Eger - napilap, 1931/2

1931-12-05 / 276. szám

2 1931. december 5 EGER *Á4 «£K8KB&tAlft| .............................mm mi^i^wr^i»ffwni>iwraiTWM«BPwr,CMWi c a Vájjon nem lenne végzetei bűne mindnyájunknak a nem­zettel éo önmagunkkal izemben, ha éppen most, amikor a ránk boruló sötétségen kérésztől de­rengve tör át egy jobb jövő biztató világonága, a múló ne­hézségek előtt megtorpanva er­nyedten feladnánk a küzdelmet és lelkileg összeroppanva, a bomlaiztóknak rést engednénk, állami és társadalmi szerveze­tünk szétporlaiztására ? Csak tőlünk függ, a mi csüg- gedetlen kitartásunktól,fanatikui hitünktől, a mi testvéri össze­fogásunktól, lelki és erkölcsi fel­emelkedésünktől, hogy vájjon az elöbb-utőbb bekövetkező gyöke­res változások egy erős, magá­ban bízó, egyakaratű, társadalmi ée gazdasági belső rendjét szi lárdan őrző, öntudatosan céljai felé törő magyar nemzetet talál- nak-e itt, vagy pedig egy politi­kailag é« társadalmilag «zétzüllő, fegyelmezetlen és nemzetietlen embertőmeget, amely nem ázá­sát, amellyel mindenki azt teheti majd, amit akar. Felhívjuk még minden öntu­datos magyar figyelmét arra is, hogy a mai nehéz pénzügyi ős gazdasági viszonyok között nem­csak hazafias kötelességünk, de egyenesen életérdekünk parancs­szava, hogy elsősorban a magyar föld és a magyar ipar termékeit fogyasszuk, mert ezzel küzködö magyar testvéreinknek keresetet és kenyeret biztosítunk s így harcolhatunk a leghatásosabban a munkanélküliség és a nyomor ellen. Orgona~hangverseng az egri református templomban. Eger, december 4. December 5-én és 6 án, szom­baton és vasárnap délután 5 órai kezdettel orgonahacgver- seny lesz az egri református templomban. A hangverseny mű­során hires magyar és külföldi szerzők reprezentáns művei sze­repelnek részben Árokháty Béla orgonaművész, részben pedig a 60 tagú ref. vegyeskar és har­minc főből állő zenekar kiválő előadásában. Az értékesnek Ígér­kező zenei est programiját, a- mely mindakit este más, szebb­nél szebb ének és hegedű-szőlők tarkítják. Belépésre a műsor megváltása jogosít. Műsort a kö­vetkező helyeken lehet váltani: Velesey gyógyszertárban, Hi- bay—Szabó gyógyszertárában, jDiviaczky drogériában, Köztiszt­viselőknél, Kardos Sándor ke, reskedésében, Elek cukrászdá­ban, Guttmann kereskedésében, Engländer könykereskedéiében, Eger vidéki fatermelők R.T.-nál, Ciklámen virágkereskedőiben. A templomot fűtik. A hevesmegyel tanítok is belekapcsolódnak az inségakclóba Az országszerte folyő ínség- akció munkálatai egyre széle­sebb alapokat kapnak. A helyi bizottságok, melyek hívatottak elbírálni a segélyre szorulók igé­nyeit most a falusi tanítókkal bővülnek, mint akik a nép kö­zött élve leginkább ismerik an­nak szociális és anyagi hely­zetét. Ernszt Sándor kultuszminisz­ter ugyani» legutóbb leiratot in­tézett a havesmegyei tanfelügye­lőséghez s az ország többi tan­felügyelőihez i* és utasította őket, hogy a rendelkezésük alatt állő tanítókat kapcsolják be a helyi inségbizottságokba ée utasítsák őket: mozdítsák elő a nyomor- enyhítő akció sikerét. Szombaton: a Thália tarka estje Ä jegyek legnagyobb része elővételben ment el. Eger, december 4. Miőta az első híradások meg­jelentek a tízesztendős jubileu­mát nemrég ünnepelt Thalia Egri Színjátszó Társaság decemberi Tarka-estjéről, a ezépmúltű egye­sület hívei körében általános ér­deklődés nyilvánult meg, amely rövid idő alatt az egész város közönségét is megfogta. Ez az érdeklődés teljesen meg­érdemelt, hiszen a műsor öesze- válogatása és a szereplők sze­mélye előre is garantálja a biz­tos sikert. A jegyek elővételben csaknem mind elkeltek, annál is inkább, mert csak egy estén játsszák a T rka est műsorát. Tavaszra teszik a gazdasági cselédek költözködési idejét Eger, december 4. Az éves, illetve az úgyneve­zett szegődményes gazdasági cselédek költözködési ideje az ország különböző vidékein más és más időben, de a legtöbb he­lyen január elsején van. Mive! ez a terminus nem megfelelő, a földmivelésügyi miniszter elha­tározta, bogy a költözködési időt egységesen szabályozza és ezt Nagy érdeklődés előzi j meg az Európabajnok- ságok filmbemutatóját. Az európai űszőbajnokságok tervét a Magyar Üsző Szövetség vetette fel, amidőn négy évvel ezelőtt a Ssoidt Jeremiás vándor- dorjat kötött számokra az ősz- ízes európai államok üszői ré­szére kiírta. A Musz nem io gon­dolta, hogy az általa felvetett eszmét milyen nagy örömmel fogadták az európai útzőnemze- tek. A legelső verseny Buda­pesten rendezetett és ekkor ér­te el a magyar űszósport, hogy az ekkor már világhírnek ör­vendő svéd üsző fenomént a 100 méteres gyorsúszásban egy ma­gyar úszó a sokezerre menő kö­zönség frenetikus biztatása köz­ben legyőzte. Ez volt dr. Bá­rány Istvánnak első világra szőlő győzelme és Bárány ezzel a győzelmével tette Eger váro­sát az egész világ előtt ismertté. A budapesti Eurőpa bajnokság pontnyertese a 65 millió lelket számláló német birodalom úszói lettek. Hegemóniájukat a németek egészen a folyő évig meg tudták tartani. A folyő év augusztuiá­az alkalmasabb tavaszi hónapok valamelyikére teszi át. Éppen ezért a miniszter megkereséssel fordult a törvényhatóságok ve­zetőihez, tegyenek jelentést ar­ról, hogy az egye* megyékben milyen időpontra esik a gazda­sági személyzet költözködése és milyen szokásjogon alapul, hogy ezeket a szempontokat a készülő tervezetben figyelembe vegye. ban Pántban tartották meg az 1931. évi Eurőpa bajnokságot. Fordulópontot jelentett a sportok történelmében a párisi találkozó, mert ez a lelkes kis megyar gár­da, mely a fény várójába kiuta­zott, nagy fölénnyel nyerse meg a 100 m., 400 m. és 1500 méte­res gyorsűsző a 4x200 os gyors- űszőstaféta bajnokságokat, a 100 méteres hátúszásban a 2. és 3-ik helyet, valamint a műugrásban a 4 ik helyet biztosította a ma­roknyi magyarságnak. Ezekkel az eredményekkel sikerült tekin­télyes pontszámaránnyal a pont­versenyt is megnyernünk. Amint az első Eurőpa-bajnok- ség Eger hírnevét alapította meg, úgy a párisi est csak öregbíteni tudta, A 100 és 400 méteres győz­tese dr. Bárány István, a mi »Pistánk« volt és egyúttal a sta­fétának utolsó embere. Bitskey Aladár pedig a hátúszásban lett második. A magyar szellem győzelmé­nek, diciöségánek ez a kátetapja elevenedik meg december 8-án a Mese rendezésében tartandó mozgókép előadásban. Érdekes­ségét növeli az előadásnak az a körülmény, hogy a győzelmek aktiv részesei úgymint ár.Bitskey Zolán és dr. Bárány Isivé fogják ismertetni ezeket. Eg< város közönsége nagy érdekli dés?el várja a rendkívül érdeke előadást. Ézt bizonyítja, bog a jegyeket —'melyek csak rendes mozi helyárakkal árútí tatnak — már igen sokan ele vételben biztosították magúknál Jegyek elővételben a mozi pénz táránál vásárolhatók. Tizenöt fej összehajol Élmények egy vita estről. Megszületett az eszme, de vei a közöny fekete virága is. j Jogakadémiai Kör szerdai vitt estjén tizenöten jelentek meg Eger város számol vagy két eze: jogászképzettségű embert, — df ebbál csak tizenötöt érdekelt : »Jogi és közgazdasági akíuali tások« című előadás, vitával kap csolatban. A többi ezurkilenctzöz nyolcvanöt megmaradt a közöny kényelmes leple mögött. A tizenöt fuj összehajolt. Rin gelhann György elnök megnyi tolta a vita estet. Felkérésére Berényi Márton IV. éves hall­gató megkezdte előadását. Az ember célja — mondotta — az erkölcsi élet fejlődését elősegí­teni, az erkölcs formája a kul­túra. Majd rátért a parlamentá- rizmus problémájára és azt vi­tatta, hogy legtökéletesebb ez érdekképviselet alapján összeült parlament, mert a mai pártrend­szer mellett mindig a számbeli kisebbség véleménye jut döntő szóhoz, hiszen a pártfegyelem megköveteli, hogy a párt veze­tőségének a párttagok kapitulál­janak. Majd nagy vonásokban megrajzolta a modern termelési rendszert és rámutatva annak hibáira, megjelölte a helyes utat. A részvénytársaságoknál mu­tatkozó hibákra világított rá ezután. (Az óriási igazgatói fize­tések és eprő réízvényosztalé- kok !) Előadását így fejezte be: »Az egyén akkor less a közre és a kultúrára igaz hatással, be a vallási és erkölcsi szabályok szerint él. Nem a könyörtelen harcra van szüksége, hanem megértésre és szereietre.« Komoly, értékes hozzászólói voltak a vitának Báthory László, ki rámutatott a bürokrácia hi­báira ; dr. Tóth professzor, ki a jogalkotás és a jog végrehajtá­sáról szóltak. Nagy figyelem kí­sérte dr. Pálosi és dr. Sehön- vitsky professzorok, Szentgyör- gyi, Ringelhann, Jencsik, Szabó, Német és Kardos joghallgatók szavait. »Kalász.«

Next

/
Thumbnails
Contents