Eger - napilap, 1932/1

1932-05-15 / 109. szám

2 EGER 1982. május 15. BmBQ)MlHJBCSWM)iNS£MíMg«KaíHS^^ A 750 éves Zlrc beszél a rádióban a^5$raí^lS®tíW^/^ Kedden kisgyülést tart a vármegye Eger, május 14. Akik pünkösd hétfőjén délelőtt 9 és 11 őrá közölt bekapcsolják a rádiókészüléket, egy egészen ismeretlen, különös, sajátosan érdekes világnak hangját, — egy hétszázötven éves múltú, de ma is fiatal, lüktető életű monostor­nak meleg szívverését hallhat­ják. Mikor ez az élet ott az ós- Bakony mélyén elkezdődött, ak­kor még a távoli jövő méhében pihentek magyar szabadsághar­cosok, török járom, tatárdűlás, aranybulla, akkor még nem írta le amaz ismeretlen bencés szer­zetes a Halotti Beszédet; akkor még az Árpádok véréből szüle­tett s Bizáncban nevelkedett III. Béla királyunk országolt ifjúsága őserejében pompázó, boldog ma­gyar kereszténységen; akkor még a krónikás, talán épen Ano­nymus mester azt jegyzetté kró­nikájába: Anno Domini 1182. Akkor még a francia Nyugat az élet és szellem hajnalos, tö­retlen üdaségét jelentette, ezért fordult feléje III. Béla király fi­gyelme s elhozta magának fe­leségül II. Fűlöp, francia király nővérét, Margit királyleányt s elhozta nemzetének — Zircre épen szent Barnát áldott, meleg otthonából, Clairvauxből — a ciszterci szerzeteseket. S a Ba­kony irdatlan ősrengetegében felhangzott a zsolozsma áhítatos imádsága s a ciszterci choralis ének dallama és felépült a zirci apátság első temploma, monos­tora. S e monostor eiendes lakói az imádság és munka jegyében folyó életükkel tanítói lettek ma­gyar népünknek: Szűz Mária mézajkű trubadúrjának, Szent Bernátnak lelkes, mélységes hi­tét, a Nyugat tudományát (az A Magyar Revíziói Liga ét a TESz felhívására májút 22 ón délelőtt az ortzág östzea váro­sában ét községében népgyülé- ■eket tartanak Trianon ellen ói az ott hozandó határozatokat megküldik a magyar ortzág- gyüléi képviielőházának, az an­gol, francia éi olasz miaiiztar- elnöknek, Hoovernek, az Egye- ■ült Államok elnökének, Brüning német birodalmi kancellárnak, Borah izenátornak, lord Rotber- merenek ős a Nemzetek Szövet­lége főtitkárának. A Magyar Revíziói Liga éi a TESz megkereste a vármegyé­elsö zirci apátok egyike, Limo- gesi János kiváló író, tudós ma- gister), ragyogó építőművészétől, fejlett gazdasági rendszerét hoz­ták magukkal i terjesztették el. Aztán vihirok is jártak Zirc felett, félelmetes, hatelmas-erői, bakonyi viharok; ■ megtalálta, megjárta az ősi monostort a ma­gyar történelem fájdalmasan sok és nehéz, orizágteroló, minden vihara is és elsöpöri templomot, monostort, minden életet. De mégis visszajöttek ■ új életet zsendítettek a romokon a nap­sugarai, békességei, dologtevő, termékeny napok ii — az ilyen napok ma is feledhetetlenül szépek Zircen ! — és a régi élet szépségei a modern idők köve­telményeihez alkalmazottén, most már külső forma 3 szerint ii a nevelő-tanító munka irányában, de a régi szeretet jegyében él­nek tovább. E« hétfőn, a hétszázötven évei jubileum idején, bizonnyal sok ezer, ifjú él öreg ciszterci diák hálás kegyelete figyel Ziro felé, hiszen az ősi monostor nap sugaras-viharos édesanya• ölén nyerte minden magyar ciszterci tanár szerzeteséletének első, leg­mélyebb, szent ihletéseit; ott van az otthona a Rend arany­szívű, ősz apátjának, az ötcisz- terci gimnázium atyai jőságú kegyurának; és onnan számol ba pünkösd hétfőjén a világiak a monostor tüdős, fiatal perjele Zirc hőtszázötven éves múltjáról s pezsgő munkájú jelenéről, — onnan hirdeti Zirc érdemes es- peretlelkéize a ciszterci szószék igéit ■ onnan énekli a magyar Ciszterci Rend mai újnemzedéke a ciszterci chorális eredeti ,va- rázsű, örökszép melódiáit. _________________________(-ó e.) E ger, május 14. Május 17-§n, kedden délelőtt 11 órakor Hevesvármegye tör­vényhatóságának kisgyüléseülést tart a vármegyeháza kistermé­ben. Az ülésen Eger és Gyön­gyös városoknak, továbbá a köz­ségeknek több közérdekű ügyét tárgyalják. Kisgyülés előtt, délelőtt 10 órakor, a közigazgatási [bizott­ság ülésezik. A hadirokkantak nyílt levele a magyar nemzethez Egér, május 14. Hírt adtunk arról, bogy a HONSz a hadigondozottak sú­lyos helyzetéről, sérelmeiről Dyilt levelet intéz az ország népéhez. A levelet most juttatta el hoz­zánk a HONSz egri csoportjának vezetősége s mi készséggel adunk hangot a rokkanlak panaszá­nak. «Mindnyájan emlékezünk még a felvirágozott batonavonatokra, azokra a lelkes magyar fiúkra, akik örömmel és hazaszeretettől áthatva indultak a világ mind a négy tája felé, hogy az 1000 éves határokat megvédelmezzék s akiket az az ünnepélyes Ígéret kísért, hogy a haza nem fog el­feledkezni róluk és esetleg ár- vánmaradő hozzátartozóikról. — Mindez 18 esztendővel ezelőtt történt. A magyar fiúk megtelték kö­telességüket. Sokan elpusztultak közülük, özvegyeket és árvákat hagyva meguk után, ezren és ezren jeltelen sírokban alusszák őrök álmukat; sokan kezüket, lábukat, a szemük világát, egész­ségüket áldozták a haza oltárára és megrokkantan kerültek haza a szörnyű világégésből. S ezalatt itthon elfoglalták pozioiőikat, el­feledkeztek róluk, majd jött a nagy leikiösszeomlás s hiába győztek ők a harctereken, csú­fosan feldarabolták országunkat. Azóta már egy űj generáció nőtt fel, az ifjú özvegyek havi 5 P-5s járadékkal biztosított száraz kenyerük javát már meg­ették, a szülötten kis árvák havi 3 P 25 fill, állami támogatás mel­lett if jakká serdültek s a csonka hösök, némán tűrve a nyomort és elhagyottságoi, 40—50 éves férfiakká lettek, már t. i., aki még él közülük, mert nagyobb ré­szük közben meghalt. És mi mindezideig hiába kér­tük ügyünknek törvényhozási rendezését, hiába mutattunk rá ismételten arra, hogy az a nem­zet, amely nem gondoskodik azokról, akik érte éietüket és vérüket áldozták, saját jövője ellen vét, hiába hangoztattuk, hogy nem privilégiumokat ké­rünk, csak háborús vesztesége­inknek igazságos kiegyensúlyo­zását és annak lehetővé tételét, hogy a polgári társadalomban ujből elhelyezkedhessünk s az újjáépítés munkájában réaztve- hessünb. Megdöbbenéssel és aggodalom­mal látjuk azt a két évtizedes, még Trianonnal sem indokol­ható súlyos közönyt s a hadi- gondozottaknak nemzetünk nagy céljai megvalósítása szolgálatá­ban való megtartása, ifjúságunk nemzeti irányban való nevelése s a boldogabb nemzeti jövő meg­alapozása érdekében nyomaté­kosan kérjük a magyar társada­lom minden tagját, hogy teljes erejével hasson oda, hogy a rokkantkérdés a legrövidebb időn belül kielégítő módon törvény- hoedsilag rendeztessék, még mi­Gyomorbetegeknek gyógyital a hazai PARÁDI VÍZ. Epebajoknál, a tüdő bizonyos meg­betegedéseinél nélkülözhetetlen gyógyszer. Elsőrangú asztali víz. A parádi fröces vi­lághírű! Mérsékelt árban másféllite- I rés palaekokban is forgalomba kerül és vendéglőkben poharanként is kiszolgálják. Kapható mindenütt. Bővebb felvilágsítással szolgál a vezérképviselő: ÉDESKUTY L. Ásványvíz Kereskedelmi Bt. Budapest, V., Tel.814-28. Erzsébet-tér 8. Tel.817-20. előtt ez az erősen fogyatkozó hősi tábor a kálváriajárás űlján végleg kipusztulna, amikor is már földi segítségre nem lesz szüksége, ds az igaztalan kö­zöny által okozott erkölcsi kár sem lesz többé helyrehozható. Méltányolva megcsonkított or­szágunk válságos helyzetét, a hadigondozottak elállottak attől, hogy az ö ellátásukat szolgáló költségvetési fedezet emeltessék, mindössze azt kérték, hogy a kihalás folytán keletkező feles­legekből a tűlalacsony özvegyi­éi árvajáradékok, továbbá a kisebbfokű hadirokkantak jára­dékai emeltessenek. Ezzel szem­ben a pénzügyi kormány ezeket a kihalási feleslegeket is elvonni és más cülokra felhasználni kí­vánja. így attől az utolsó reménysé­günktől is megfosztanának, hogy a vigasztalant alacsony jára­Szavatolt góminőségű árút bizalommal vásárolhat HUBAY vászonárú és kelengye üzletében dr. Kállay Z. u. 11. Revíziós, országos nagygyűlés május 22-én két és városokat, hogy a leg­közelebbi törvényhatósági köz­gyűlésen, illetve képviselőtestü­leti üléseken ismételten foglalja­nak állást a Duna völgye ren­dezésével kapcsolatban a revízió ügye mellett. — Favágás közben kiütötte a szemét. Hegedűs Sándor siroki napszámost súlyos baleset érte teg­nap favágás közben. Egy darab szálka szemébe csapódott s olyan súlyosan megsebesítette, hogy a szerencsétlnn ember valószínűleg megvakul jobb szemére. Ebben az esetben egészen világtalanná vá­lik, mert bal szemére már gyér mekkora óta nem lát.

Next

/
Thumbnails
Contents