Eger - napilap, 1932/1
1932-01-31 / 25. szám
1932, jaruár 31. EGEB s Hogyan olvadt le kilencre az egri munkanélküliek száma a Hordógyár erdőkitermelési munkájánál? Háromszáz jelentkező közül csak 88 ment ki Mátramindszentre, azok közül is csak kilenc maradt ott. Az ottmaradtak keresete naponta már 3 pengő. Az első éjszaka húszán szöktek haza — a Hordógyár szerszámaival együtt. 14 napos leltári árusítást rendez a ,Turul* cipőüzlet IMF* február 1-től — 14-ig. ~Hü Árakat nem hirdetünk, tekintse meg kirakatainkat. — Meggyőződhet olcsó árainkról. Turul1 cipőüzlet Ä. Eger, január 30. EiörebociátjuSr, hogy nem akarunk hangulatot kelteni a munka- nélküliek allen. Iimételten hangsúlyozzuk, hogy elsők között voltunk, skik felkarolták a kereset nélkül mareds munkásság sorsát és adakozásra hírták fei a társadalmat az ínség enyhítése érdekében, a krisztusi szeretet és emberi kötelesség nevábsr?. Da uz igazságnak tartozunk ezzal, hogy megmutassuk az egű muokaaélküiiség másik arcát. És ez az arc sokkal nyugtalanítóbb. Mert vannak igen sokan, akik, ha a nehéz helyzetben aikelosa adódik, örömmel nyúlnak szerszám u án, hogy becsületes bér mellett megkeresték magúk és családjuk számára a mindennapi kenyeret, de sajnos sokan akadnak olyanok is, akik nem akarnak dolgozni, nyíljék bár mtg előttük napi 2—3 P ős munkalehetősége. Ez ezt jelenti, hogy az erkölcsi züllés is beférközőtt az egyébként becsületes, önérzetes egri munkások sorába, az idei tél kitermelte a munkakerülőket, akiknek igen jól esik az inségsegély, de azt nem hajlandók megszolgálni, akiknek nem kell a tenyéren felajánlott munkaalkalom, inkább itthon csavarognak, azzal a véllrándíiáisai, hogy gondoskodjék róluk a társadalom. Nem levegőből beszélünk. Adatokat hozunk fel az alábbiakban. Jellemző történetet mondunk el a helyzet megvilágítására. A történet annak a háromszáz egri munkanélkülinek története, akik közül ma már csr»k — kiieccdolgozik, napi 2 80—3 pengő átlagos kereset mellett. Január elsején nagyobbizabfisú erdőítnnelési munkát indított meg az Egri Hordó és Faárú- gyár, a mátramindszenti és a sajővárkonyi telepen. Tekintettel a nagy munkanélküliségre és a dologképas ínségesek nagy számára, Neményi Ferenc, a vállalat szociális érzékű igazgatója úgy állapodott meg Trak Géza polgármesterre?, hogy a urnákénál 200 egri munkanélkülit fog a Hordcgyár alkalmazni. Szokatlan munka és nehéz, de bíztak abban, hegy az egri munkások, tanulékony természetűknél fogva, hamarosan beleislál* ják magukat az új munkshely- zetbe. A kitűzött határidőre 300 munkás jelentkezett a Hordógyár irodájában. Megindultak a tárgyalások, amelyek torán felvilágosították őket a munka természetéről. A bér, amit fölajánlottak 8z íz egyezmény bér volt, amelyért országszerte dolgoznak a fatermelők, és amelyért a Hordőgyárnál jelenleg ezer munkás dolgozik. Az első napokban napi 60—70 fillért tudnak csak megkeresni, ez azonban a munkateljesítmény arányában nő), úgy,bogy három bét múlva már 2 50—3 pengőt, sőt ennél többet is kereshetnek. Ez nem nevezhető uzsorabérnek, mint ahogy egyes visszatért munkások védekezésképpen elhíresztelték. A tárgyalások vége az lett, hogy mindössze 88 munkás volt hajtandó kimenni a munkához. 37 S jővárkonyba, 51 Mátra- ©indszentre. Tehát háromszázból nyolcvannyclc. A Hordőgyár, tudván azt, hogy a munkásodnak nincs pénzük szerszámra, 700 pengő értékű* szerszámot vásárolt számukra, ezenkívül fizette az útiköltséget is. A szerszámokat sző'osztották, az emberek kimentek. Az első éjtzaka Sajővárkonyból húszán hazaszöktek a Hordógyár szerszámaival •gyött, amelyeket részben a környéken, részben Egerben eladtak. A szerszámokat csak hosszas nyomozás után sikerült megtalálni. Az ottmaradtak a harmadik napon előleget is kaptak élelmiszer vásárlására. Ennek ellenére a munkások száma egy hét alatt Sajővár- konybsn nyolcra, Mátramiod- szenten 12 re csökkent, ma pedig csak kilecoan dolgoznak az erdőtermelésnél. Ennek a kilene embernek a napi átlagos keresete már 2 80—3 pengő ős tekintettel arra,hogy a munka április végéig tart, tekintélyes összegat fognak összegyűjteni, állandóan emelkedő m pi állag mellett. ▲ háromszáz körül kiment 88 embernek tehát csak tíz százaléka vált be. Miért? Ha kibír- hatatlan és kevés keresetet biztosító a munka, miért maradt ott a kilenc és miért tud napi 3 pengőt megkeresni ? Ha a visz szatériek közül leszámítunk 20 százalékot betegség, vagy gyenge fizikum miatt, még mindig marad hetven százalék, amely nem tud m°ntségére semmit fal A Panakoszta-ház nagyteresé ben hetek őta folynak a próbák. Frissen lendül a csodaszép Vö- rösmiriy-Bzövag, telve nyelvünk regyogő képeivel, osupi szín és erő. Dr. Búsásné Vratarics Klára rendezői keze Dyomán elevenen bontakoznak ki a jelenetek a szövegkönyvből A zenekar szorgalmassá próbál Virágvölgyi Béla karnagy agilis vezetése mellett s a színházban már festik a darab meseszsrüen szép díszleteit, Karctos Bélának, a Társaság fáradhatatlan szanikai rendezőjének felügyeletével. Készül a Csongor és Tünde. Ritkán akad ma olyan színházi élmény Egerben, mint ez a darab és előadás. A színházak üzleti számításaitól messze esik a klasszikus játék, és a közönségnek, különösen a vidéki közönségnek nincs alkalma a színpadok ilyen irányú érdekességeivel megismerkedni. A vidéki színházak különben sem rendelkeznek olyan technikai fáiké- szültaégge\ hogy Vörösmarty mesejátőkátprogrammra vegyék. Csak Szeged merte ezinrehozni a Oiongor és Tündét és most Egerben a Thália, mivel a sce- nikai rendező leleményessége legyőzte a vidéki színpad akadályait. hozni, amiért abbahagyta a munkát. Itt csak egy ok fiilgpíihatő meg: nem akartak dolgozni. Jó volna, ha a hatóságok figyelemmel kísérnék az ilyen munkanélkülieket és az ínség- segély kiosztásakor eszükba jutna az erdővágéa histőriáj1». Mert a társadalom rém támo» ga h-stja a munkakerülők* t. A Társaságnak és a rendezőnek lábát nagy kuHűrális érdeme a Csongor é* Tünde egri előadása. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Eger iskolaváros, ahol a tanulóifjúsággal megkell irmertetni a magyar klasszikusokat. Da a közönségsiker sem fog elmaradni. A darab nagyszerű szórakozást Ígér. Minden szükséges kellék meg van ahoz, hogy a szinházkedVirlöbeí teljesen lekösse — még 1932-bea i*. A romantikusan szép emberi érzések fordulatos helyzetekben keverednek paraszt vígjátéki elemekkel, a az álomszerű kulisszák között a nemtők tánca, miül finom és ízléses revü jelenik meg. A’ig akad darab, amelyik annyira kielégítené a közönség kívánságainak legszélesebb körét. A Csongor ős Tünde szerep- oíziára a kővetkező: Csongor Apor Elemér, Kalmár Temesfalvi Antal, Fejedelem dr. Király litván, Tudós Dövényi Nagy Lajos, Balga Lestál Miklós, Kurrah Gholnoky Janó, Bar- reh Fellner Béla, Duzzog ördög- fiák Taskdr Károly, Tünde, tündérleány dr. Busás Endrőné, Ilma Lestál Anna, Ledér Sárga Vilma, Namtők Bárányay loa, Berényi Stefi, Ferenczy Manci, az Orion vevők, mert aki most Orion dinamikus hangszórót vásárol, eddigi hangszórója beszolgáltatásánál 30 pengő, ha Orion gyártmányú 40 P árengedményt kap bármely rádiószakftzletben. Gyártja: Orion Izzólámpagyár. Miért lesz nagy közönségsikere a Csongor és Tündének? Hétfőtől kezdve lehet jegyeket kapni elővételben.
