiesség — mondotta többek közt — idealizmust jelent, amely a lélek erősségéből táplálkozik és az anyag fölé emeli az embert, mert alárendeli az eszméknek, a Haza eszméjének az életet. Hősiesség nélkül nincs megváltás ős jaj annak a kornak, amelynek nincsenek hősei. Hősiesség nincs áldozat nélkül. De ha körülnézünk a ma sötét napjai között, felvetődik a kérdés : lehet-e több áldozat, amikor mBgyar testvéreink ezrei nyomorognak, gyermekeink előtt kilátástalan a holnap és könny csorog minden darab kenyérre? Kívánhat-e többet tőlünk azok emléke, akik elhullottak a halál mezőin ? Nem. De van egy nagy kötelességünk: lelket kell vinni ebbe a szenvedésbe. Nem összeszorított ököllel, ég felé rontó káromlással, hanem a jövő felé néző szemmel kell vinni a keresztet a nehéz úton, mert az űt végén vár a kálvária. Kálvária nélkül pedig nincs feltámadás, nincs jövő. Rá kell jönnünk arra, hogy együvé tartozunk! nemcsak a föld egységében, hanem a lelkek közösségében is, hogy vége van a pántlikás hazafiságnak, rá kell jönnünk arra, hogy magyarnak lenni ma annyit jelent, mint szenvedni hősiesen, tűrni, és egymást megértve menni, ha éhezőn és rongyosan is, a közös cél felé. — Ez a hősi szellem meg fogja teremni a maga gyümölcsét. Elindulunk egyszer, talán mi, talán ciak fiaink a csonka határok felé, hogy valóra váltsuk a magyarság évtizedes álsnáfr, Nagy- magyarorizágot. A meleg tapsokkal fogadott beszéd után Gulyás József és Leisztner István VIII. oszt. elemi iskolai tanulók szavaltak hazafias verseket Mőra Lászlótól, ez egyesített Dalkörök pedig Ammer Nem, nem sohá-ját énekelték el. Az ünnepélyt a Himnusz fejezte be. Szombaton és vasárnap egri űrhölgyek gyűjtést rendeztek a Hősök Temetője gondozására. Az egri >Dobő Istvánt 14 gyalogezred zenekara mindkét nap térzenét adott az urnák közelében. Felmentették a kereskedőket a textilfázissal kapcsolatos leltározás alól A junius elsejével texti'fázisadő körül igen sok homályos bizonytalanság mutatkozott s épen azért a kereskedelem érthető idegességgel várta az adő életbeléptetésének termi- minusát. Különösen a raktár- váltság kérdése volt tisztázatlan. A kereskedők most ettől az egy, különösen zavaros körülménytől mégis megszabadulnak, mert különböző intervenciókra a pénzügyminiszter felmentette a kereskedőket a leltározási kötelezettség elől, amennyiben a leltár értéket átalányban állapította meg. Az átalány slapja a múlt év november, december és ezév január, február hónapokban fizetett forgalmiadő összege, a raktárváltság kulcsa pedig négy százalék, amelyet négy részben fizethetnek a kereskedők. Aki egy összegben tesz eleget kötelezettségeinek, tíz százalék engedményt kap. A pénzügyminiszternek ez az intézkedése bizonyára megnyug- tatőlsg hat a kereskedőtársadalomra. Négy százalékban állapították meg a raktárváltság kulcsát. életbelépő A belügyminiszter leloszlatta a „kékinges“ szervezeteket Alapszabályok és engedély nélkül működtek Budavári fascisztái. Az olasz feketeingesekről és a hitlerista barnaingesekről eredetien lemintázott kékinges táborba, amely a privilegizált nem- zetmentós jegyében és a kéknek, mint divatszínnek táborerősítö illúziójával született meg, — belecsapott a belügyminiszteri bomba. A belügyminiszter ugyanis egyik legutóbb kelt rendelétével feloszlatta és betiltotta a kékinges szervezeteket, mert engedély és alapszabályok nélkül működtek. Budavári László ugyanis egyéb országos apostoli elfoglaltsága közepette pillanatnyilag megfeledkezett arról, hogy szervezetének jogos alapját megvesse. így működgettek a kékicge- sek »kicsire nem nézünk« jeligével, míg a belügyminiszter, aki ha jogról van szó a kicsire is néz, be nem szüntette a szervezetet. A kékingesek takarodőját egy nyeregből kiütött fővezér és el- búsult torz »főnökök siratják. Nyolc hónapi fogházra ítélték Oszwald Gézát, a gyöngyösi mező- gazdasági iskola volt igazgatóját Kormányzósértés és a tisztikar sérelmére elkövetett becsületsértés vétségében mondották ki bűnösnek. " Gyöngyös, május 30. (Saját tudósítónktól.) Az egri főegyházmegye fegyelmi bírósága különféle hivatali mulasztások miatt nemrégiben ítélkezett Oszwald GSzb, a gyöngyösi felsőmezőgázdaságiiskola igazgatójának ügyében. A fegyelmi bíróság akkor a mulasztások és visszaélések halmaza miatt állásvesztésre Ítélte Osz- wald Gázát, most pedig a gyöngyösi életben nagy szerepet játszott volt igazgató a büntetőlör- vényszék előtt állott, hogy feleljen az ellene emelt vádakra.
