Eger - napilap, 1931/2

1931-12-05 / 276. szám

ABÄ 10 FILLÉR SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM,FÖLD­SZINT 3.— TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558, :: XLII. évfolyam 276 szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1931 december 5, LŐFIZETÉSI DÍJ A OSTAI SZÁLLÍTÁS- AL EGF HÓNAPRA: PENGŐ 80 FILLÉR. -EGY NEGYED ÉVRE PENGŐ. — EGYES ZÁM ÁRA HÉTKÖZ TÁPON 10 FILLÉR. — r AS ÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Hírek néhány sorban. — Lengyelország állítólag csat­akozik a kisámánthoz. Marin- iovich szerb miniszter varsói Iá- ;ogatása állítólag bevezetője egy gazdasági blokk megalakításá­nak, amelyet Románia, Csehor­szág, Szerbia és Lengyelország kötne egymással. — Pengőért vesz­tegettek el egy lovat a babocsai vásáron, ahol egy vízvári gazda sánta lovát, hogy ne kelljen ha­zavinni, ezért a pénzért adta oda az egyik barcsi lőkereske- dőnek. — Varjura vadászott Hirt Ádám kiskereszturi leventeok- tatő 10 éves kisfia apjának régi puskájával. Megbotlott, a fegy­ver elsült és a golyó Anna nevű 11 éves nővére nyakába hatolt. A szerencséden kislány elvér­zett. — Amerika megelégelte a vörös dumpings! és a szovjetárű- kát nem engedi be többé. Erre- vonatkozőlag a szenátorok egy cioportja most készít elő indít­ványt. — Szibériai fagy dühöng a Balkánon, 26 fokos hidegeket mérnek és Jugoszlávia déli ré­szén a hőtakaró helyenként két méter magas. Több falut farkas- csordák támadtak meg. — Negy­venezer szegénye van a főváros környékének. — A szovjet vér- bírósága halálraítélt és kivégez tetett két lelkipásztort. — Operá­ció közben vérmérgezést kepott Bálint Nagy István dr. a ma­kői kórház főorvosa. Megsértette a kezét, a seb helyén fertőzés támadt, majd vérmérgezés s a főorvos rövid idő múlva meg­halt. — Tegnap délután huszonöt tagú rablóbanda kifosztotta Bu­dapest egyik ruhásboltjának ki­rakatát. A fosztogatók fái 6 óra­kor, a legnagyobb forgalom kö­zepette követték el tettüket, pil­lanatok alatt bezúzták a kirakat üvegét és szétkapkodtak mindent. A rablók közül kettőt elfogtak, a többi után nyomoz a rendőr­ség. — A kereszténypárt után az egységespárt is elutasította a nyugdíjcsökkentésről szóló kor­mányrendeletet. A párt tíztagú bizottsága fogja átvizsgálni a kérdést és javaslatot tesz az újabb rendezés tekintetében. A minisz­terelnök ragaszkodik a nyugdí­jak bizonyos mértékig való le­szállításához. Ernszt Sándor népjóléti miniszter betegsége komolyra fordult Eger, december 4. A Magyar Távirati Iroda je­lentése szerint Ernszt Sándor népjóléti miniszter régebb idő óta húzódó betegsége tegnap este komolyra fordúlí. Az este folyamán már igen rosizűl érezte m*gát a népjóléti miniszter Ss az egész éjszakát nyugtájánál töltötte. A kora reg­geli órákban már hívatta orvo­sát is. Politikai körökben nagy részvéttel nézik a népjóléti mi­niszter betegséget. A földteherrendezési eljárásba bevont adósok fizetési kötelezettsége Eger, december 4. A Földteherrecdízó Országos Bizottság ismételten felhívta az érdekeltek figyelmét arr?, hogy a teberrendezési eljárás megin- dításácak elrendelése nem mentesíti az adósókat az alól, hogy kamat- és egyék fize­tési kötelezettségeiknek az el­járás folyamata alatt is a lehe­tőség szerint eleget tegyenek. Mindamellett panaszok érkeztek be a tekintetben, hogy a teher- rendezéci eljárásba bevont adó­sok közül egyesek minden jogos ok nélkül vonakodnak eleget tenni annak a kötelezettségnek, hogy a váltótartozás lejártakor a hitelezők részére kiszolgáltas­sák a megújítási váltókat. A Földteharrendező Országos Bi­zottság kimondotta, hogy az ilyen adósokat — tekintve, hogy magatartásuk az eljárás sikeres­ségét veszélyezteti — rosszhiszemüeknsk fogja mi­nősíteni t ehhez képest a javukra elren­delt teherrendezési eljárást meg fogja szüntetni. Csökkentik a gazdasági népiskolák számát is Eger, december 4. Az általános takarékossági elv alapján most a kultuszmi­niszter értesítette Hevesvárme- gye törvényhatóságát, hogy a gazdasági népiskolák, ismétlő is­kolák számát is csökkenteni kell. Rendeletben közli a kultusz- miniszter, hogy a gazdasági irá­nyú továbbképző (ismétlő) nép­iskola csak azokban a községek­ben szervezendő, illetve tartandó fenn, amelyekben a mindkét nembeli tankötelesek száma legalább negyven. Ha egy évben ezt a számot nem éri el az iskolakötelesek száma, akkor az évben szüneteltetni kall a gazdasági népiskolát és az ál­talános továbbképzésről esetleg ismétlő iskolákban kell gondos­kodni. A gszdasági iskola gya­korló területeit és felszereléseit ez esetben úgy kell megóvni, hogy esetleges megnyitáskor az a gazdasági népiskola által hasz­nálható legyen. Ezért a kultuszminiszter mó­dosította amaz előbbi rendeletét, hogy gazdasági népiskola akkor is létesítendő ás fentartandő, ha már húsz tanköteles jelentkez­nék, amennyiben a most kiadott rendelet szerint még akkor sem tartozik a község gazdasági nép* iskolát fenttrteni, ha a község­ben állami népiskola van. Elrendeli még a miniszter, hogy amennyiben negyvennél több gazdasági népiskolai tan­köteles lenne, akkor az iskola osztott létszámmal működjék és ez esetben egy osztályban legfeljebb 20—30 tanuló legyen. A kultuszminiszter felhívja az alispánt, hogy azoknak a köz­ségeknek költségvetéséből, ame­lyek az uj rendelet szerint most már nem tartoznak gazdasági népiskolát fenntartani, az erre elő­irányzott összeget törölje és hívja fel ez ilyen községek elöljárósá­gát. hogy ilyen költséget az 1932. évi költségvetésbe fel ne vegyenek. Fel a fejjel! Irta: Báró Perényi Zsigmond. A gazdasági világválság Csonka- megyarországon is érezteti sú­lyos hatását. A termelési, érté­kesítési, hitel- és államháztartási válság a magyar társadalmat nehéz helyzetbe sodorták. E vál­ságoknál is nagyobb és veszé­lyesebb azonban nálunk az a lelki lebangoltság, csüggedt kis­hitűség és a jobb jövőben már nem bízó fásult reménytelenség, amelynek jelei — fájdalom — a társadalom egyre szélesebb ré­tegeiben kezdenek mutatkozni. A Magyar Nemzeti Szövetség e megdöbbentő jelenség láttára kötelességének érzi, hogy ezzel a lelki válsággal szembeszálljon. Törhetetlen lélekkel kell meg­birkóznunk a ránk nehezedő próbatétellel, mert a mi szívós­ságunkon, kitartásunkon és küz­delemre való készségünkön for­dul meg hazánk és nemzetünk jobb jövője. Legfontosabb, hogy a belső rendet, a lelkek egyensúlyát, a társadalom összhangját a legtel­jesebb mértékben megőrizzük, a termelés és forgalom lehetőségét minden eszközzel biztosítsuk és testvéri szeretettel a nyomorgók, a rászorultak segítségére sies­sünk. Acélozzuk meg akaratun­kat! Ma kétszeresen igaz Hin- denburg híres mondása, hogy a háborút az a fél nyeri meg, — amelyiknek erősebb az idegzete, nagyobb a kitartása. Ezt a most dűlő gazdasági világháborút is az erősebb idegzetű, a szívósan kitartó nemzetek fogják győzel­mesen keresztülélni. Szenvedéseink elviselését fcöny- nyítsa meg az a tudat, hogy kez­dik világszerte érezni, hogy nincs más kivezető üt e végzetes hely- zetbSl, mint a békeparancsok mielőbbi revíziója. Világszerte terjed annak fel­ismerése, hogy a Duoa-völgyé- nek a történeti egységes Magyar- ország a szíve, hogy ennek a hatalmas területnek újabb,igazsá- gosabb rendezése nélkül a nem­zetek őszinte kibékülését nem lehet megteremteni és nem lehet helyreállítani azt a bizalmat, a- mely legfőbb alapja az államok békés gazdasági együttműködé­sének.

Next

/
Thumbnails
Contents