Eger - napilap, 1932/1
1932-02-25 / 45. szám
2 EGEB 1982. februfir 25. tanítja. Ellenkezőleg, épen a liberalizmus tanítása, a szabad- verseny, a kegyetlen önzés ■ ennek gyakorlati megvalósítása kényszerítette védekezésre az éhező proletárokat a könnyítette meg a szociáldemokrácia megerősödését. Ami baj és nyomorúság ránk szakadt, a tömegelkeseredés és felforgatás, a középosztály pusztulása, a világháború és a bolse- vizmus, közvetve, vagy közvetlenül mind az eddig uralkodó liberális gazdasági rend következménye. A liberalizmus levegője teremtette meg a könyörtelen önzést, amelynek szemében csak ez egyéni haszon a fontos. Da ha semmi más bűne nem lenne is ennek a türelmes liberalizmusnak, mint az, hogy levegőjében ilyen Ignotus féle, közismert igazságokat igaorálő írások megjelenhetnek, máris megérett a természetrajzi muzeum számára. Eger város a pénzügyi katasztrófa árnyékában Adatok a városi háztartás válságához. II. Az adóbevételek. Eger, február 24. Adónak nevezzük azt a közbevételt, amelyik nem folyik be. így határozza meg az adót a Tapasztalatok Nagy Lexikonának 1931 évi kötete. Az 1932 évi kötet valószínűleg mint tűlerölte- tés és végkimerülés miatt elhalt intézményt fogja megemlíteni az adót, amelynek emlékei már csak nyomokban találhatók. Ezzel már mag is jelöltük a városi háztartás várható pénzügyi katasztrófájának második okát. Csakhogy míg a vagyon jövedelmének csökkenését kizárólag a gazdasági helyzet idézi elő, az adóbevételek redukálódásából keletkező bevétel csökkenésében az áliam is súlyosan hibás, mert olyan sdőkat engedett át a városok támogatása céljából, amelyek önmaguktől lehetetlenülnek (pl: borfogyasztási adó), amelyek pedig a gazdasági helyzet nyomása alatt nem omlanak öiz- sze, azokat maga az állam kezdi ki, érzékenyen érezhető részletekben véve vissza a városok pénztárából az anyagi támogatást. (Forgalmiadé.) Nyilvánvalóan egészségtelen pénzügyi politika ez, mert feltételezi az állam létezését és fennmaradását a magán és kisebb köz- háztartások financiális biztosítása nélkül. Ezáltal kifürészeli az állam maga alól a valóság tartó gerendáit s ha egészséges változás nem következik be, az állam épülete, mint a mesebeli vár, rövidesen kacsalábon fog forogni. Az adóbevételek csökkenése általános jelenség ugyan, az állam bevételei ia erősen érzik a pénztelenséget, de ez nem lehet indok arra, hogy az állami élet vezető! tétlenül nézzék az egyének és kisközületek biztos pusztulását. Ha tehát az általános gazdasági válság bő sugárzása alá az állam alátolja a maga gyűjtőlencséjét, törvényszerűen fel kell psrzsslödnie a város háztartásának. Undlof VILLA MOSS Ági vAllalat Alapítva 1907 EGER, KASZINÓ UCCH. Telefon 128 Átszerelések az erősebb áramra: lámpahelyenként 7—13 P äy Fizetési feltételek megállapodás szerint. Az adóbevételeknél az elmúlt esztendőben kétszeres veszteség érte a várost. Elsőízben olyanformán, hogy az adókat kevesebb összegben kellett kivetni az adóalapok csökkenése miatt, mint aminö összegben a költségvetésben előirányozták. A második veszteség ebből állt elő, bogy az így kivetett adók sem folytak be csak 60—70 százalékban. Míg tehát a vagyon 25—30 százalékkal hozott kevesebb jövedelmet, sz adóbevételeknél 30—40 százalék a csökkenés, ugyanennyivel több tehát a pénzügyi katasztrófa bekövetkezésének a bizonyossága. Röviden a következőkép fest a helyzet. A vigalmi és moziadó kivetése 50 százalékkal volt kevesebb, mert a város redukálni volt kénytelen az adókulcsot. Az előirányzott pótadónak alig 70 százaiéba folyt ba. (1932-ben kevesebb lesz a házadó, követke- zéskéat a pótadónak már a kivetése is csökken.) Ugyancsak 70 százaléka folyt be a 200 ezer pengőre kontemplált, de csak 150 ezer pangó összegben kivetett kétféle kereseti adónak, az ipar és kereskedelem ijesztő hanyatlása miatt. 1932 ben ebben az adónemben csak 110 ezer pengő kivetése várható, 50 százalékos befolyá*i eredménnyel. Az italmérési illeték, szikvíz és ásványvízadó 20—20 százalékkal kevesebb összegben folyt ba. Külön kell foglalkoznunk a forgalmi adó ügyével, amelyért már régóta elkeseredett küzdelmet vívnak a városok. A két százalékos forgalmi adónak annak idején a negyedrészét adta oda az állam a városnak, jövedelmei pótlására. Amikor a forgalmiadót felemelték 3 százalékra, a városi részesedés megmaradt a 2 százalék negyedrészének. A harmadik százalék negyed-részesedését központi kezelésbe utasította a pénzügyminiszter azzal, hogy az egységesen kezelt pénzből anyagi helyzetükhöz mérten fogja támogatni a városokat.Tehátigazságos megosztást ígért. A felosz távból azonban nemhogy igazságos, ds semminemű felosztás nem lett, mert a városok a központi alapból ezideig egy fülért sem kaptak. Közben több forgalmi cikkre bevezették a f izisrendizert, a fázisadónak pedig az a tulajdonsága, hogy ebbói városi részesedés nincs és az adó közvetlenül az államkincstárba folyik be. A városnak a forgalsaiadőbevé- tele ennek következtében már a múlt évben 50 százalékkal csökkent, ha pedig bevezetik a textil- fázist, a bevétel 75 százalékra foe loszállni. Ez a bevétel n»m fogja fedezni a forgalmiadé városi adminisztrációját sem (a mai is épp hogy fedezi), így a városnak semmi jövedelme sincs a támogatásként adott forgalmi adóból. A borfogyasztási adóról külön cikkben számolunk be. Befejezésül csak annyit írunk, hogy az 1931-re előirányzott bevételek befolyási összege 400 ezer psngővel kevesebb az előirányzatnál, ebhez hozzájárul az előző évekről marsát 350 ezer pengő bevételi hátralék, ügy, hogy a város cselekvő hátraléka 750 ezer pengő. A Mátra, vagy a Bükk? Eger, február 24. Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Tisztelettel kérem, hogy az »Eger« folyó hő 21 -i számában megjelent »A Mátra vagy a Bükk?« c. cikkhez való alanti hozzászólásomnak b. lapjukban helyet adni mélkőztassék. Teljesen igaza van az általam igen tisztelt cikkíró úrnak abban, hogy Csonkahazánk legszebb, legváitozaíosabb hegysége a Bükk, da hozzá kell tennem azt, hogy egyben a legterjedelmesebb is, melynek hatalmas területén 6 turistaegylet — 2 egri, 1 diósgyőri, 3 miskolci — működik. Hogy ennek dacára mégis a Mátra áll első helyen turista és idegenforgalmával, ennek oka abban rejlik, hogy Gyöngyös város közönsége és vezetősége mindenkor nagy meg • értéssel támogatta az immár 45 éve fennálló Mátra Egyletet, melynek a turietakultura megteremtése és fejlesztése érdekében kifejtett fáradhatatlan munkásságát figyelemmel kisérve, rájött arra, hogy ezáltal a város gazdasági életének ad lüktető erőt. A város vezetőségéé az érdem, hogy ennek négy bordere- jét felismerve, tiszteletreméltó agilitással tette magáévá a Mátra Egylet célkitűzéseit s rövid néhány év alatt példátlan odaadással kifójtett tervszerű munkálkodással elérte azt, hogy a Mátra- báz felépült s az ezzel egyidő- ben eszközölt hathetős propagandával, majd kirándulások, sí és autóversenyek megrendezésével a turista és idegenforgalom hatalmas méreteket öltött. A kitartó munka és nagy anyagi áldozatkészség mellett tagadhatatlanul fontos szerepet játszik még azon körülmény is, hogy Gyöngyös városának négy erdöbir- toka fekszik a Mátrában, melyen szabadon jdrhat-keihet a turista. Ezzel szemben miért ciak bevét, elszánt vándor érkezik a Bükkbe? Elsősorban azért, m9rt a hegységnek turistíiszempontből legértékesebb része a 20 km. ho*z- szű, 6 km. széles és átlag 800 méternél magasabban fekvő pompás fennsík felerészben drótkerítéssel, másrészben puskás jägerekkel őrzött területén vadászati érdekekből tilos a közlekedés! Giupán az alacsonyabb előhegyeken, az Egri Érsekség, Papnevelő Intézet, Szatmári Püspökség, Kóburg hercegi és a Gallasy uradalmak erdőbirtokain van szabad közlekedés és a turista- bultura nyugodt fejlődése — útjelzőt, forrásfoglalás, menedék- házépítés .— biztotítva. Mivel a turistaság eh pfaltétele a szabad mozgási lehetőség a hegység legmagasabban fekvő pontjaira — mart nmen nyílik a kitűnő kilátás és itt vannak valóban jő síterepek — így a bükki forgalomfellendítés űtjétből elsősorban fontos körülmény, hogy az egyformán érdekelt Eger és Miskolc városok közönsége tegyék magukévá a turistaság céljait, karolják fel a támogassák a szerény anyagi eszközökkel küzdő, ennek dacára eredményesen működő turistaegyleteket és kitűnő idegenforgalmi hivatalaikat vonják bele a turistaság nagy mozgalmába, az elzárt területek megnyitására! — Hiszem, hogy az idegenforgalmi szervek szavára ez megvalósul-
