Eger - napilap, 1932/1
1932-01-31 / 25. szám
2 193S. január 31. EGEB BiMiPiMWEJi a i iksasgegtasgig! ■ Őszinte képek egy hevesmegyei szénbánya haldoklásáról Egy bezárt tárna és 320 elbocsátott munkás Kétségbeesett nyugtalanság a kolónián. Elnökigazgató, vezérigazgató, három cégvezető, beszerzési főnök stb. megdobbant tanácitalaneágot mondják. Szokatlan izgalomban élnek ezek a máékor csöndes é# álmos faluk. Embersk ógyeleg- nek az uooákon és esténként a • tüzelőkben« elkeseredett kifa- kadácok hangzanak el. Rövid idő alatt megtanulták a szavakat: kapitalizmus, töke, profit ős sűrűa mondják is. Sápadt képű munkásoktól hallják, akik hetek óta itthon tétlenkednek, mart máról hó napra elbocsátották, úgyszólván kidobják őket az egereseim szénbányából, ahol edd'g dolgoztak. Most értetlenül állanak a nyomorúságok előestéjén és zúgolódnak, vagy reményekkel áltatják magukat. húsz család, jóformán batevő falat nélkül várta őket. Arról még heszébi se jő, hogy milyen lelki- állapotban szálediek szét a világ négy kétségbeesése felé. Igán sokan még ma sem hiszik, hogy véglfg így maradjon a helyzet ■ naponta begyalogolnak a telepre : hátha megindűl a munka. Vannak azonban olyanok is, akik már koldulnak otthon, mert nincs a háznál egy betevő falat. A kolooisták riadalma sem oktalan, mert a bálapátfalvai állomáson és a telepi depóikban kétezer vagon szén hever eladatlanul s ha bezárták is a L’pőt- aknfit, túltermelés lesz. Hírlik, hogy a budapesti központ még kegyetlenebb redukciós tervekkel foglalkozik és óriási arányokban építi le az üzemet, ha rövidesen nem lesz jobb konjunktúrája a ciehii szénnek. Felvetődik a kérdés, hogy mi lehet ennek a rossz üzletmenetnek az oka, amiért így szélnek kellett ereszteni a munkásokét. Különösen feltűnő ez ma, amikor tél közepén állunk s a külföldi szén behozatalának megtiltásával monopol helyzetben vannak a bányák. Azt gondolná az ember, hogy rossz ez adminisztráció és helytelenül vezetik a vállalkozást, mert ciak ezzel lehetne megokolni a mai állapotot. Pedig ez ninos így, mert megbízható adatok szerint szépen kiépített edminisztraiív szerve van a budapesti központban ennek a bányának. Egercsehi, január hó (Az Eger kiküldött munka- tárnától.) Valami nyugtalanító van ebben a vidékben most. A kopasz és tar erdőkkel borított hegyekben s a estük völgyek szomorú, szegény falvaiban, smelyek úgy lapűlnak meg apró házaikkal a sziklák alján, mintha a végzet elől bújnának. Pádig amitől félnek, úgyis eléri őket hamarosan, ha eddig el nem jutott hozzájuk: egy sereg kétségbeesett ember, kenyéréa hoinrpi remény nélkül, nekitaszítva a tél kegyetlen könyörtelenségének. Ahol jártuak eddig, Szarvaskő, Bocs, Fedémes, Istenmezeje : mind ezt a keserves várakozást, vagy M»gán a bányatelepen, a koloristák között is nagy a megdöbbenés, bár szt mondják, közülük egyelőre senkit sem meneszt a bánya mindenható központi vezetősége. M^gis olyan a telep, mint a megbolygatott méhkas és a szabadnapos bányászok itt-ott cioportokba verődve ri- asztgatják egymást a hallott hírekkel. Ez a mozgósítás napjaira emlékeztető nyugtalanság decsmber 15-én kezdődött. Akkor hozták nyiivánoiségra az első felmondásokat és egy csoportban 180 embernek kellett letenni a kenyéradó szerszámot. Kiszivárgott az a hír is, hogy az egyik aknát, a Lipőtot bezárják s újabb transzportot bocsátanak el. Csakugyan így történt s januárban ujből 140 ember került ez uccáre. Egyelőre a környező falvakból való munkások, akiknek némelyike 10—15 évig járt a csehii bánya tárnáiba a most jött a budapesti ukáz: elbocsátani őket. Ugyanakkor behozták e négy napos munkahetet is • a megmaradt emberek keresete ezzel jóval a létminimum alá került. A munkásság amelyet évek óta bárredukcióval és különféle mesterkedésekkel, levonásokkal nyugtalanítanak, most már végsőkig elkeseredett s ehez járul még az a tudat, hogy minden nap várhatják felmondásukat. A szélnek eresztett bányászok hazamentek. 320 ember közűi ki Istenmezejére, ki BocirB, vagy Fedémesre s otthon háromszázÁll pedig ez a központi hivatal egy elnökigazgatóból, egy vezérigazgatóból, azonkívül van három cégvezető, meg egy beszerzési főnök és körülbelül 20—26 megasrangű és nem kevésbé szép fizetésű ti* z t viselő. Ez azonban nem egyedüli szerv, mert a ciehii telepen s a válla- lat másik érdekeltségénél is vannak adminisztratív tisztviselők s így a budspisti központ csak a legfőbb ellenőrzést gyakorolja. Nagyon meg lehet hát érteni, ha az elkeseredett, minden nap elbociáíásu'itól rettegő munkások felhánytorgatják, hogy az elmúlt évben, mikor a nehéz 1 gazdasági viszonyokra valő hivatkozással nyolc százalékkal csökkentették a munkabéreket s a munkaidőt a gépüzemeknél példáűl másfél órával emelték — ugyanakkor a vezérigazgató tekintélyes tiszteletdíját havi ezer pengővel »javították.« Látva ezt a túlméretezett adminisztrációt, meg lehet érteni azt is, hogy miért nem fizetődig ki az üzem s miként lehetett Egerben a legutóbbi időkig drágábban vásárolni aránylag a közelről szállított csehii szenet, mint más bányák termékeit. Ez a nemzetközi jellegű tőkés- csoport, amely tél közepén munkáscsaládok százait tette kenyér- felenné, arra való hivatkozással, Eger, január 80. M?gírtuk annak idejét), bogy a Szent István Akadémia Petró József dr. teológiai tanárt értékes tudományos működéséért a Szent István Akadémia tagjává választotta. Az űj tagokat az Akadémia székfoglaló előadásra kéri fel s azzal kapciolatban szokta beiktatni. Petró József dr. székfoglaló előadását január 29-éa, pénteken délután tartotta a Szent István Társulat kis termében Pázmány Péter teológiája címen. A tegavató ünnepségen megjelentek hriston Endre püspök, Mihálytfi Ákos egyet, tanár, elnök, Sohütz Antal dr. és Tóth Tihamér dr. egyetemi tanárok, Bangha Béla házfőnök, Matty a- sovszky Kasszián igazgató, Mad- zsar Imre miniszteri tanácsos. Erdei Ferenc dr. főiskolai tanár és többan az akadémia tagjai közül. A kis terem ízűknek bizonyult a hallgatóság befogadására. Az egriek közül ott voltak Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő, Petró István dr. főmérnök és Rubovszky Ferenc dr. teol. tanár. Petro József dr. székfoglalójában Pázmány Péter irodalmi müvei közül a 2300 oldalra terjedő dogmatikai műveit tanulmányozta át hangya szorgalommal a összevetve Pázmány laníbogy nem fizetődik ki a termelés, — túlságosan következetlenül viselkedik. Háromszázhoz munkást bocsátott el, de ugyanakkor a mégis öotációju központi bürőből egyetlen tisztviselőt sem »lélszámcsökkentett,« se fizetősredukciót nem vitt keresztül náluk, pádig bizonyára többet tssz ki a vezérigazgató egy havi jövedelme, mint amennyit száz nyomorult és földhözragadt ember kiciákányoz magának a föld alól harminc nap alatt. Hogy mi fog még történni a közeljövőben az egereseim bánya lendületes leépítésénél, — nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy igaza van annak e bányásznak, aki találó gúnnyal mondotta, mikor beszélgettünk vele : a bányász élete eddig az Itten ászában volt, ba lement az aknába. Most a vezérigazgató űr kezében van, mert nem tudjuk, mikor tő .éti le velünk a szerszámot. Pedig az keservesebb, mint a fóld alatt pusztulni. Akkor mindennek vége legalább, de koldulni nem kényszerül az ember. Dévényi Nsgy Lajos tását kora legnagyobb tudósainak tudományosfelfogásávaligen értékes és eredeti tudományos megállapításokat szűrt le műveiből. Kimutatta, hogy Pázmány Páter a teológia terén független kora nagy tudósaitól a fényes, magyar tehetségével új utakat vágott a hiitudomány birodalmában. Az előadás után Mihályit Ákos dr. különösen meleg hargu beszéd kíséretében iktatta be az űj tagot az akadémia tagjai sorába, nagy elismeréssel méltatva dr. Petro József tudományos tevékenységét. Felolvasta értékes műveit a papnevelői reformjáról, az ős- kereeztáaység életéről, a szentmise történetéről, Pázmány Péter prédikáoiőinak történetéről. Külön kiemelte Petró Józsif dr. áldozatkészségét, amellyel önmaga vállalta az anyagi kockázatot Pázmány Páter prédikációinak kiadásával kapciolatban. Az űj tagot a jelenlévők többször melegen ünnepelték. A közkedvelt, köhögés,rek edtség és hurut ellem igen hatásos bonbonok minden gyógyszertárba» és drogériába» újra kapható. I zacskó 60 fillér, I doboz P 120. {Következő cikkünk csütörtökön : Hogyan élnek az elbocsátott bányamunkások) Petró József dr. székfoglalója a Szent István Akadémiában