Eger - napilap, 1932/1
1932-05-15 / 109. szám
Ara 20 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. —TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. :i XL11L évfolyam 109 szám ♦ Vasárnap * Eger, 1932 május lo. A mi pünkösdünk . . . Pünkösdi tüzek lángoló ragyogásában áll a város. Pünkösd tavaszi hite oson körül az ősi várban, a régi, kanyargó utcákon, — és a Lélek ünnepén szent várakozással tárja ki kapuit az évszázados érseki jogakadémia a messzi múltból visszatérő fiai előtt. De a pünkösdi szellem érintése nyomán egyben kitárul a hazatérő egri »öregjogászok« szíve-lelke, hogy magához ölelje az ősi Alma Matert. Pünkösd megújító ereje újra életté varázsolja a már emlékké vált diákélet elszállott napjait s most újra megtelik a lélek pünkösdi ifjúsággal, új hittel, feszülő erőkkel. Oh milyen jó, így a hosszú évek múltán újra fiatalos szívvel végigjárni a régi köves utcákat, felkeresni a néhai diákszobákat, megsimogatni az öreg, elnyűtt bútorokat, — amelyek közé most a nesztelen szellők nyomán belopakodik és lágyan, finoman lerakodik a májusi orgonák illata. Oh milyen jó, így a múltból visszatérve odaállani az érseki jogakadémia roppant épülete elé s tágranyílt szemekkel és csodálkozó bámulattal feltekinteni a nagy falakra, — úgy mint tíz, húsz és harminc esztendőkkel ezelőtt, abban a boldog jogászkorban. Aztán meghatódott lélekkel most újra belépni a Líceum kapuján, amelynek küszöbét egykor éveken át koptattuk. Bent a csendben végigfutó hosszú ambitusok és egykori tantermek beszédes némasággal mosolyognak ma egykori lakójukra. A régi professzorok képe újra megelevenedik az elárvult katedrákon s előlépnek a múltból a régi jogásztársak, meghitt bajtársak. Vájjon hova lettek mindannyian? . . . Az elszállott ifjúságnak szánt egy-egy könnycsepp hull még, aztán végigjárván a régi emlékek útját, im kitárul a líceumi kápolna ajtaja. Orgonazúgás, égbeszálló ének fogad, — s az öregjogász a pünkösdi lélek áhítatával odatérdel ma hálaadó szívvel az oltár elé, hogy elzengje — vagy elzokogja — újra a régi Tedeumot . . . A pünkösdi tüzek fényénél az egri öregjogászok ma a hála és szeretet érzéseit hímezik bele lelkűkbe a tavasz ifjú színeivel. Hála, szeretet és ragaszkodás érzéseivel hódolnak az Alma Maternek, amely az ifjú élet legnehezebb éveiben lehajolt és karonfogva végigvezette az ifjúságot a főiskolai stúdiumok rengetegén és megóvta az elkallódástól a férfiuváérés kritikus idején. — Az ország minden részéből egybetalálkozott egri öregjogászok szíve-lelke ezekben az érzésekben ér ma össze s fon koszorút, soha el nem hervadó lélekkoszorút az Alma Mater homlokára. Ebben a meghitt ölelkezésben az ünnepi lélek díszével köszöntjük az egri érseki jogakadémia egykori polgárait. Köszöntjük mindazokat, akik az ország minden részéből a legsúlyosabb időkben is áldozatos lélekkel eljöttek ide Eger városába, hogy egyfelől leróják a hála adóját az Alma Maternek egyúttal a nagylelkű fenntartóknak, az érsekfőpásztornak és főkáptalannak, — de másfelől azért is, hogy hitet tegyenek az ország egyetlen katolikus világi főiskolája mellett. Köszöntjük ezt a bátor táborba- szállást, köszöntjük ezt a lendületet és erőt, amely körülveszi Eger legféltettebb kincsét: az érseki jogakadémiát. Ám a pünkösdi egri napokra eljöttek az egri érseki jogakadémia volt polgárain kívül azok is, akik bár nem voltak az ősi főiskola hallgatói, de barátai a jogakadémiának és hívei, vagy apostolai a katolikus egyetemi és főiskolai gondolatnak. Köszöntjük a szándékot, mely őket idevezérelte, köszöntjük a hitet, mely a nagyszerű mozgalom erejét adja és — köszöntjük a zászlót, amelyet az egri érseki jogakadémia Barátainak Szövetsége a pünkösd ihletével kibont és feltűz a magyar katolicizmus utolsó kul- turbástyájára: az egri érseki jogakadémiára. Tisztelet a zászlónak! Ez a zászló a katolikus egyetemi és főiskolai gondolat lobogója, mely az egri pünkösdi napokból új utakra inti, új cselekvőségre szólítja az érdekelt magyar katolicizmust. Új társadalmi rend kialakulásának előestéjén állunk. Világnézetek állnak egymással szemben, hogy minden pillanatban ösz- szecsapjanak. A vész szele már itt süvít körülöttünk: készülni kell a harcok idejére. Mindenekelőtt pedig a leendő vezérkart, a jövendő vezető katolikus értelmiséget kell előkészíteni, kinevelni hivatására. Ez az előkészítés és nevelés a katolikus egyetem és katolikus főiskola feladata. Nem lesz soha diadala a katolikus világnézetnek katolikus vezérkar által jól megvívott harc nélkül, —nem lesz alkalmas vezérkar katolikus egyetem és katolikus főiskola nélkül. A katolikus egyetem és főiskola ma a katolikus élet imperatívusza! Ezt a katolikus egyetemi és főiskolai gondolatot kívánja hangsúlyozni és megoldásra segíteni az Egri Érseki Jogakadémia Barátainak Szövetsége, amely ezt az eszmét ezidő- szerint egyedül képviseli hazánkban. De azért nem áll egyedül az eszme mellett: odaáll a kibontott zászló mellé mindenekelőtt Eger városa, hogy azt az egri hősök unokáihoz méltón megőrizze a magyar katolicizmus számára, odaáll a szentistváni alapítású nagy egyházmegye, de odaáll az egész katolikus magyarság is, hogy ezt a mentő gondolatot átvegye, magáévá tegye és diadalra segítse. Tisztelet minden szándéknak, amely ezt a pünkösdi lélekből fogant gondolatot az akarat erejével a megvalósulás felé mindig előbbre viszi. Tisztelet mindenkinek, aki hinni tud a katolikus magyarság jövendőjében és aki dolgozni, küzdeni, harcolni akar e jövendő beteljesedéseért. Tisztelet minden törekvésnek, amely a katolicizmustól megszentelt magyarság jövőjét, aZ‘ akadémikus ifjúság ügyét a szívébe zárja és azt egészen a magáénak vallja. Ezzel a tisztelettel köszöntjük mindazokat, akiket a pünkösdi lélek felséges lendítő ereje a katolikus egyetemi és főiskolai gondolat jegyében mihozzánk elvezetett. Körülöttünk az anyagi élet ezernyi válsága háborog egyre ijesztőbb morajlással. Messziről a közelgő harcok tompa zúgása suhog felénk. Kevés és keserű a kenyér, a sáppadt arcok ráncai már a szívekbe is mélyen bevésődnek. Mintha egy kihűlő világ közepében állana a ma embere,tele fásultsággal, lemondással, kétségbeeséssel... Ebbe a »lacrimarum vallis«-ba világít bele a mi pünkösdünk tüzes ragyogása új hitet hintve, új reményt keltve, új erőt ígérve. Csak meg nem állni! Csak el nem csüggedni! Csak hinni több, nagyobb, élőbb hittel, — és bátran akarni a pünkösdi lélek erejével! Ezt a hitet, akaratot és erőt hirdeti az Egri Érseki Jogakadémia Barátai Szövetségének kibontott zászlaja. Dr. Tóth József.
